Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-10-25 / 44. szám
E zekkel a szavakkal kezdődik az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya, amelyet az alapító államok 1945. június 26-án írtak alá San Franciscóban a világszervezet alapító konferenciájának befejeztével. Az Alapokmány 1945. október 24-én lépett hatályba. Ez a nap a naptárban az ENSZ napja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét 51 állam alapította. A nagyhatalmakon kívül az alapítók között volt az öt földrész több kis és nagy állama — így Argentína, Belgium, Bolívia, Chile, Csehszlovákia, Kuba, Costa Rica, Dánia, Salvador, Etiópia, Haiti, Honduras, India, Irán, Irak, Libanon, Libéria, Mexikó, Nicaragua, Panama, Peru, Szaud-Arábia, Törökország, Uruguay stb. Izrael megalapítása óta, tehát 1949-töl tagja az ENSZ-nek, Magyarország 1955 óta. A két német állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság csak azután léphetett a tagállamok sorába, hogy rendezték nemzetközi kapcsolataikat. Belépésük dátuma azonos: 1973. szeptember 18. A Szovjetunión kívül két szovjet szocialista köztársaság, Belorusszia és Ukrajna is az alapítók sorába tartozik. Az alapítók listáján Kína nevénél csillag jelzi, hogy meg kell nézni a lábjegyzetet. A lábjegyzet idézi, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 1971. október 25-én hozott határozatában „megújítja a Kínai Népi Demokratikus Köztársaság jogát, és elismeri mint a kínai állam egyedüli jogos képviselőjét az Egyesült Nemzetek Szervezetében, és ugyanakkor kizárja Tajvant, Csang-Kaj-sek korábbi képviseletét, amely jogtalanul foglalt helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében és annak különböző szervezeteiben". Az ötvenegy alapító tagállamhoz a harmincnyolc év folyamán több mint nyolcvan állam csatlakozott. A tagállamok száma 1 982 januárjában 1 57 volt. A világszervezet „legfiatalabb" tagállamai közé tartozik Angola (1976), Dzsibutai (1977), Dominika (1978), Saint Lucia (1979), Grenada és Zimbabve (1980), Vanuatu (1981). A legújabb tagállam pedig Svájc lesz, a közelmúltban kérte felvételét a világszervezetbe. Nem világkormány ... Az Egyesült Nemzetek Szervezete független, szuverén államok szövetsége, de nem világkormány. Közvetít és segít megoldani problémákat, vitás kérdéseket, állást foglal mindazokban a kérdésekben, amelyek a világ és az emberiség létérdekeihez fűződnek. Nem törvényhozó testület olyan értelemben, hogy határozatait törvényerőre emelve, azok betartására kényszeríthetné a kormányokat. De az ENSZ székházában a tanácstermekben, a folyosókon a világ csaknem valamennyi államának — akár kicsi, akár nagy, szegény vagy gazdag képviselője elmondhatja a véleményét és szavazati joga van. Egy állam — egy szavazat, így alakítják, formálják közösen a világszervezet politikáját. S ha az Alapokmány szellemében születnek határozatok, azok tettekké is válhatnak. Egyezményes kötelezettségek, gyorssegélyek, kormányok és államfők veszélyes vitáiban a közvetítő szerep vállalásának vagy más misszióknak formájában. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozathozatali joggal felruházott szervei vannak, ezek a Közgyűlés, a Biztonsági műszaki fejlesztés terjesztésével, a családtervezés, a bűnözés megelőzésével. A Gyámsági Tanács kötelessége ellenőrizni, hogy a kormányok — amelyeknek fennhatósága alá tartoznak egyes területek (többnyire Afrikában) — tesznek-e megfelelő lépéseket a nemzetek haladása érdekében, s megteszik-e az előkészületeket, hogy egy-egy terület önrendelkezése megvalósulhasson, illetve függetlenné válhasson. Helyszíni vizsgálatokat tart, behatóan foglalkozik a lakosság petícióival, részletes ajánlásokat és intézkedéseket dolgoz ki. Felügyel a népszavazásokra és választásokra azokon a területeken, ahol esedékes az önálló, független állam megalapítása. Az ENSZ-nek ez az egyetlen szerve, amelynek tevékenysége az évek folyamán leszűkült, mégpedig a gyarmatok fokozatos megszüntetése révén. Kezdetben tizenegy terület felett gyakorolt gyámsági ellenőrzést, jelenleg csupán két ilyen terület van: Pápua Új-Guinea, amely Ausztrália fennhatósága alá tartozik és a Csendes-óceáni Szigetek az Egyesült Államok fennhatósága alatt. Ebbe a gyámsági rendszerbe nem tartozó gyarmati vagy félgyarmati területek végleges felszabadításának kérdéseivel hunos Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Törvényszék és a Titkárság. A Közgyűlés évente, mindig ősszel tartja ülésszakát. Kisebb, ügyviteli kérdések eldöntéséhez elegendő a szavazati többség, komolyabb kérdésekben a kétharmados szavazati többség dönt. Különösen fontos és sürgető kérdések megvitatására rendkívüli ülést hívhatnak össze, mint például a leszerelés ügyében kétszer hívták össze a rendkívüli közgyűlést. A Közgyűlés határozatot hozhat bármilyen nemzetközi kérdésben, amely az Alapokmányban foglaltakkal kapcsolatos. A Közgyűlés határozatának a világ közvéleménye előtt erkölcsi súlya van. A Biztonsági Tanács az Alapokmány értelmében, viseli a legnagyobb felelősséget a béke és a biztonság fenntartásában. Szinte órákon belül összeülhet, ha a béke a világ bármely pontján veszélyben forog. Tizenöt tagja van, ebből ötnek — Kína, Franciaország, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok — tagsága állandó, a többit a Közgyűlés választja meg két évre. A vitás kérdésekben kilenc szavazati többséggel döntenek. A döntés azonban érvényét veszti, ha az állandó tagok közül valamelyik él vétójogával. A Biztonsági Tanácsnak veszélyhelyzetben joga van gazdasági szankciókat alkalmazni, vagy a világszervezet békefenntartó erőinek fegyveres egységeit a helyszínre küldeni. A Gazdasági és Szociális Tanács feladata, hogy a világban előmozdítsa a gazdasági fellendülést, erősítse a stabilitást és a szociális igazságosságot. Ötvennégy tagja van, évente egyszer ül össze, rendszerint két hónapra, New Yorkban vagy Genfben. Hivatott arra, hogy ösztönözze a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat, támogassa a fejlődő országok gazdasági felemelkedését, foglalkozik a nők és a kisebbségek helyzetével, a közlekedés és a távközlés fejlesztésével, a tudományos és a az Egyesült szonnégy tagú különbizottság foglalkozik. Míg az ENSZ többi végrehajtó szervének székhelye a New York-i ENSZ-territóriumon van, addig a Nemzetközi Törvényszék a hollandiai Hágában székel. Tizenöt biráját a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács választja. Megbízatása, hogy a vitás kérdések békés megoldása érdekében pert indítson, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek alapján hozzon ítéletet, mint ahogy azt az Alapokmány megköveteli. A nemzetközi igazságosság azonban önkéntes. Ha valamely állam nem óhajt megjelenni a törvényszék előtt, kényszeríteni nem lehet (hacsak erre különleges egyezmény, megállapodás nem kötelezi). De ha beleegyezik, hogy félként részt vesz a perben, akkor köteles alárendelnie magát a. törvényszék döntésének. A törvényszék a jogi tanácsadó szerepét is betölti. A Titkárság irányítja a világszervezet programjait, politikáját, szerveinek, szervezeteinek munkáját. Élén a főtitkár áll. Nemzetközi hivatalnokkarának — több mint száz ország állampolgárai — minden tagja esküt tesz, hogy semmilyen kormánytól vagy más hatalomtól nem kér és nem fogad el utasításokat. A^Egyesült Nemzetek Szervezetének céljai az Alapokmányban vannak megfogalmazva. Röviden összefoglalva a következők: — fenntartani a világban a békét és a biztonságot hatékony és kollektív intézkedésekkel, a nemzetközi vitás kérdések tárgyalásos megoldásával; — fejleszteni a kölcsönös tiszteleten, az egyenjogúság és az önrendelkezés elvén alapuló baráti kapcsolatokat a nemzetek között; megvalósítani az együttműködést a világ gazdasági, szociális, kulturális vagy
