Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-10-25 / 44. szám
„KINCSET HOZOTT APÁTOK!" Kíváncsi természetű ember vagyok. A minap is, amikor kedvenc városomban járva nagy csoportokat láttam az üzletek előtt, azonnal működni kezdett a fantáziám. Pletyka? Ügyes-bajos dolgaikat beszélik meg? De nem, senki sem nevet, komoran néznek maguk elé. Talán valami különös dolog történik ? Krokodiltojást árulnak, esetleg elefántcsont-maradványt vagy kancsal teknősszemet? Gondoltam, meglepem én is a családom. De nagy volt a csalódásom, amikor az elárusítónő kezembe nyomta a várva várt két kis zacskót. Az egyikben citrom, a másikban krumpli... Kedvetlenül cammogtam hazafelé. Sajnáltam az üzlet előtt eltöltött két órát Beléptem az ajtón, és ekkor legnagyobb meglepetésemre a nyakamba ugrott a feleségem. Hosszú idő után ismét agyba-főbe dicsért a legkedvesebb férj lettem... „Kincset hozott apátok", jelentette ki a bámuló fiúknak, de olyan hangon, mintha én lettem volna Picasso vagy Verne... Tanácsom tehát: fiatal, szerelmes férfiak, férjek, tessék sorba állni burgonyáért, citromért, és akkor minden a legnagyobb rendben lesz odahaza. Na persze, csak akkor, ha kapnak is mindkettőt! Ellenkező esetben a két óra veszteségért sok mindenről le kell mondaniuk otthon ... NAGY MIHÁLY DALOLÓ ALSÓLÁNC Két csoportot választottam bemutatásra az idei Daloló Alsólánc népművészeti fesztivál szereplői közül. Az egyik a Zajdek Márta vezette bodollói (Budulov) női éneklőcsoport. Már több járási rendezvényen mutatkoztak be sikerrel. A „Daloló Alsólanc' -nak nem állandó, de mint a közönség reagálásából kiderült, szívesen fogadott vendégei. Az első ízben közönség elé lépő alsólánci (Nizny Lanec) lányokat látva meglepődött a közönség: Ilyen sok szép lány egy apró faluban? Szépek, fiatalok-nagyrészük középiskolás, vagy alig száradt meg a tinta érettségi bizonyítványukon. Ezek a lányok hanganyagban rendelkeznek a legszükségesebbel, hogy megtartva a folytonosságot hagyományápolókká váljanak. Rajtuk múlik, hogy ne csak a szomszédos község lányainak sikerén felbuzdulva próbálkozzanak a közös énekléssel, hanem kitartással, munkával egy szintre kerüljenek a ma már országos rendezvényeken is osztatlan sikert aratott hímiekkel (Chym). Nem versenyfelhívás ez, csak egy lehetőség meglátása. A megvalósulás sokunknak hozna örömet. Gazdag Mária KEZDETNEK ENNYI A tornaijai (Safárikovo) nyugdíjasotthon két éve létezik, de még mindig kezdő, „fiatal" éveit éli. Az otthonhoz tartozó kétemeletes épülettömböt ugyanis csak a nyáron adták át, s így az eddigi 170 lakó mellé további 48 idős ember költözését várják. A Sajó partjára néző impozáns épület lakóinak nyugalmáról Sisák Viktor, az otthon vezetője, Andrásik Mária főnővér, valamint az 52 tagú egészségügyi, karbantartó, adminisztratív, konyhai, mosodai, takarítónői és varrodai kollektíva gondoskodik. A legfontosabb, hogy az otthon lakait aktívan, képességeikhez mérten bevonják a közösségi életbe. A lakók érveit és javaslatait a körükből létrehozott héttagú lakóbizottság képviseli, Tóth Barnával az élen. A kulturális igények kielégítését sokoldalúan biztosítják a heti sajtó, a televízió, a hangosbeszélő, a helyi könyvtár olvasó és felolvasó köre, valamint a különböző szakkörök is. Mindenkor örömmel fogadják a vendégeket, akik maguk is szívesen jönnek az otthonba, és számon tartják a születésnapokat — a 102 éves Csávoj Kati néniét, a 100 esztendős egykori vasöntödéi munkás Pazúr bácsiét és a többiekét. Az otthonon belül állandó kézimunka-kiállítás van, a XI. közép-szlovákiai kézimunka-versenyen pedig második helyezést értek el. Az itt élő emberek megrokkant egészségi állapotuk ellenére sem szeretnek tétlenül üldögélni — segítenek a szőlőszedésnél, egyéni és Csoportos kirándulásokra járnak, környezetismertető sétáikat gyógynövény-, csipkebogyó-, som- és gallygyűjtéssel kötik egybe, kosár- és táskafonó tanfolyamokat szerveznek „ki mit tud"-ot és teadélutánokat társaik szórakoztatására, és még sorolhatnám sokrétű tevékenységüket. Kezdetnek azonban ez is elég, s reméljük, később is csak jót hallunk majd erről az otthonról. Bíriné Antal Erzsébet „DIVAT -SZÁLLÍTMÁNY KÜLFÖLDRE A nyitrai (Nitra) Piéta termékeit, a divatos kötött ruhákat, pulóvereket nemcsak a hazai vevők ismerik és szeretik. A gyártott mennyiség hatvan százalékát ugyanis exportálják — a Szovjetunióba, az NSZK-ba, Angliába, Svédországba, Líbiába. A modellezöműhely dolgozói igyekeznek lépést tartani a divattal. Idén 240 új modellt terveztek. Ez is hozzájárul a külföldi sikerekhez, akárcsak a termékek jó minősége. A külföldi sikert pedig az is bizonyítja, hogy az exportot előirányzó tervet már júliusban 100,1 százalékra teljesítették. A képen látható Mária Lehotská havi normáját 120 százalékra teljesíti. Kép és szöveg: Pavel Matis HÚSZÉVESEN „KÉTMILLIOMOS" Erős Marika két évvel ezelőtt helyezkedett el a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat bratislavai számítástechnikai üzemében. Tizennyolc éves volt akkor, és azt sem tudta, mi fán terem a Redifon és hogyan kell dolgozni vele. Azelőtt raktárban dolgozott, de ott kevés volt a fizetése, és barátnőket sem talált igaziakat. Régi barátnői akkor már itt dolgoztak, ők csábították Marikát is az üzembe. A munka megtetszett neki. A betanulásnál szorgalmas és türelmes volt. Lelkiismeretesen és hibátlanul dolgozott, fél év elteltével már nemcsak elérte, túl is szárnyalta az átlagos teljesítményt. Már akkor azok közé tartozott, akik a legtöbb órát dolgozták le a gépnél. Júniusban nagyon sok volt a munka. Félévet zártak, még éjjel is dolgozni kellett. És Marikának ekkor olyan valami sikerült, amit először maga sem akart elhinni. Kétmillió ütést ért el egy hónap alatt, s ezzel új csúcsot állított fel az üzemben. De mit jelent ez a teljesítmény? És mi is az a Redifon? A Redifon új, modern számítástechnikai berendezés, a régi lyukasztási módszer helyett mágneses szalagra közvetíti az adatokat. /1980-ban szerelték be az üzembe. Tizenhat lány ír a gépeken, két műszakban dolgoznak. Ők összpontosítják a vállalat nyugatszlovákiai üzemeiből érkező elsődleges adatokat, ami bizony nem kevés. Csak a teherszállításból származik havonta 150 000 kitöltöltött nyomtatvány, és akkor még nem beszéltünk a személyszállításról, a kamionos szállításról és az anyagellátásról. Gyorsan és pontosan kell dolgozniuk a lányoknak. Marika kétmillió ütése például percenkénti 400 ütést jelent, s ezt a munkatempót tartani kell az egész műszakban. Továbbá lényeges, hogy csak fél kézzel írnak a lányok, a másik kezükkel az adatokat tartalmazó nyomtatványokat lapozzák. Kétmilliós teljesítményt elérni nem egyszerű dolog. Csak olyan tulajdonságokkal rendelkező embernek sikerül, mint Erős Marika, aki türelmes, szorgalmas, lelkiismeretes, de az egészséges becsvágy sem hiányzik belőle. Banyák A. (nőr)
