Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-03-29 / 14. szám

J KIHEZ FORDULJUNK? J K.B.S. jeligére nőtartás ügyében. Kiskorú gyermekére a havi 450 Kés tar­tásdijat a gyámbíróság ítélete alapján a különélés idejére kell fizetnie. A bírósági válóperi ítéletben a bíróság a válás esetére dönt a kiskorú elhelyezéséről és a tartásdíj összegéről. Minthogy gyermekét az édes­anya gondjaira bízta, a gyermektartási dijat is tovább kell fizetnie a megállapított ösz­­szegben. A felesége részére megállapított nötar­­tási díjat a házasság fennállása alatt, de a különélés idejére mindaddig kell fizetnie, amíg ennek feltételei fennállnak, de legto­vább a házasság felbontását kimondó bíró­sági ítélet jogerőre emelkedéséig. Amíg tehát felesége a három évnél fiatalabb gyermekéről való személyes gondoskodás miatt nem léphet munkába, mert gyerme­két bölcsődében nem tudja elhelyezni s így semmiféle keresete vagy más jövedelme nincs, a részére megállapított havi 500 Kcs tartásdíjat is fizetnie kell. ( A házasság felbontásával azonban a volt feleségének ez az igénye megszűnik. Csak a családi törvény 92. szakasza alapján kérhetné újra a bíróságot, hogy részére ún. eltartási hozzájárulást állapítson meg ak­kor, ha továbbra sem tudna saját maga eltartásáról gondoskodni. Ezt az eltartási hozzájárulást a bíróság csak a bírósági érvényesítés napjától ítélheti meg. Mint­hogy gyermeke már elmúlt hároméves és a községben van óvoda, ahol volt felesége a gyermeket elhelyezheti, ha van a község­ben vagy a környéken megfelelő munkaal­kalom, akkor munkába léphet és saját keresetéből tarthatja el magát. A bíróság nem kötelezheti Önt arra, hogy neki to­vábbra is eltartási hozzájárulást fizessen. Egyébként felhívjuk figyelmét a Családi törvény egyes rendelkezéseinek módosítá­sáról szóló 1982. évi 132. sz. törvényre, amely 1983. április 1-én lép hatályba, s amely módosította az elvált házastársak kölcsönös eltartási igényeit. M. Lászlónénak, Hűségpénz jeligére. Az ún. hűségpénzröl az 1970. évi 159. sz. miniszteri rendelet intézkedik. Eszerint Í EGÉSZSÉGÜNK VEDELMEBEN „Ez év májusában műtötték zöldhá­lyoggal a szememet, de azóta sem vagyok teljesen rendben. Az orvosok úgy ítélik meg. hogy a másik szemen is elkerülhetetlen a műtéti beavatkozás. Ezzel kapcsolatos a kérdésem. Nemrég a magyar televízióban láttam egy mű­sort, amelyben a zöldhályog fájdalom­­mentes. lézersugaras kezelésében elért újabb eredményekről számoltak be. Szeretném megtudni, hogy van-e hazánkban is lehetőség a lézersugaras gyógyításra, vagy erre csakis külföldön nyílik mód?" Horváth József né. Torna (Túrna n/B.J. A zöldhályog (orvosi nevén glaukóma) elterjedt szembetegség, amelyet a szem csarnokvizének kóros felszaporodása jelle­mez, s amely kezeletlen esetekben súlyos látásromláshoz, vaksághoz vezet. A glau­kóma lézersugaras kezelése hazánkban is lehetséges mindazokon a szemészeti klini­kákon, ahol erre „megfelelő" felszerelés rendelkezésre áll (Bratislava, Kosice, Brno, Praha). Való igaz, hogy a lézersugár gyógyí­tó hatása új perspektívát nyitott a zöldhá­lyog kezelésében, de azt sem árt tudni, hogy — a többi modern, felkapott kezelési eljáráshoz, gyógyszerhez hasonlóan — ez sem univerzális, általános csodaszer, ered­mény csakis megfontolt orvosi javaslatok esetén várható! Minden egyes esetben mérlegelni kell a beavatkozástól várható „haszon" és az esetleg általa előidézett „kár" lehetőségeit, arányát. Kérésével forduljon tehát orvosához, aki minden bizonnyal felvilágosítja a ke­zelés lehetőségeiről. „22 éves vagyok és bizony az ideges természetűek közé tartozom. Egy éve rendszeresen fáj a gyomrom, úgy ér­zem. mintha kő lenne benne. Az elmúlt évben átestem „ezer" kivizsgáláson, sőt gyomortükrözésen is, de semmifé­le kórós elváltozást nem észleltek. Többféle gyógyszert is ajánlottak, álla­potom azonban nem javult. Azóta már otthon is ingerültebb vagyok, még ide­gesebb. mint azelőtt. Orvoshoz már nem járok, mert az is idegesített, hogy úgy néztek rám, mint valami szimu­lánsra. " Jelige: „Tanácsra várva". Valamikor a századforduló környékén l SZERETNÉK RÁTALÁLNI Huszonhárom éves, közepes termetű, bar­na hajú, barna szemű falusi munkáslány, komoly testi hibával, mégis jókedvű, életre­való, csak egy kedvesnek várja a válaszát. Jelige: „Piramis-vágyakozás" Húszéves. 168 cm magas, szőke, karcsú, középiskolai végzettségű, vígkedélyű leány, aki szereti a zenét és a természetet magas, sötét hajú férfi ismeretségét keresi 26 éves korig. Jelige: „Szöszi" Huszonegy éves, 170 cm magas, karcsú, fekete hajú katona szeretne megismerkedni korban hozzáillő, komoly lánnyal. Jelige: „Húsvétra civilben" Huszonegy éves, 178 cm magas, szőke, rövid hajú munkáslány ezúton szeretne meg­ismerkedni komoly fiúval 27 éves korig. Jelige: „Szeretném, ha szeretnél" Harminchat éves, 160 cm magas, karcsú, fekete hajú, középiskolai végzettséggel ren­delkező, minden káros szenvedélytől mentes hajadon szeretne házasság céljából megis­merkedni korban hozzáillő intelligens, ko­moly férfival. Jelige: „Boldogság kettesben" az alkalmazottaknak a jelentős életjubileu­mok alkalmával lehet jutalmat ún. hűség­pénzt adni. Ennek általános feltétele, hogy az illető dolgozó a vállalatnál öt éve alkal­mazásban legyen. Ilyen jutalmat kaphat abban az évben, amikor betölti 50-ik élet­évét, vagy amikor először lép ki a munká­ból azután, hogy öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat igényelt, esetleg amikor az első munkábalépéstől számítva 25 évi szolgála­ti időt ér el. A jutalom legmagasabb összege 2500,— Kcs lehet. Kifizetni csak abban az évben lehet, amikor a dolgozó a jutalom feltételeit teljesíti. A jutalomra azonban nincs perelhető jogigény, ezt a szervezet vezetője (a munkaadó) adhatja a munka­rendtartásban vagy a kollektív szerződés­ben részletesebben meghatározott esetek­ben. Érdeklődjék a munkaadója bérosztályán, vagy a szakszervezeti üzemi bizottságnál, hogy a munkarendtartásban, vagy a kollek­tív szerződésben van-e és milyen konkrét rendelkezés a hűségpénzről. Dr. B. G. megkérdeztek egy orvosprofesszort, hogy milyennek is képzeli az eljövendő XX. szá­zadot. A válasza ez volt: egyesek szerint a technika százada lesz ez, lehet, de hogy az idegességé, az biztos! A jóslat bevált. A civilizációs ártalmak között kialakult egy új járvány — az idegrendszer túlterhelése. Az információáradat többletterheit az ideg­­rendszer nem tudja mindig megfelelően feldolgozni. Bombáznak bennünket a stresszhatások, s lassan odáig jutunk, hogy a középkori tömegpusztító járványokat le­küzdöttük. de ha nem találjuk meg a meg­felelő ellenszert, akkor a homo sapiens előbb-utóbb homo neuroticussá válik. Sú­lyosbítják a helyzetet a munkahelyi elége­detlenség, a családi és a nemi élet feszült­ségei, megoldatlan, lappangó konfliktusai, amelyek — hajlam esetén — az idegesség, a pszichés panaszok mellett szervi tünetek kialakulásához (szív. gyomor, bél, vérnyo­más) is vezethetnek. Szó sincs ilyenkor szimulálásról, a betegség megjátszásáról. Az ilyen állapot nemcsak — és nem elsősorban — gyógyszerekkel gyógyítandó, hanem a gyakran rejtett konfliktusok felde­­ritésével és azok megszüntetésével. Dr. V. L. Huszonhét éves, 173 cm magas, főiskolát végzett, jó megjelenésű csinos lány intelli­gens férfi ismeretségét keresi. Jelige: „Tavaszi álom" Harmincegy éves, 160 cm magas, két­gyermekes, önhibáján kívül elvált nő szeret­ne megismerkedni özvegy vagy elvált férfival 40 éves korig. Minden levélre válaszol. Jelige: „Remény a boldogságra" Huszonkét éves, 167 cm magas, barna hajú, adminisztratív dolgozó, társaság hiá­nyában ezúton szeretne megismerkedni ren­des, minden káros szenvedélytől mentes fiúval 28 éves korig. Jelige: „Maradj velem" NÉGYSZEMKÖZT ) Kedves Vilmái Tulajdonképpen az egészségügyi rovatba tartozna, amit most Neked akarok elmonda­ni. De nem vagy sem annyira műveletlen, sem annyira tájékozatlan, hogy feltételez­zem, valami újat tudsz meg, ha leírom, a náthaláz cseppfertőzéssel terjed, köhögéssel, kézfogással, azáltal, hogy a beteg közelébe egészséges ember kerül, illetve ha a beteg szétköhögi az idén rendkívül veszélyesen támadó vírusokat. Mégis zsebkendő nélkül jársz-kelsz, kö­högsz, miután náthalázban megbetegedett férjedet is ugyanígy hagytad mászkálni a gyerekek, a hozzátok látogató ismerősök, rokonok között Egyáltalán: vagy te annyira, tekintély a környezetedben, megszokták annyira a szó­kimondásodat hogy csodálkozom miért nem végzet következetesebb egészségügyi felvilá­gosítást? Mert szép szokás faluhelyen a beteglátogatás, az érdeklődés egymás hogy­­léte felöl. Indokolt is minden esetben, ha egyedül élő, magányos emberek ellátásáról van szó. De nem járványos, fertőző betegsé­gek esetében! Mégis, mi történt volna, ha elküldöd a hozzátok látogatókat ha nem adtok kezet nekik, ha azok nem ülnek a beteglátogatás szokásainak, illemének eleget téve fél-egy óra hosszat a hevesen köhögő férjed közelé­ben? Ha Te ugyanúgy nem látogatod vi­szont őket terjesztvén tovább a Te frissebb, életerősebb vírusodat? Tudom, kötelességszámba megy minden — tekintet nélkül betegségre, körülmé­nyekre —, például a „visszasegítés" a disz­nóölés körül. De egy ilyen erős náthalázzal étellel dolgozni — amit ki tudja hány család kap meg kóstoló formájában ? Mintha soha nem hallottál volna bacilu­­sokrók, vírusokról! Csak az a nyavalya a komoly, ami szemmel látható, pl. a lábtörés és csak az a „veszélyes", amelynél már kórházba szállítást javasol az orvos?! Az, hogy a gyengébb szervezetűeket he­tekre legyengíti, hogy szövődményeket okozhat gyermeknek, légzőutakra, tüdőre, szívre érzékenynek, terhesnek, cukorbeteg­nek — nem elég konkrét, nem elég szem­mel látható? „Majd átmegy rajtunk” — biztatod ma­gad és másokat, amikor szóba kerül. Miért éppen Neked írok? Hiszen éppúgy mond­hatnám édesanyádnak, nagypapádnak. De ők még nem tanultak baktériumról, vírusról az iskolában, meg már a kezüket is nehe­­zgtjben emelik a zsebkendővel a szájuk elé. Tudom, messze vagyunk még a japán szo­kásoktól, ahol a náthás ember első dolga, hogy gézt kössön az orrára-szájára. ha mindenképpen az utcára, az emberek közé kell mennie. Nálunk még a hazatérés utáni, étkezés előtti kézmosásra is figyelmeztetni kell a legtöbb családban a gyermeket Vi­szont a legtöbb felnőtt — tisztelet a kivétel­nek — ezt magára nézve nem tartja kötele­zőnek. Hát akkor csak csodálkozzunk, mi­lyen nyavalyákat szedünk össze, milyen járványokat hurcolunk haza. s mi mindent — terjesztünk! cJU* ü d non D

Next

/
Oldalképek
Tartalom