Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-04-05 / 15. szám

aj *aj .a> a melléktermelésben. Most a füleki (Filako­­vo) Kovosmaltnak szögelünk. Az is igaz, hogy kevésbé fárasztó, több energia jut a gyerekekre. Váradi Milada és Fejes Ibolya az állatte­nyésztésben dolgoznak. És ki hinné Váradi Miladáról, hogy messziről 1W?ta ide a férje annak idején, egész Brnóból; olyan szép a szavában a gömöri nyitott „e" és ízes az „a", mintha itt született volna. Nevet a bókon és mondja: — De azért nem felejtettem ám el az anyanyelvemet, azt nem lehet! Csakhogy most már ritkán adódik alkalom, hogy beszéljem, de a rádióban hallgatom min­dennap. Milada asszony fejőnö, a férjével hu­szonnyolc tehenet gondoznak. Szerinte itt a fiatalok is megtalálják a számításukat. — A gyermekeim közül két fiam meg egy lányom is itt dolgozik a szövetkezet­ben. Két fiú meg kitanult szabász Tornaiján (Safárikovo). És ami azt illeti, én is otthon vagyok! Fejes Ibolya sertésgondozó egy ötéves kislány édesanyja, a harmincon inneniek szemléletmódját képviseli. — Amióta műszakban dolgozunk, job­ban tudjuk az időt beosztani, jó, hogy minden harmadik napom szabad. A há­zasságom is olyan, hogy nem cserélnék senkivel, a férjem mechanizátor itt a szö­vetkezetben, az otthoni teendőket együtt végezzük el. A mai ember életének minőségét mun­kájának eredményei alapozzák meg, de meghatározni meghatározza az is, hogy erre az alapra mit tud, mit akar építeni. A rimaszécsi szövetkezet vezetősége nem­csak a földdel gazdálkodik jól, hanem a szellemi javak gyarapítására is törekszik. — A kulturális alapból is akkor szárma­zik a legnagyobb haszon, ha forgatjuk, befektetjük — mondja Juhász István. — Mi ezt úgy kezdtük, hogy összehoztunk egy tíztagú cigányzenekart és egy hattagú tánczenekart, megvettük a hangszereket, a felszerelést, megvarrattuk a ruhákat. Zenéből tehát „önellátók" vagyunk, s így egy-egy alkalommal, mint most, két-há­­romezer koronát megtakarítunk, ennyibe kerülne a meghívott együttes. A légkör is más — s ez legalább olyan fontos — há a mieink húzzák a talpalávalót. De már to­vább is léptünk: a tánczenekar vezetője, Menyhárt István mérnök, a szövetkezet zootechikusa, a négy táncos lányt a köz­ség folklóregyütteséből válogatta ki, gya­korolt velük, most hát van már egy „revü" számunk is. Szólistáinkhoz pedig zeneta­nárt hívtunk meg, ezt a kis szemináriumot is a kulturális alapból fizetjük. Gondolom, hogy a jövőben is lesznek jó ötletek, kezdeményezések, amit meg tudunk majd valósítani. Mi tudjuk, hogy nemcsak ke­nyérrel él az ember, és azt akarjuk, hogy nálunk az emberek ne csak fogyasztói, hanem cselekvő művelői is legyenek a kultúrának. Mint a földnek . . . Búcsúzóul tehát a további jó munkához további sikereket kívántunk kulturális ja­vaik gyarapításában is. Hogy mondta egyik versében Várnai Zseni? Valahogy így: kenyerünk mellé kell a dallam és a szó ... LÁNG ÉVA Iá null Milada Kvlozsi Júlia Havi Szerén Halászi Irén ' ^ Kedves olvasóink! Lapunk 20. számában új verseny indul! Verseny lapunk 36 szá­mán keresztül! Versenyben a minőségért vizsgáztassuk együtt élelmiszeripari és könnyűipari termékein­ket! Minden fordulóban 27 díj-Összesen 108 díj lesz a legjobb válaszok jutal­ma. Aki minden fordulóban részt vesz, prémiumdí­jat is nyerhet. Minden héten bemuta­tunk egy-egy üzemet, s az üzem három termékét. Az Önök feladata lesz a termék felismerése, érté­kelése, minőségi „teszte­lése". Minden kilencedik üzem bemutatása után kisorsoljuk a 9 héten ke­resztül bemutatott 27 terméket. Versenyezzen velünk! Értékelésével, bírálatá­val, javaslataival serkent­se jobb munkára az üze­meket, dicséretével hívja fel a figyelmet a legjobb minőségű termékekre. Járuljon hozzá Ön is ter­mékeink minőségének ja­vításához. Versenyben a minőségért Már most biztosítsa la­punkat, hogy a 20. szám­tól kezdve rendszeresen részese lehessen verse­nyünknek! nö (ÍTŐÍ3)

Next

/
Oldalképek
Tartalom