Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-05-10 / 20. szám
-----A KÖNYV SZENES PIROSKA: MINDENKIÉ homlokán ILLYÉS GYULA <1902-1983) Egy régi kéregető ének dallamára Gondolat bot/ik, szó dadog, hasonlat sántít — De szökkenést de futamot, ugyan ki vár itt dallamot? Vén vers, kopogó, mint a bot te támogass, ha csusszanok — Te segíts, útfélre dobott — nem is bot hanem szé/cibá/ta úti fa lehullt aszú ága — te, te már meg se faragott, te, te nem égvívásra röpködő zenekari pálca mása, te már, éneklő koldusok eb-űző kézi társa, te vigyázz a jégre-vittre, ha meginog, te, te vezesd tovább a köd-világtalanította vakot te tudod utam, te keresd, te topogj, verd ezt a földet, te dobogj, dohogj, konok, helyettem. Ha már szivem sem. Csillag a Olvasómozgalmunk megint egy évet zár. Az elkövetkező hetekben sok alapszervezetünkben jönnek majd össze a könyvet szerető lányok, asszonyok, hogy elbeszélgessenek olvasmányélményeikről. Turczel Lajos Szenes Piroska könyvéről szóló elemzésével elsősorban nekik akarunk segíteni. De bízunk abban, hogy mások is kedvet kapnak a „Csillag a homlokán” elolvasásához, hiszen e mű hazai magyar irodalmunk egyik legjelentősebb alkotása s ismerete senkinek sem válhat kárára. fKCsillagahom lokánregénybe Szenes Piroska a saját portréját is belerajzolja. Ő az a Pesten tanuló és már „gyönyörű szép történeteket" is tró leány, akit édesanyja a kis szlovák szolgálónak, Katkának könnyes szemmel emleget. A sokat dicsért leány egyszer hazalátogat, és ekkor Katka meglepődve állapítja meg, hogy az, akit ő szinte tündérkisasszonynak képzelt el, csak egy bozontos hajú, fekete szemű, kicsi, sovány kisaszszonyka. A vendég és a család másik leánytagja, Ilonka, szeretettel beszélgetnek «atkával és érdeklődnek a problémái iránt de magatartásukban azért van valami fensöbbséges leereszkedés is, ami fiútestvérüket, a kommunista Gyurit felbosszantja, «atka jól érzi magát a furcsa, nem igazán úri családban. Csodálkozva figyeli azt az állandó politikai vitát, mely a szociáldemokrata pártban titkárkodó apa és kommunista fia között dúl, s a mindentudó és a nők egyenjogúságát hangoztató kisasszonyokra fenntartás nélküli bámulattal, odaadással tekint. Ez a családi környezet rajz, melyben bizonyára fiktív vonások is vannak, sejtetöen találó képet ad arról a baloldali polgári környezetről, melyben Szenes Piroska született és nevelkedett, az önportréból pedig megismerjük a fiatal írónőt, akit — a szociális kérdések iránti érzékenysége mellett — főleg az emancipációnak, női egyenjogúságnak kérdése érdekelt, izgatott. E tekintetben az első kiemelkedően nagy magyar írónőnek, Kaffka Margitnak lelkes követője volt. Kaffka iránti rajongását mutatja, hogy a harmincas évek második felében, amikor publicista férjével, Halász Miklóssal már évek óta Besztercebányán élt sokat fáradozott egy Kaffka Margit Társaság megszervezésén, melynek tagsága magyarországi, szlovákiai és erdélyi nőírókból regrutálódott volna. Szenes Piroska fő írói problémáját, a nők szociális, lelki és szexuális felszabadulásának eszméjét a legintenzivebben és tegőszintébben az Egyszer élünk cimű, félreérthetetlenül önéletrajzi telítettségű regényében ábrázolta. A regény szexuális nyíltsága, exhibicionizmusa a konzervatívabb kritikusi és olvasói körökben annak idején megütközést keltett, és hasonló visszhangja volt néhány novellájának is. Legkiemelkedőbb regénye, a Csillag a homlokán, témájában, cselekményében a szociális és emancipációs problematika szerencsés egyensúlyban van, a főhős fejlődése a társadalmi viszonyokkal való természetes összefüggésben bontakozik ki. A regény a szlovák bérescsaládban született Hudák Katka fejlődését a gyermekkor és a férjhezmenés közti időszakban kíséri végig. Katka a sokgyermekes család nehéz szociális viszonyai közt korán munkára kényszerül: tizenhárom évesen már szobalányjelölt, egy évvel később magyar vidéken dolgozó summáslárty, az utána kővetkező két-három esztendőben pedig úri és félúri családok cselédje. Aprócska leánykaként az alakja még összeolvad a grófi uradalom szegénygyereki seregével, de az iskolában már megmutatkoznak az egyéniségét jelző megkülönböztető vonások: a forró, lobogó életszeretet, nevetniörülni tudás és a rendkívül fejlett zenei hallásától sarkallt nagy daloló és táncoló kedv. Egész fejlődése, emberként-nőként való kibontakozása ezekre az egyéni vonásokra, adottságokra, épül. Ezeknek köszönhető, hogy a tizenhárom-tizennégy éves korában elszenvedett brutális szexuális sérelmek, s a cselédsors kiszolgáltatottsága ellenére boldogságért küzdő, ép ember tud maradni. A városi cselédkedése idején a testi szerelem kínálkozó alkalmait nem hárítja el, de ez a magatartás nem öncélú és számító kéjhajszolás nála, mint falubeli sorstársainál, Pólánál és Markánál, hanem a boldogságkeresés lehetséges módja. Párkereső viszonyaiban néha tartósan megsebzödik, de hisz abban, hogy a boldogság őt sem fogja elkerülni. Szenes Piroska ezt a szépre-jóra vágyó, boldogságkeresö leányalakot nagy jellemző erővel állítja elénk, és madárként való csapongó szárnyalásait kitűnő lélektani érzékkel hitelesíti. Színesen, érdekesen ábrázolja Katka szellemi látókörének, világlátásának fokozatos tágulását, s a zene elsajátítására irányuló vágyát is. Ezért aztán szinte megdöbbenünk, amikor a kedves madárka szárnyalása hirtelen megszakad, az életoptimizmus és boldogságvágy kihúny, s a hazatérő Katka a bárgyú kanászlegénynek, Imrusnak felesége lesz. Ezt a hirtelen fordulatot, zuhanást, rezignációt sem édesanyja sürgetése. se a kellemetlen, veszélyes betegség jelzése nem hitelesíti. Lehet, hogy ez a váratlan vég, keserűen szomorú finálé, a szerző alapélmény-anyagának igazságából adódott. A megkomponált írói történetnek minden esetre más igazság felelne meg. Nem valamiféle makacs happy end-vágyról van szó, de szerettük volna, ha a 16—17 éves Katka szárnyalása még tovább tartott volna. Amint arról már szó volt: a főhős fejlődése, sorsának alakulása nincs elszigetelve a társadalmi viszonyoktól, a regény a társadalmi környezetről és a korszak történelmi-politikai mozgásáról is erőteljes képet nyújt. A major és a falu béresi-paraszti világának megelevenedése után a történetben felbukkanó egyéb társadalmi rétegek (arisztokraták, értelmiségiek. kispolgárok, cselédlányok, kiskatonák) típusait, képviselőit úgy ismerjük meg, mint Hudák Katka gazdáit, valamint sorstársait, barátait. A legtalálóbb, legosztályhübb ábrázolás a tanácsköztársasági Magyarországról elmenekült grófi házaspárról és az őket kiszolgáló értelmiségiekről és szolgaszemélyzetről készült; kitűnő a német bérlő családnak és a szociáldemokrata párttitkár rokonszenves családi környezetének bemutatása is. Minthogy a regény cselekménye az 1918/19-es államfordulatot megelőző és követő években pereg, megelevenednek benne a háborús viszonyok,' a monarchia felbomlása és a Csehszlovák Köztársaság megalakulása által kiváltott társadalmi reagálások, és érdekes képet kapunk a Magyar Vörös Hadsereg szlovákiai hadjáratának forradalmi hatásáról. Szenes Piroska müve jó társadalomismerettel, jellemábrázoló tehetséggel és lélektani érzékkel megformált realista regény, s mint ilyen, nemcsak az írónő életművének művészi csúcseredménye, hanem az eddigi csehszlovákiai magyar regényírás egyik legjobb alkotása is. Művészi és eszmei értékei megérdemelt új elismerést kaptak azzal, hogy a mostani második kiadás a reprezentatív irodalmi műveinket felmutató Csehszlovákiai Magyar írók sorozatában jelent meg. Turczel Lajos
