Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-10-25 / 44. szám
Hol is kezdődik az egész? Nagyon korán, zsenge gyermekkorban. Amikor nyiladozik a kisgyermek értelme. A szépen fogalmazott beszédtől gazdagodik az apróság szókincse, míg a trágár, értelemmel alá nem támasztott szavak félrebillentik, helytelen irányba terelik nyelvi fejlődését. Mert nem a címről, hanem annak védelmében szeretnék pár gondolatot felvetni. Bizonyára nem vagyok egyedül, aki visszataszítónak tartom, ha egyes felnőttek abban lelik örömüket, hogy az épp beszélni tanuló, a szavakkal ismerkedő kisgyereket csúnya, közönséges kifejezésekre szoktatják. Igen, szoktatják, mert elismételgetik előtte, hadd tanulja meg a gyerek, milyen prózai az élet, aki finomkodik, nem érvényesül benne. Volt, aki megsértődött, mikor nem engedtem, hogy utódaimon próbáljanak ki hasonlókat. Valamikor, középiskolás osztályunknak csak egy nyolcada volt lány, s bizony nemegyszer kényszerültünk figyelmeztetni a káromkodó srácokat. Ha nem is szoktattuk le őket, azért igyekeztek előttünk tartani a szájukat. Szőkébb családomban nem kerül erőfeszítésembe a szép beszéd megtartása, mert így szoktuk meg, s ha fiam hazahoz egy-egy nyomdafestéket nem tűrő szót, észlelve, hogy mi nem használjuk abbahagyja. Sok példát lehetne felsorolni, kezdve ott, ha valaki az ember lábára lép az autóbuszban, s bocsánat helyett a durvábbik oldaláról közelítve meg a dolgot, vaskos károm-Édes" anyanyelvűnk kodást morzsol el a közlekedésre vonatkozóan egészen addig, hogy jól öltözött, iskolázott nők-férfiak beszédébe gördülékenyen kapcsolódnak az obszcén szavak. Rosszallás, figyelmeztetés után csak mosolyognak gúnyosan a figyelmeztetőn, esetleg úgy mentegetőznek, „látod, én így elromlottam". Sajnos, úton, útfélen találkozik trágár, durva beszéddel az ember. Legjobban mégis az gondol kozta tott el, hogy akitől végképp nem várnák, szintén így beszél. Olyan fóromon vettem részt, ahol színvonalas előadásokat, a tények ismeretében, értelmes emberek hallgattak-vitattak meg. Nem változtat sokat a lényegen, ha a javukra írom, hogy nem a nagyközönség előtt, hanem csoportokra szakadozva ütötte fel fejét a közönséges beszéd. Míg az értelmes, szép, tiszta beszédet csörgedező patakhoz hasonlítanám, addig a káromkodásokkal tűzdeltet nyálkás, poshadt állóvízhez. Nem tudom, mi indít erre olyan embereket, akiktől inkább a „szép szó" terjesztését várhatnánk el. Sokszor az indulatokra hivatkoznak, de erre is csak azt mondhatom, hogy az ember attól ember, hogy megtalálja a módját ne káromkodva, hanem gondolkodva levezetni indulatait. Tudom, hogy az általam kifogásolt szavak is hozzátartoznak anyanyelvi örökségünkhöz, de használatuk nélkül beszédünk nem lesz szegényesebb, hanem kifejezőbb, értelmesebb, tetszetősebb, emberségesebb. GAZDAG MÁRIA Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő-helyettes: JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA^ Megbízott főszerkesztő-helyettes: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA mérnök Szerkesztőségi titkár: GYURKOVITS RÓZA Grafikai szerkesztő: A Szlovákiai ZALKA KATALIN Nöszövetség hetilapja Tördelöszerkesztö: XXXIII. évfolyam SCHREIBEROV^ KATARÍNA Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata., 812 64 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség 812 03 Bratislava, Martaniőova 20. Telefon — titkárság: 585 19; főszerkesztő: 549 25 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 36,40 Kős. — Külföldi megrendelések: A Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 817 59 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1— Előfizetési díj: évi 180.— Ft — Csekszámlaszám MNB 215-96 162 — A SUTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaéiame n. p., 042 67 Koéice. Svermova 47. Indexszám: 49413 Kéziratokat és képeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: Kucman Eta, a MATESZ művésznője manekenszerepben. Hrapka Tibor felvétele.
