Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-01-31 / 5. szám
Mama Mamával, papával és Geroval az Újtelepen Feleségemmel és gyermekeimmel — Kassán tartozásban alatt tért vissza a mai medréhez. Sokszor megcsodáltam gyerekkoromban, s megcsodálom ma is ezt a dombvonulatot. amely leghűbben a Peresek alatt s a Mogyorósnál őrizte meg egykori önmagát. Mintha a Duna óriási hullámai merevedtek volna meg, olyan ez a partszakasz. Nos, az Öregtemető is — már ami még megmaradt belőle — része volt egykor ennek. Az az öregtemető, amelyen 1208-ban már Szűz Mária tiszteletére szentelt templom állott. Szülőfalum ekkor már önálló helység, az esztergomi érsek birtoka. János érsek, akit a káptalan egyhangúlag ültetett az érseki székbe, a nevezett évben Bulcs helységet átengedte a káptalannak. Más forrásból tudom azt is, hogy ebben az időben ugyanezen a helyen monostor is állt már. s egy panaszos levél adataiból arra következtethetünk, hogy Benedek-rendi barátok lakták. Mindebből az tűnik ki, hogy Búcs már a korai időkben is fontos település volt. Gyanítom, hogy búcsújáró helyként érte el ezt a rangot, mert az Öregtemető alatt lévő forrás — a mai Kiskút — szent forrás lehetett. A település fontosságát bizonyltja a meglévő templom és a monostor ténye is. A tatárjárás alatt azonban a falu majdnem teljesen elpusztult. Ettől kezdve szinte minden század — némelyik többször is — megtizedelte Búcsot. Lakói, gazdasága nem gyarapodott. Inkább fogyott, ha még volt minek fogynia. Többek között a XIV. század elején Csák Máté és hívei hadaikkal az érsek tulajdonában lévő falut elpusztították. Csák Máté meg is kapta e nemtelen garázdálkodásáért a magáét: Gentilla bíbornok egyházi átok alá helyezte. Húsz-egvnéhány évvel később azonban már ismét szerepel a falu a pápai tizedjegyzéken. Ez azt jelenti, hogy poraiból ismét felépült: a Fődásásban volt elég agyag a falrakáshoz, s a Nagytó nádasai megteremték a tetőfedéshez szükséges nádat. A pusztítások, sanyargatások, faluégetések, fosztogatások, sora azonban még nem ért véget. Hozták az érkező évek. évtizedek, évszázadok. Ami baj. veszedelem a nemzetet érte, sújtotta, ide is elhozta a romlást. Csák Máté dúló, fosztogató hadai után a törökök következtek. Az esztergomi török katonai terület (szandzsák) 1570. évi adóösszeírása szerint a falunak csak húsz háza és 47 adófizető felnőtt lakója volt. A többi elmenekült vagy elpusztult. Az ez időkből fennmaradt dokumentumok sok figyelmet érdemlő adatot szolgáltatnak a gazdasági, a társadalmi, vallási és egyéb eseményekkel kapcsolatosan. Ezek közül megítélésem szerint az egyik legfontosabb tény, hogy falum akkori lakói a hódoltság idején tértek át a protestáns hitre. A protestáns vallás fölvétele a részleges gazdasági tehermentesítésen túl hozott egy nagyon fontos pozitívumot is. amely máig érően meggyökeresedett. Ez pedig nem más. mint az a tény. hogy a protestáns hitre való áttérés után a vesszőből és sárból készített imaházban a magyar pap a magyarra fordított bibliát és Szenei Molnár Albert zsoltárait magyar nyelven hirdette, tanította új híveinek. Amikor erről beszélek, nem az istenhitre és istenfélelemre gondolok, hanem ennek kapcsán a nyelvi, a nemzeti tudat kialakulására, erősödésére. Mert kétségtelen, hogy így egy közösség a XVI. század végén. XVII. század elején nyelvében felemelkedhetett. Ennek hatása, ereje még ma is törvényszerűen megmutatkozik. 1595-ben a vármegye — így Búcs is — felszabadult a török uralom alól. de pontosan tíz évvel később ismét török kézre jut. A tizedlevelek, oklevelek szerint ebben az időben portáinak száma csak 5—8 között mozog.'Valószínűnek látszik, hogy a Lélekszámot illetően ez volt a mélypont falum történelme során. Szülőfalum 1683-ban szabadult fel véglegesen a török uralom alól. A törökök kiűzése után a vármegyét újjászervezik, s 1691. január 17-én Búcson tartották meg az első tisztújító közgyűlést. Egy öt évvel később keltezett összeírás szerint az esztergo*mi érseknek 14 negyedtelkes jobbágya és 7 zsellére lakott Búcson. Ugyanebben az évben szervezték meg a vármegyei rendőrséget, az ún. ..parasztvármegyét”, amelynek az élén Búcson a „parasztkapitány" állt. Az Öregtemető holdudvarára rajzolt történelem arról tanúskodik, hogy a következő fél évszázad nagy változásokat hozott. Egy, az 1755-ös évből származó egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a falunak már 523 református és 43 katolikus lakosa volt. E számbeli gyarapodás természetesen betelepítés eredménye. A betelepítés nyomai nemcsak írott alakban, de falum íratlan hagyományaiban is megőrződtek. Az érsekkétyi és kurali reformátusok a mai falu középső részén telepedtek meg. A XIX. század első felére a csend a jellemző. S ez a csend termékenyítő és gyarapító. A szellemi gyarapodás Katona Mihály nevéhez fűződik, aki 1822-ig volt a „bútsi sz. ecloga.. . lelkipásztora". Katona Mihály százada legnagyobb magyar geográfusa volt. akinek fő müve a „Közönséges természeti földleírás” közel negyed századdal előztte meg Humboldt Kosmosát — magyar nyelven. Megítélésem szerint szülőfalum lakosainak emberi — tehát jellembeli — alakulására ez a század nyomta rá a ma is érzékelhető jelképes pecsétet. S ennek meghatározó erővonalai a következők: Katona Mihály működése, a jobbágyság eltörlése, s később a századfordulón. Zsemlye Péter tanító tevékenysége. Széleken az emberi, szellemi, középütt a gazdasági kibontakozás alappillérei. 1860-ban Búcsnak 1714 lakosa volt. Több, mint ma. Minderről bővebben szóltam a szülőfalumról ^írolt könyvemben. De amikor az a bizonyos ötvenhármas szeptember kipördített a szülőfalu ismert világából, mind-Itt dolgozom A vadakat magam főzöm ▲ A Dómnál T Te, Sándor
