Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-08-02 / 32. szám
o o D * :\ KEDVES GYEREKEK! Szülőföldem egyik szép helyét választottam pajtásaimnak szánt rejtvényül. Ezt a vakító fehérséggel ragyogó várat, amely a Cseremosnya völgyének ékessége, s most már, hogy felújítása befejeződött, teljes pompával várja a látogatókat. A kuruc dalokban is megénekelt várat 1320 körül kezdte építeni a pelsőci Bebek családtól vett birtokon a szepsi származású Máriássy család a szepes-gömöri kereskedelmi út védelmére, tekintettel a vidék gazdag ércbányáira. Kezdetben csak egytornyú kis erődítmény volt, az évszázadok folyamán azonban egyre nagyobbodott. Mai külsejét a XVI—XVII. században nyerte el. A vár elég sokszor cserélt gazdát az idők folyamán. Előbb a Bebekek vették el a Máriássyaktól, 1441- ben a husziták foglalták el. Tőlük Bebek István hódította vissza, majd a mohácsi csata (1526) után — a Szapolyait támogató Bebek Ferenc zsákmányszerző kirohanásait megtorlandó — Puchaim generális (I. Ferdinánd vezére) ostromolta sikertelenül. Néhány év múlva egy másik császári tábornok bevette a várat, amely így a magyar királyra szállt. 1585-ben ideiglenes adományként az Erdélyből származott Andrássy Péter várkapitány szerezte meg. Az Andrássy család később nemesi rangot, grófi címet szerzett, s 1642-ben véglegesen övék lett a vár és a környező birtokok. Fláromszáz évig tartott az uralmuk e váron. A kuruc szabadságharcok többször is érintették e várat, s a birtokosok később II. Rákóczi Ferenc hívei lettek. Amikor Rákóczi Rozsnyón országgyűlést tartott, itt szállt meg. A kuruc háborúk végeztével (1711) a bécsi császári haditanács azért nem romboltatta le, mert csupán egyszerű kastélynak tartotta, nem várnak. így maradhatott ránk teljes szépségében. Én már többször is jártam e várban és a közelében lévő mauzóleumban is, ahol Andrássy Dénes és felesége van eltemetve. Találjátok ki, hol jártam! Gál Marian, Gömörhorka (Gém. Hörka) Megfejtéseiteket és további feladványaitokat várja a NŐ szerkesztősége, 812 03 Bratislava, Martanovicova 20. KÁNYÁDI SÁNDOR Aprócska móka Kapálgatott a kertben a menyecske. S a kukoricatábla mellett a gyepűben legelt a kecske. Egy kicsit odábbacska bogarászgatott. egerészgetett a macska. Fülelt, szimatolt, mozgatta bajszát, lopva, lopva a bársonyos füvön mind előbbre karmokat rejtő puha talpát. Szóval végezte mindenki a maga dolgát. De ekkor egy szöcske egyenest a macska bajszára szökkent. Erre a macska ijedtében akkorát, de akkorát pattant, hogy a kecske hátára huppant. Ettől a kecske megbokrosodott, s fordultában a menyecskének futott, majdnem hogy feldöntötte. Kárpálódott a menyecske, és emelte már a kapanyelet, hogy a kecskére húzzon. De a kecske már a macskát űzte, kergette. A macska sem volt rest, feliszkolt az első szilva fára. De annak is a legfelső ágára. Felcsörrent az ágról a mindig ott leskelő szarka, s már szé/tében-hosszában hiresztelte, hogy egy aprócska szöcske a macskát, a macska a kecskét, a kecske a menyecskét mennyire megijesztette. Síppal, dobbal, nádi hegedűvel SZERKESZTI: ÁG TIBOR SZEREPJÁTSZÓ ÉS VÁLTÓ JÁTÉKOK A gyerekek életében a körjátékok nemcsak a jó szórakozás lehetőségét jelentették, hanem az első tánclépések elsajátítását is. Sok olyan körjátékot ismerünk, melyben a gyerekek párt választanak és együtt táncolnak, forognak. Ezek a játékok gyakran a nagyobbak körében is jelentkeznek, ha nem is pontosan a kisebbek játékainak formájában. A böjti időszakban egyes vidékeken a nagyobbak falujáró lánctáncaiban jelentkeznek ezek a dallamok és lépések. (A böjtben tiltott volt a zenés mulatság, tánc.) Két első példánkban a játék módja azonos. A gyerekek körbe járnak. A körben álló az „Ezt szeretem, ezt kedvelem" szövegrésznél párt választ és a dallam végéig táncolnak. Az újabb dallamra helyet cserélnek, aki az előbb a körben állt beáll a választott pár helyébe, vissza a körtagok közé. Felbár MNT. I. 231. Gy.: Manga János A „Volt-e itt az úr" játék számunkra többszörösen is érdekes. Játékmódjában egy kicsit eltér az előbbi játékoktól. A játékot körben játsszák, de a főszereplő nem a körben áll, hanem a körön kívül halad. A dal szövegében is utalás van arra, nem mindenki énekelte együtt végig a dalt, párbeszéd folyik a körön kívül haladó „kérő" és a többiek között. Akinek a nevét énekelik, az beáll a körön kívül haladó kérő mögé, most már együtt járnak a körön kívül, már ketten felelgetnek. Nagymegyer MNT I. 419 Gy.: Bartók Béla 1910 Érdekes még a dallam kottaképe és a hangkészlete is. A dó ebben az esetben az f hang. A dal hangkészlete pedig az eddigiekben még nem szerepelt — re, dó ti. ÜRGE MÁRIA
