Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-01-12 / 3. szám
v_ tévéfilrriy MIKSZÁTH KALMAN Különös ; házasság TELEVÍZIÓRA ALKALMAZTA: 7CI ID7C ÉWA 1 Bernét: Bocsánat uram, mit óhajt? Medve: Semmi egyebet, ifjú úr, mint a zsákmányomat. Kisasszony, menjen előre a szobájába. Pőry: (Bejön) Hagyja, hadd szórakozzon. Jobban van már. (A fiúk felállnak.) Medve: No persze. Hát van maguknak jó eszük? Most, mikor reparatúrába megy a kisasszony, szeretnének rajta még előbb rontani valamit. De nem engedi a Medve, mert nincs hozzá kedve. (Medve doktor indul, de Dőry a másik szobában egy pillanatra visszatartja, az ablakhoz húzza.) Dőry: Hát mégiscsak meg kell vizsgálni? Medve: Természetes. Hiszen egész gyönyörűség azt a szép karcsú derekat megkopogtatni. (Dőry visszafordul a vendégekhez. Buttler megint indulna.) Buttler: Mi is mennénk, kedves bátyám! Dőry: Kutykurutty! Hová mennétek?! Rátok sötétedne az úton. Meg aztán mindjárt itt lesznek a vendégek. Bernát: Hát már küldtetek értök? (Medve is visszalép.) Medve: Kell is azokért küldeni! Terjed itt a hír, mint a futótűz: Dőryéknél fiatalemberek vannak. Abban a szövegben indul a hír, ahogy a Gyurka hajdú koncipiálta. „Az egyik gróf közülük." „Hát a másik?" „A másikat nem tudjuk." Itt van a latitude. A másik tehát nőhet. Mire a harmadik kúriához ér a hír, akkorra két fiatal gróf van Dőryéknél, de az ötödik kúriánál már a herceg a másik. És az a vén gonosztevő úgy, az úton fogta el őket. No jöjjön, kisasszony, végezzük el, amire megjönnek a vendégek. (Medve és Mária kimegy.) (A plébános az ablaknál áll. Néz kifelé. Gyorsan megfordul, a doktor után lép.) Szucsinka: Medve doktor, egy pillanatra megengedné ... (Medve visszatolja) Medve: Majd, főtisztelendő úr! Elébb a vizsgálat. Majd beszélgetünk. (Az asztalnál Dőry és a vendégek.) Dőry: Régebben katonadoktor volt és csinos vagyont szerzett. Mondják, hogy azelőtt Barnek vagy Barmannak hívták, a macska is kikaparja az ilyet, de az különben is semmit se tesz ... Igazi úr. Neki van például a legkülönb tajtékpipa-gyüjteménye a megyében. És hogy' vannak kiszíva azok a pipák! Ördöngősen imponál vele mindenkinek. Azonfelül teljesen otthon van az orvosi tudományokban, ami szintén valami. Dőry: Szórakoztassa az urakat, főtisztelendő úr. (Otthagyja a vendégeit.) (Dőry jár-kel idegesen a kisszalonban. Jön Medve és Mariska. Medve megáll. Mariska is. Aztán könyörögve felnéz Medvére). Medve: Eredj no. Levegőre. (Mariska az ajtóból visszanéz, aztán kimegy.) Dőry: Találtál valamit? Medve: Mindössze egy kis elváltozás van jelen a szervezetben, de a baj még nem fejlődött ki. Dőry: Szent Isten! Ignác, te valamit titkolsz előttem! Medve: Egy doktor csak annyit mond, amennyit tud, és amennyit jónak lát. Ha neked ez nem elég, arról nem tehetek. Hivass más orvost. Dőry: Ez annyit jelent, hogy lemondasz a lányom életéről? Medve: Dehogy. De te azt szeretnéd, hogy fecsegjek neked. Én pedig csak annyit mondok, amennyit mondtam. Dőry: Hát mit mondtál? Az, hogy még nem fejlődött ki a baj. Azt gondolod, hogy ki fog fejlődni? Medve: Bizonyosan ki fog fejlődni. Dőry: Halálra rémítesz. Medve: Hát ne rémülj meg! Dőry: Barátom, én rögtön főbelövöm magam, ha az a lány meghal. Medve: Meghal? Hát ki mondta, hogy meghal? Mitől halna meg? Nem lesz annak egy csepp baja sem. Dőry: Ignáckám, lelkem, megcsókoljalak ezért a szóért? Medve: Nem, köszönöm. Inkább csak fizesd a doktorodat. Dőry: Fizetek, amennyit kívánsz, csak mentsd meg a lányt! És miből gondolod, hogy nem hal meg? Medve: Mert közönségesen nem szoktak a nők ebbe belehalni. Dőry: Tehát valami asszonyi betegség? Sápkór, vagy mi? Medve: (Megindul kifelé) Mondtam már, hogy nem lesz semmi baja, s ezzel egyelőre vagy elégedj meg és ne vallass, vagy hozass más doktort, és nem bánom ha azt vallatod. Ott van ni. Magad is láthatod. Él. (Dőry teraszán és kertben: Mariska, a közben megérkezett Izsépy kisasszonyok, a diákok és a társalkodónő „erre csörög a diő”-t játszanak.) Izsépyné: Hallottuk, vendégek érkeztek. Gondoltam, átnézünk a kislányokkal egy kis időre. Dőry: Hozta Isten, Izsépyné. Maradjanak vacsorára is. (Aztán félrevonja Medvét.) Jó, jó, ne haragudj, hiszen tudod, milyen egy apa!? Megmondom, engem inkább a különös, titokzatos arcod rémített meg. A múlt héten is, amikor megnézted, olyan zavart, aggodalmas volt a képed. Medve: No persze, szolgálatára! Ezentúl majd mindig más pofát kerítek magamnak, amiben a méltóságos báró úr elé járulok. Ha nincs kedvem, hát nincs kedvem, és olyan arcot vágok, aminö nekem tetszik. Kinek mi köze hozzá? (Szucsinka áll Izsépyné mellett és feszülten figyel a beszélgetőkre.) Dőry: Mme Malipau! Gondoskodjék az ozsonnáról. Társalkodónő: Igen. M. Dőry. Itt terítünk a tornászon, ugyebár M. Dőry. (A csengőhöz megy, megrázza. Két szolgálólány. Gyurka hajdú és az öreg komornyik kis asztalkánál uzsonnához terítenek.) Dőry: Gyere, ülj már le. Majd mindjárt megváltozik a te arcod is, ha egy-két tokajit felhörpintesz. Ide azzal -az esszenciával, Gyurka! Medve: Nem iszom, nem iszom. Vigye el az ördög a tokajidat! Benne leskelödik a guta. Adass inkább egy kis savanyúvizes bort. Társalkodónő: Kisasszonyok... Madmazel Mariska. Madmazel lsepy ... uzsonnához. Tessenek leülésbe. Oda ifjúság, ide doktorurék, fötisztelendö ur... Isépyné asszonyság! Dőry: Vacsora után meg Izsépy urammal csinálunk egy kis whistet. Medve: Még el kell mennem egy pácienshez. Kinn a Rikkantó majorban beteg az öreg juhász. Rák van a nyelvében. De aztán ami azt illeti vissza-jöhetek. (A kerti úton cigánybanda jön.) Szabó Gyuri: Méltóságos báró úr! Megjött a Csóka Marci bandája. Medve: (Átszól a másik asztalnál ülő Buttlerhez. ) Mit mondtam. A kutya Csókáéknak mindjárt megsúgják a szarkák, ha vendégek vannak valahol... (A szolgálók kuglófot, nagy kanna kávékat hordanak fel.) Társalkodónő: Menjenek a konyhai irányba. Aztán szólítjuk őket tánchoz. (Medve a savanyú bort issza, amit külön szolgálnak fel neki. Az egyik oldalán Szucsinka, a másikon Dőry.) Medve: Az orvos valóságos Prügelknabe. Azt mindenért ütik. Ha kicsibe veszi a beteg baját, megharagszanak rá, hogy lelketlen kutya. Ha nagyba veszi, megharagszanak rá, hogy megrémíti a beteget és'' még betegebbé teszi. Ha a beteg meggyógyul, azt mondják, hogy magától is meggyógyult volna, ha nem gyógyul meg, azt mondják, a doktor rontotta el. Ej, cudar egy pálya ez! Hálára ne számítson az ember. A gyógyszerek meg ... Szucsinka: Nem hisz benne, doktor úr? folytatjuk (Hőit!
