Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-01-06 / 2. szám
VERONIKA GREGOROVÁ, A CSSZTSZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NŐK TÖMEGTESTNEVELÉSÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE Derűs öregséget! Egyszer mindnyájan megöregszünk. Ezért már most a feladatunk, hogy biztosítsuk életünk ezen visszavonhatatlanul bekövetkező szakaszának szépségét. Szocialista egészségügyünkön kívül ezt a feladatot tűzte ki célul a Csehszlovák Testnevelési Szövetség, és ezt a célt szolgálja az idősebbek számára megszervezett tömegtestnevelési mozgalom rs. Az 1982-es év az idős emberekkel szemben tanúsított fokozott mértékű gondoskodás, az öregedés problémáival, vitás kérdéseivel foglalkozó ENSZ világkongresszus éve volt. Hazánkban is fokozott figyelemmel követtük az idős emberek életét, a tanulságokból nem .árt néhányat közzé tenni, mert a legfontosabb dolog, mely megkönnyíti, kellemessé teszi idős korunkat: a helyes életvitel, gyermekkorunktól halálunkig. Annak ellenére, hogy ma már ismerjük a magasabb életkorban lejátszódó folyamatokat befolyásoló pozitív és negatív tényezőket, s hogy a „többet ér a megelőzés, mint az utólagos kezelés" elvét valljuk, a megelőzési szabályok és intézkedések általános elfogadtatása előtt még nagy akadályok tornyosulnak. Ennek több oka is van, de az elsődleges okok magában az emberben rejlenek, aki csak a jelent látja, akiben az adott pillanatban csak a halhatatlanság, a sebezhetetlenség illúziója él, betegségre és halálra csak akkor gondol, ha már maga is megbetegedett. Pedig felnőtt- és időskorunk jó testi és szellemi erőnlétének, kiegyensúlyozott teljesítőképességének érdekében a megelőzéshez kell folyamodnunk. A felnőtt- és időskorban leggyakrabban jelentkező betegségek kialakulásánál az öröklődésen kívül nemcsak a környezet bír meghatározó jelleggel, hanem az életvitel is — vagyis minden, ami közvetett vagy közvetlen módon összefügg a helyes táplálkozással, a vér magas zsír- és cukorszintje, a kövérség, a magas vérnyomás, a cigarettázás, s nem utolsósorban — a kevés mozgás. Hosszú, termékeny élet, magas kor, de ugyanakkor friss test és lélek ... ez az emberiség ősi vágya, orvosok, költők, gondolkodó figyelmének középpontja, munkájának célja. Hippokratesz több, mint kétezer évvel ezelőtt leszögezte a következőket: „Testünk különböző feladatokat ellátó részei akkoV maradnak egészségesek, akkor fejlődnek és élnek meg sikeres öregkort, ha mértékletesen használtatnak, s ha edződnek a megszokott munkában; de ha nem használják őket, nő a betegségekre való hajlamuk, fejlődésük megáll és bekövetkezik beteges öregedésük." Ma sincs ez másképpen. A keveset használt és keveset tornáztatott szervek elcsökevényesednek. A hosszú élet és sikeres öregkor elengedhetetlen feltételeként elkönyvelt, egész életünket betöltő aktív testi, lelki és társadalmi tevékenység, a kellemes, örömteli tapasztalatok, élmények fontosságának vizsgálatával az utóbbi években több tudós is foglalkozik. Egy londoni kutatócsoport például Abházia hegyi síkságainak, Grúzia, a Kaukázus és a Szovjetunió más részeinek, valamint Ecuador, az Andok magaslatainak. Kasmír pakisztáni részének lakosait vizsgálva annak okát kutatta, hogy az itt élők — az ún. „emberiség elitje" — többsége miért éli túl 100. esztendejét, míg a világ más tájain 100 00 személy közül csak kettő-háromról mondhatjuk el ugyanezt. A kutatók megállapításai és következtetései minden kétséget kizáróan tanulságosak. A legfontosabb tényező ugyanis, amely megmagyarázhatja a hosszú életkort, a lakosoknak a környezetükhöz való viszonya. Az említett tájakon az idős emberek a fiatalok tiszteletétől övezve változatlanul érintkeznek a lakosság többi részével, naponta végeznek fizikai munkát s a társadalmi életből is kiveszik a részüket. Rengeteget mozognak, legtöbb esetben gyalogosan kelnek útra, amúgy egyetlen „közlekedési eszközük" a ló. S ezek a hosszú életű emberek kitűnő egészségnek örvendenek, látásuk éles, hallásuk jó! S a táplálkozás? Kevés húst és állati eredetű zsiradékot fogyasztanak, de annál több tejet, tejterméket, levest, gyümölcsöt, zöldséget, mézet. Cukrot egy szemet sem. Keveset cigarettáznak, s csak 12 százalékuk iszik alacsony alkoholtartalmú bort, de azt is csak étkezés után. Több tucat hasonló témájú kutatás eredményét sorolhatnánk fel, de minden tudós véleménye egyezik abban, hogy az idős, egészséges embereket a következőképpen jellemezhetjük: munkával töltött élet, állandó testi és lelki tevékenység, kertészkedés, mozgás és séta a friss levegőn, kerékpározás, úszás, tánc. Mindez azt bizonyítja, hogy a mozgás a hosszú és egésszéges élet egyik legfontosabb feltétele. A magasabb korban észlelt testi elváltozások, a szervek működőképességének csökkenése, az izmok és a mozgás szerveinek merevedése, de ugyanakkor a légzörendszerben tapasztalt módosulások is nagyon hasonlítanak a kevés mozgásból eredő változásokra. Szamos kísérlet bizonyítja, hogy a helyes mennyiségben „adagolt" sport és más fizikai tevékenység az 50—60, sőt 70 esztendős emberek lelki egyensúlyát és élettani folyamatait is kedvezően folyásolja be. Annak ellenére, hogy idős korban a versenyszerű sportolásnak több akadálya van, sok idős ember szeret és tud még versenyezni. A moszkvai olimpia árnyékában, 1980 augusztusában Helsinkiben megtartották a könnyüatléta-veteránok második Európa-bajnokságát, mintegy 1000 résztvevővel. 40 éven felüli férfiak és 35 éven felüli nők versenyezhettek itt. A legidősebb versenyző életkora túlhaladta a 80 esztendőt. Hazánkat ötvenketten képviselték — 9 arany, 11 ezüst és 10 bronzérmet nyertek. Pedig ugyancsak mostoha körülmények között jutottak el a bajnokságra! Saját költségükön utaztak és tartózkodtak Helsinkiben, saját sátorban laktak, saját készleteiket fogyasztották. A mozgás és fizikai tevékenység nagymértékben kihat a lelki egyensúlyra. Hadd idézzek egy idevágó, igen szellemes mondást: „ha agyad lágyságára vagy kíváncsi, tapogasd meg végtagjaid izmait!" Nem véletlen tehát, hogy az SZSZK össztársadalmi gerontológiai programja, amelyet az SZSZK kormánya 1980. május hetedikén hagyott jóvá, elrendeli, hogy a CSSZTSZ „zsenge gyermekkortól az öregkorig kiterjedő tömeges méretű, anyagilag nem megterhelő testnevelés és sport feltételeit teremtse meg és szervezze azt, függetlenül a lakosok lakhelyétől, az évszakoktól, a munkahelyi túlterhelés kiegyensúlyozása, az egészségi állapot javítása, a szabad idő kitöltése és az aktív öregkor elérése érdekében. Meg kell teremteni a feltételeket az idős polgárok aktív testnevelésére, a turisztikára és más megfelelő sportágakra. Ezért fontos a tömegtestnevelési mozgalom. Hiszen nem kerül óriási összegekbe, nem függ az időjárás szeszélyeitől, mindig és mindenütt, korra való tekintet nélkül védi egészségünket, életünket. Tanuljuk meg helyesen adagolni a megterheléseket, s válasszuk a nekünk — korunknak, munkánknak, lakóhelyi lehetőségeinknek — legmegfelelőbb sportot. A kellemes, boldog öregkort alapozzuk meg vele. (hű 3)
