Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-02-01 / 6. szám

kuckó HERVAI GIZELLA Kobak rajzolt egy hazu­­dozó fiút. — Honnan tudod, hogy hazudozik ? — kérdezte Mama. — Nem látod? Az orrá­ról. Az orrára van írva piros ceruzával. És valóban nagy piros orra volt a hazudozó fiúnak. — Hátha csak megfá­zott? — nézegette Mama a rajzot — Hátha csak meg­fagyott az orra, azért ilyen piros? — Ha nem hiszed, hogy hazudozó fiút rajzoltam, tessék, rajzolok egy napot is, most nem tud megfagyni az orra. Most már te is látod, ugye, hogy hazudo­zik? Hazudozó-mese — Ha mondod!? — Nem mondom. Úgy van. Hazudott és kész. — Mit hazudott? — Azt hazudta, hogy ötéves, pedig én vagyok ötéves. — Ez igaz. — Na ugye? Mert én nem hazudok. Ha hazud­nék, azt mondanám, hogy már iskolás vagyok. De én nem hazudok. — De mért rajzoltál a hazudozó fiú kezébe isko­lástáskát? — Mert most meg azt hazudja, hogy iskolás. — És a korcsolyát? — Azt hazudja, hogy tud korcsolyázni. ______y — De hiszen süt a nap! Elolvad a jég alatta! — A napot kiradírozzuk. — Rendben van, de most meg azt hihetjük, hogy csak megfagyott az orra, nem hazudozik. — Nem hihetjük, mert közben már nagyon sokat hazudott — Most mit hazudik? — Most azt hazudja, hogy ö egy igazi kisfiú. — Lehet, hogy nagyon szeretne igazi kisfiú lenni és iskolába járni. — Nem lehet! Én vagyok igazi kisfiú, és én szeretnék iskolába járni! Ő csak ha­zudik. Ezzel Kobak kiradírozta a hazudozó kisfiút. Síppal, dobbal, nádi hegedűvel Növényvilág 9 9 O Qq 9 • a o o „Jancsi beszaladt Pali barátjához: gyere, elzavarjuk a csavargó cicát. Lefecskendez­zük vízzel, a szivattyú közelében van víz. Hoppá, valamiben megbotlottam! Ki nya­fog olyan nagyon? Apu megver, ébren van!" A fenti rejtélyes szövegben kilenc szár­nyasállat nevét rejtettük el. Soroljátok fel valamennyit, s megfejtéseiteket küldjétek be címünkre: A Nő szerkesztősége, Marta­­novicova 20., 812 03 Bratislava. A boríték­ra írjátok rá: „Kuckó". Azok között, akik a feladatot helyesen oldják meg, ezúttal is ajándékkönyveket sorsolunk ki. J1Q16J A játékok gazdag változatait, lele­ményes formáit találjuk meg, ha a növényekkel kapcsolódó játé­kokat vizsgáljuk. A növények szárát, virágát és el­száradt termését egyaránt felhasz­nálták a játék közben. Csináltak ko­szorút, használták jósláshoz, de még hangszerek gazdag változatát is ké­szítették belőlük. A gyermekláncfű — egyes vidéke­ken kákics, pimpimpálé stb ... —, mikor tavasszal sárga virágát bon­totta, a lányok koszorút, láncot, gyű­rűt készítettek belőle. Később fehér, labdaszerű termését „jósláshoz" használták. Erősen ráfújtak a gyer­mekláncfű termésére, melynek mag­ja apró kis ejtőernyőcskéivel szépen szállt a szélben. Ahány mag nem repült el, annyi órát mutatott. A termését vízbe is bedobták, mi­kor is a kis ernyők összezsugorod­tak, ekkor azt énekelték: Gyalog Gyuláné sz. Dienesz Jolán 1914 Tallós gy: Weiszer Eszter fí P i m - pint pá — lé zsu-go-rodj ösz-sze ! A bogáncs termése jó játék volt. Az összetapadó gumókból bú­torokat, babát is lehetett készíteni. Kora tavasszal a pipacs bimbóját bontogatták a gyerekek, próbálták eltalálni, milyen színű (fehér, rózsa­szín vagy piros) szirmokat takarnak a bimbó zöld levelei. A gyermekhangszerek gazdag vál­tozatát szintén növényekből készí­tettek a gyerekek: kukoricahegedűt, zabszalmából „dudát", kákicsból, nádból, fűzfából sípot. A fűzfasíp készítéséhez verset, dalt is énekeltek. A sípot kora ta­vasszal készítették, mikor a fűzfa héja még gyenge volt s könnyen le tudták húzni. A 10—12 cm hosszú­ra levágott ágat (gallyat) ritmikusan a vers, ill. a dal ütemére ütögették, így kérgét könnyebben le tudták húzni. Gyigyák István 63 Farkasd gy: Ürge Mária 1981 Sí- pom, sí- pom ke ki, ke-rék a-lá tesz-lek 0 0 0—0 on-nan is ki vesz-lek! Gúla „Cinege, cinege kismadár" f h n 11. 0----0----é m * Sir a gye-rek, sír, egy kis sí-pot kír. Ad-junk ne-ki egy kis sí-pot, majd nem sír Sípkészítő dalokból két változatot mutatunk be. Egyszerű dalla­mok, melyek csak egy két hangon mozognak (s, m és m r d). A kottamellékletünkben furcsa és számunkra eddig ismeretlen a „Pim­pimpálé" dallamában szereplő hangjegy. Az olyan hangokat jelöljük így a kottaírásban, melyeknek hang­­magassága bizonytalanabb, a be­széd és az éneklés között vannak. ÜRGE MÁRIA \

Next

/
Oldalképek
Tartalom