Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-01-25 / 5. szám

levelezőink írják „Teljes gőzzel” Déménden (Demandice) meg­nyílt az új szolgáltatóház. Frenko Judit, a vezetője így nyilatkozott az eddig elvégzett munkáról: ..Egyik legfontosabb szolgáltatá­sunk az órajavítás. Barlko György órajavitó hetente háromszor jár ki Léváról (Levice). A szabó- és varrórészleg dolgo­zóit. Kürthy Lászlót, Kürthy Lász­­lónét és Gáspár Nándomét nem­csak a helybeliek keresik fel, ha­nem a környékbeli községek lakói is. Náluk van a legnagyobb forga­lom, s ez nem is csoda, hiszen a nadrág- és szoknyarövidítés, illetve — leeresztés a mindennapi házi­munkák egyike. És Kürthy László­­ék már közel negyven éve varrnak szebbnél szebb férfi- és női ruhá­kat!" S eddig még a többiekre sem érkezett panasz. Melagová Márta a temetkezési vállalat alkalmazottja. A borbély- és fodrászrészlegen Gyepál Klára és Varga Etel szor­goskodik. de van is „kuncsaft” bő­ven! Igaz, Juraj Lauko, a rádió- és televízió- javító részleg vezetője sem panaszkodhat, hogy nincs mit csinálniuk. Az üvegezés és a cipöjavítás sem gond többé. Nem kell húsz kilomé­tert utazni Ipolyságra (Sahy). mert január elsejétől ez is „teljes gőzzel” üzemel. Kávéházat is nyitottak az épületben, tágas nagytermében családi ünnepségek, évfordulók is megtarthatók. Az épületről még nem esett szó. ezért — dióhéjban — a legfonto­sabb: Z-akcióban épült fel. 14 hó­nappal a határidő előtt, az értéke kétmillió korona. Belányi János Ötszáz óra környezetszépítés — Eredményes évet zárunk — mondta örömmel a gömörpanyiti (Gém. l’anica) nőszervezet elnök­­nője. Randliszek Irén az évzáró gyűlésen, mielőtt hozzáfogott volna az eredmények felsorolásához. S hogy mik voltak a legsikeresebb rendezvények, legemlékezetesebb mozzanatok a szervezet életében az elmúlt esztendőben? Ezek: 500 munkával töltött óra — környezetszépítés, parkosítás, a mezőgazdasági csúcsidényben szé­nabetakarítás, dohánytörés, szőlő­szedés. A hnb-vel közösen rende­zett idős polgárok találkozója, ahol elbeszélgettek a nyugdíjasokkal, dallal köszöntötték őket. A vörös­kereszttel együtt szervezett táncmu­latságok. melyeknek bevételéből — a rimaszombati (Rím. Sobota) járás Béketanácsának felhívására — há­romszáz koronával járultak hozzá a ...Szolidaritás és Béke”-alaphoz! Cselénvi Ida Énekszóval A losonci (Luéenec) járásban már tízéves hagyomány, hogy a nőszövetség járási bizottsága és a járási népművelési központ meg­hirdeti a női énekkarok versenyét. Az idei — az utekáéi üveggyár üzemi klubjában megrendezett — versenyre, melyet „Az élet szépsé­ge” címen hirdettek meg. hét ének­kar nevezett be. A kórusok teljesítményét — ami egyúttal minősítést is jelent — érté­kelő zsűri az első helyet a losonci (Lúcenec) Ozvenának, a további keltőt pedig a ragyolci (Radzovce). valamint az utekáéi nöszövetség énekkarának ítélte oda. A ragyolci nyugdíjasklub éneklőcsoportja jó teljesítményéért és több éves rend­szeres tevékenységéért különdíjat kapott. A verseny iránt nagy volt az érdeklődés. Eljöttek a munkatár­sak. a családtagok. Az Utekáéban szerepelő énekka­rok tagjai főleg dolgozó nők-család­­anvák. pedagógusok, de nyugdíja­sok is. akik mindennapi teendőik, háztartási munkájuk elvégzése mel­lett fáradságot, időt nem sajnálva sok-sok órát szentelnek a próbák­nak. fellépéseknek, énekkultúránk és hagyományaink ápolásának, to­vábbfejlesztésének, követésre méltó példát mutatva a fiatalabb nemze­déknek. Csák István A mi óvodánk A kőhídgyarmatí (Kamenny Most) óvodáról szeretnék írni. amelynek az utóbbi időben gyakori látogatója vagyok. Úgy gondolom, nem mindegy, hogy milyenek a cseperedöket körül­vevő, felnőtt világ „kellékei”, az utcák, az épületek, életünk külső vagy belső megnyilvánu­lásai. S ez az óvoda nemcsak hogy „palota” és nemcsak a berendezése ér milliókat, ha­nem a nevelés is, melynek Ret­kes Valéria, igazgatónő. Vas Terézia. Klincsek Ilona, vala­mint Szűcs Magda tanító nénik az irányítói. Ők azok, akik segí­tenek a vasúti és a szövetkezeti dolgozók gyerekei tétova elkép­zeléseinek. vágyainak, kívánsá­gainak megvalósításában. S ők azok is. akik a cseperedők fan­táziáját, játékosságát új munka­­módszerek segítségével igyek­szenek fejleszteni. A rengeteg központilag ki­adott segédeszközökön kívül, sok az ötletes, saját készítésű is. S arról, hogy a babaruha-var­rás. modellezés, játék és tanulás (mert játékos anyanyelvi okta­tás. valamint geometria és szlo­­váknvelv-oktatás is van az óvo­dában) után a korgó bendők is megteljenek, kitűnő konyhasze­mélyzet gondoskodik. Hajtman Kornélia Nem félünk a tüztől! . . . nemcsak a Jankov Vfsok-i tűzöl tónők mond­ták ezt, hanem az újvárt (Nővé Zámky) járási tűzvé­delmi szövetsége női bizott­ságának tagjai is, akik Fábi­án Veronika és Pethő Márta vezetésével már lassan har­madik éve harcolnak a tűz­zel. ha éppen arra van szük­ség. S nincsenek is kevesen! A járás tűzoltó alapszerve­­zeteiben összesen 256 nő van. Kőhídgyarmaton (Ka­menny Most) 18, Fürön (Rúban) 16. hogy a legtöbb nőt számláló alapszerveze­teket említsem. A női tűzvédelmi csopor­tok legfőbb feladata, hogy biztosítsák a gyerekek tűz­védelmi nevelését. A feladat fontossága akkor a legszem­beötlőbb. ha a tüzesetek statisztikáját nézzük. Példá­ul az újvári járás területén pusztító tűzesetek 20 száza­lékát gyerekek okozták, s ez nem egy esetben 10— 20 000 korona értékű kárt vont maga után, ezért fon­tos. hogy a nők, édesanyák is részt vegyenek a tűzvé­delmi nevelésben. Dr. Hofer Lajos Vigyáznak egymásra A hosszú téli esték érkeztével — akár van hó. akár nincs — a faluban elkezdődik a tollfosz­­tás. Igaz kevés már a liba. Ka­csa viszont annál több van, s a falusi ember mindent megbe­csül! Sötétedéskor zseblámpával, egymásba karolva vagy botra támaszkodva ballagnak az asz­­szonyok. Megtárgyalják, ki mi­kor veszi elő a fosztanivalóját. a dunnábavalól. Igaz. ma már in­kább a paplannak adnak c­­lőnyt, de az is más, ha friss, házilag fosztott tollal bélelik. Kezdődik a tollfosztás. Elő­ször csönd van. figyelmüket a munkára összpontosítják, de egyszeresük valaki mesélni kezd. S már a mókáknál tarta­nak. mindenki mond valami érdekeset, újat. fontosai. Szó­szól követ, s a hófehér pehely­­hegy szemmel láthatóan tor­­nyosodik. Időnként cihába rak­ják. azután folytatják. Ha netán benéz a férfinépség, nem tudja egykönnyen otthagyni a már nem éppen legfiatalabb me­nyecskéket! Örömmel hallgatja meséiket, incseikedésüket. Este tíz körül lassul a beszéd­tempó. gyérebb a kacagás, s amikor a háziasszony kijelenti: „Asszonyok, mára elég!”, seb­tében elrakják a tollat, előkerül a melegvizes lavór, a szappan és a törülköző. Pillanatok alatt tiszta az asztal, kezdődik a fala­tozás. Egyszer pattogtatott ku­korica. sült tök. kukoricamáié, máskor kalács, vagy pompás süteményféleség, befőtt kerül az asztalra, de nem marad el az itóka sem! Hisz a sok mese és beszéd kiszárítja a torkokat. S mikor minden elfogyott, nagy hirtelen fölkerekednek. De másnap folytatják. Ulrich Gyuláné

Next

/
Oldalképek
Tartalom