Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-09-13 / 38. szám
BARANYAI LAJOS KÉRJÜK A PANASZKÖNYVET? Keresetünk jelentős részét élelmiszerre költjük, ezért elvárjuk, hogy munkánkkal szerzett pénzünkért megfelelő minőségű és mennyiségű árut kapjunk. Törvények, kormányhatározatok, minisztériumi rendeletek szabják meg a kereskedelmi szervezetek, a vendéglátóipar és dolgozóik kötelességeit, az irányító, illetve ellenőrző szervek munkáját, hogy érvényesüljenek a lakosság ezirányú jogai. De vajon a gyakorlatban milyen mértékben tesznek eleget az érintettek jogos elvárásainknak, mennyire tartják tiszteletben a szocialista törvényességet ? Erre a kérdésre szerettünk volna választ kapni, amikor a rimaszombati (Rimavská Sobota) jnb népi ellenőrző bizottsága és a járási higiéniai központ dolgozóit elkísértük ellenőrző körútjukra. A helyszín kiválasztásának nincs különösebb jelentősége, mert a higiéniai követelmények betartása és a becsületes kiszolgálás mindenkire egyaránt vonatkozik. Tizenegy élelmiszerboltot és hat vendéglátóüzemet vettünk szemügyre. Az eredmény? Néhány jó példával, de sajnos bosszantó hiányosságokkal, a vásárlók bizalmával való visszaéléssel is találkoztunk. Az ellenőrzött három élelmiszerbolt közül kettő példaként szolgálhat nemcsak a rimaszombati járás, hanem az ország valamennyi hasonló üzletének. A feledi (Jesenské) bevásárlóközpont önkiszolgáló élelmiszerboltjában készséges kiszolgálók fogadják a vásárlót. Zöldséget vásárolunk. A pénztárnál Magdaléna Hartwigová ellenőr bevásárlótáskájából pénztárca helyett a szolgálati igazolványa kerül elő. Néhány perc múlva az üzlet dolgozóival együtt mi is örülünk az eredménynek: fillémyi pontossággal annyit fizettettek volna, amennyi az áru valós értéke. — A káposztát Bial Ilona — egyik legmegbízhatóbb dolgozónk —, a paradicsomot és a zöldpaprikát meg Hriz Edit — ügyes el(jS) adó-tanuló mérte — mondja Torma Ilona, üzletvezető-helyettes. Higiéniai szempontból a bolt valamennyi helyisége kifogástalan. A panaszkönyv az előírásnak megfelelő helyen, benne minden bejegyzés annak rendje-módja szerint elintézve. Ha mindenáron hibát szeretnénk találni, csak a néhány üresen tátongó polcot tehetnénk szóvá, de a megrendelőlevél szerint a nyolc napot késő áru nem a bolt dolgozóinak mulasztására utal. Almágyon (Gemersky Jablonec) a vendéglő mellett meghúzódó kis önkiszolgáló élelmiszerboltban szembetűnő az árubőség, a tisztaság és a rend. Jakab Máriának, az üzletvezető-helyettesnek gratulálunk a tapasztaltakhoz, miközben arra gondolunk, hogy ha e két élelmiszerbolthoz hasonlóban vásárolhatnánk valamennyien az országban, mennyivél kevesebb bosszúság érne bennünket naponta. Mert, hogy nem mindegyikkel lehetünk az előbbiekhez hasonlóan elégedettek, azt bizonyítja Rimaszombat mintegy százötven cigány családjának lakótelepén található élelmiszerbolt. Igaz, e város melletti kis település lakói sem dicsekedhetnek azzal, hogy szívügyüknek tekintik a rendet, tisztaságot. A környék sivár, nem éppen szívet melengető látványt nyújt a látogatónak. Milan Kontsek mérnök, ellenőr és Ján Richter, a járási higiéniai központ asszisztense általában elégedett lenne a lakótelep egyetlen élelmiszerüzletével, de találnak hibát is. Az üzlethelyiség polcain nem látni kakaót, pedig a raktárban akad még néhány csomag. A hűtőpultban, a sok hentesáru között, melyekről általában hiányoznak az árcédulák, egy jókora penészes paprikás mozaik és egy darab romlott szalámi hever. Hogy az elárusítók hajából hiányzik a bóbita, már csak a kisebb hiányosságok közé tartozik. — Látják, sok a vevő, reggeltől nincs megállás, ráadásul egymást váltják a friss árut hozó tehergépkocsik — magyarázzák az üzlet dolgozói. — A paprikás mozaik és a szalámi tegnap még nem volt romlott, külön— Hogy van az, hogy mi nem mehetünk be a boltba égő cigarettával? Ők, az eladók meg ott hátul, a másik helyiségben cigarettáznak? t — Ide jöjjön már, fiatalember! A fiókokat nézzék meg! Tele van gyűrűvel, meg „obcánsky"-val. Ezek hitelre is árulnak, pedig azt nem szabad, ugye? A kérdéseket természetesen azonnal továbbítom az eladóknak. — Tessék, itt a rendelés másolata — mutatja az asszonyoknak is az üzletvezető — Nem tehetünk róla, ha nem olyan árut kapunk, amilyet rendelünk. Ebben az üzletben ugyanazok az előírások érvényesek, mint bármelyik másikban, hogy engedhetnénk meg a dohányzást egy élelmiszerboltban ? A dohányzó dolgozók is csak az egyik mellékhelyiségben cigarettázhatnak. Hitelre meg nem árusítunk senkinek semmit. Gondolják, hogy vállalnánk azt a kockázatot? — utasítja vissza a vádat Gecze Mária. Bial Ilona és Hríz Edit egy dekával sem mért kevesebbet a zöldségből / ben is nemrég kaptuk mindkettőt — s mutatják a szállítólevelet — még tart a szavatossági idő. Igazat mondanak, ám romlott ételt árusítani, azt friss áru mellett tárolni szigorúan tilos. Az árupótlás elmulasztását sem lehet más elfoglaltsággal indokolni, és ami a bóbitát illeti, annak már nyitáskor az elárusítónők fején a helye. A bolt vezetője, Gecze Mária 100, a többiek 30—30 Kcs bírságot fizetnek. A próbavásárlás közben megállítottunk egy vevőt is, hogy ellenőrizzük, miként mérik, illetve számolják fel az árut ebben az üzletben. Említésre érdemes különbséget nem találtunk. Közben az utcán ácsorgók bizalmatlanul méregetik a fényképezőgéppel, jegyzetfüzetekkel forgolódó ellenőröket. Némelyikük hozzánk szegődik és elpanaszolja, mi kifogása van az üzlet, illetve dolgozói ellen: — Itt nem lehet krumplit és több zöldségfajtát kapni. Őszibarack van. De azt nem főzhetek kilenc gyerekemnek. Vagy a városból cipeljem, ami kell? A fiókokban nem találunk sem gyűrűket, sem személyi igazolványokat. Egy villámellenörzésen természetesen nem lehet kideríteni az igazságot. Az itt lakók és a bolt dolgozóinak kölcsönös bizalmatlansága azonban valószínűleg nem indokolatlan. A ZDROJ Közép-szlovákiai Vállalata 09—09-es üzemének vezetői sem tennék rosszul, ha többet törődnének ezzel az élelmiszerbolttal hogy ne ázzon be a tető, hogy ne fordulhassanak elő a jövőben az általunk tapasztalt hiányosságok, hogy ne szaporodjanak a vásárlók panaszai! Három hentes, háromféle mérés? — tehetjük fel a kérdést, ha összehasonlítjuk mindazt, amit utunk során tapasztaltunk. Várgedén (Hodejov), a Jednota fogyasztási szövetkezet hentesüzletében tisztaság és rend fogad bennünket. Az árcédulával ellátott áru az előírás szerint a hűtőpultban van. A kétkilónyi sertéscombért, egy bontott csirkéért és egy darab kolbászért 194,40 Kcs-t számít fel Kisantal Béla, az üzletvezető. Nem
