Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-01-25 / 5. szám
iÍíí il A tévéfilm /nr MIKSZÁTH KÁLMÁN Különös házasság TELEVÍZIÓRA ALKALMAZTA: ZSURZS ÉVA SZÁNTÓ ERIKA MV »»/AI*/ A»/ AM/ A*V a</ íf éUiT/í t\\7í SOK iXT3 w Medve: Jobb volna bizony, ha te tennéd oda a füledet arra a kulcslyukra. (Azzal föláll, s meg se várva a történetet, készülődni kezd.) Dőry: Hová? Csak nem akarod tönkretenni az adomámat? Medve: Sokat ettem és sokat ittam. Meg aztán mondtam, hogy még beteghez kell mennem. A vacsora végére itt vagyok. Dőry: Csak nem akarsz gyalog elmenni? Befogassak? Medve: No persze. Majd még bolond vagyok a kedvéért megbetegedni. Este holdvilág süt, élvezet lesz a gyaloglás. Dőry: Hát a Mariskának mit rendeltél? Medve: Levegőt. Dőry: Még örülhetünk, hogy nem favágást, mint a Horváth Piroskának. Medve: Nem, ennek az nem gyógyszere. Járjon künn sokat a kertben. (Az egész társaság kikiséri a doktort. A teraszról látszik, hogy gyűlnek a felhők.) Medve: Úgy-úgy. Tiszteljétek a doktorokat, hogy hosszú életűek legyetek a földön. Dőry: Vihar készül. Milyen sötét lett. Hát a kis pisztolyodat nem viszed magaddal? Medve: Minek? Akitől én félek, azt nem fogja a golyóbis. Szucsinka: Elkísérem, doktor úr, hogy addig is elbeszélgessünk a túlvilágról ... (Nagyot dördül az ég.) Dőry: Ilyen kísérteties időben illendő a téma ... (Dőry ebédlőjében.) Dőry: Az ördögbe is, hogy nem fogattam be, így aligha ér vissza a doktor a Whistpartihoz. (Az ebédlőben vidám a hangulat. Megérkezett már a tiszttartó és a nyugalmazott őrnagy is. A majom produkálja magát az asztalon, azt nevetik. Csinos szobalány megy ki edényekkel rakottan. Bemát Zsiga udvariasan ad helyet neki.) Dőry: Úgy-úgy öcsém. Jól teszed, ha a csinos szobacicuson felejted a szemed. Bernát: Dehogy... én csak... bátyámuram, az edény miatt... Dőry: Nincsen abban semmi öcsém. Ennek legalább helyén van mindene. Nem úgy, mint ezeknek a fránya Párist majmoló hölgyeknek. Se csípőjük, se derekuk. Ámbátor — abban is csak női test van. Aztán kitalálja azt az okos ember, hogy mi van, és hol van. Mariska! Menj ki! (Mariska engedelmesen feláll, kezét nyújtja Buttlernek.) Mária: Buttler, én ígértem magának valamit. Ilonka, Vilma gyertek a kisszalonba .. . Behozatjuk a kis asztalt; (Két inas könnyű rózsafa asztalkát hoz -be s a tetejére egy finom vékony poharat állít.) Mária: Asztalhoz, asztalhoz. Üljön le Buttler. Add ide a kezedet Ilonka. A tisztelendő úr keze ide jön. Vágjanak kérem komoly képet, mert a szellemek nem szeretik sem a kétkedőket, sem a pajzánokat. Ejnye, Buttler, hát ne nevessen! (Vilma behunyja szemeit mint az álomjárók, arca átszellemült kifejezést vesz föl, aztán síri hangon azt mondja:) Vilma: Jönnek ... Szucsinka: Kit hívunk? Buttler: Akárkit lehet? Ilona: Nem beszélhetnénk második Rákóczi Ferenccel? Igazán atillát öltött a tiszteletére az Úr? Szucsinka: Már megint a kis Róza bolondozik. Ilona: Ez csakugyan a doktor. Madame Malipau: Megígértem, hogy eljövök megmondani mi van a másvilágon. Ne fizessétek a doktorokat. A halál jelentéktelen csere. A lélek helyet változtat, a test alakot. Szucsinka: Megfoghatatlan. Buttler: Egészen a doktor észjárása. Bernát: Lehet, hogy a madame mégis tud magyarul? Dőry: Melyiktek csinálta ezt a turpisságot? (Kopognak az ajtón) Dőry: Szabad. (Egy pandúr őrmester jelenik meg a küszöbön, csákósan, kardosán, tarsollyal az oldalán.) Dőry: Ni, mi a baj, Jeszenka? Jeszenka: Jelentem alássan, méltóságos főbíró úr, a Medve doktor urat halva találta a Balgó csősz a Bényére vezető dűlöúton. Madame Malipau: Megmozdult az asztal. Mária: No kérdezzen valaki. Vilma: Szellem, ó, ki vagy? (A pohár megindul az asztalra írt betűk mentén. Mária szótagolva olvassa.) Mária: Medve Ignác. (Az öreg nyugalmazott őrnagy felnevet.) Őrnagy: No, szépen vagyunk. Az Ignác. Buttler: No, ugye mégis bolondság? (Minden arc elsápad, mindenki felugrál a kísérteties asztalka mögül.) Dőry: Kutykurutty. Hiszen az lehetetlen .. . Három óra előtt ment el innen. Jeszenka: Személyesen győződtem meg. Dőry: Látta kend? Jeszenka: Igenis, láttam. Nem ír az többet ebben az életben több receptet. Dőry: Megölték? Jeszenka: Nem vettem észre semmi nyomát az erőszaknak. De igaz, nem is nagyon néztem. Siettem ide utasítást kérni, hogy mit csináljak. Dőry: Egy lovas ember azonnal indul a megyei fizikusért. Értette? Jeszenka: Igenis. De mi történjék a holttesttel ? Dőry: Azt nem szabad mozdítani, amíg én nem látom, meg a fizikus meg nem vizsgálja. Hagyott ott valakit? Jeszenka: Két pandúrlegényt. Dőry: Megbízhatók? Nem lopnak ki valamit a zsebéből? Jeszenka: Igen becsületes emberek, jótállók értük. Az egyik, Kázsmári András, a Jánosik bandájából került ide, ember a talpán, akár az acél. A másik a Kolompos Józsi. Dőry: Melyik az a Kolompos Józsi? Jeszenka: Tetszik tudni, aki emberölésért ült Munkácson. Dőry: És érte áll jót kend? Jeszenka: Hát éppen az, méltóságos uram. Mert aki már egyszer nagyot csinált, röstell kicsibe fogni. Dőry: Kend is menjen vissza a holttesthez, Jeszenka. S ott őrizzék addig, amíg én kimegyek. Egy hajszálnyit se mozdítsanak rajta. Jeszenka: Igenis, méltóságos uram. Bemát: Sosem fogom ezt az asztaltáncoltatást elfelejteni. Izsépy: Hát maga, hitetlen Tamás, mit mond? Buttler: Megadom magam. És most már el is búcsúznánk, ha bátyám megengedi. Dőry: Jól van. Isten megáldjon benneteket. De az ígéreteteket ne felejtsétek visszafelé. (Megindulnak ki a szobából. Mária egy pillanatra visszamarad. Odabent az utoljára maradt Szucsinka.) Mária: Mindent tudott, de nem árult el semmit. Szucsinka: Aranylakatot tettem a szájára. Dőry: Gyere, galambom, öcsémuramék búcsúzni akarnak. (A teraszon általános búcsúzkodás.) (Dőry jön. Medve egy csenevész körtefa alatt fekszik, arccal a földre borulva. Dőry a holttest fölé hajol, amikor meghallja az óra ketyegését a halott zsebében. Kiemeli az órát, a tenyerébe fekteti.) Dőry: Az a kontár órás erősebbet alkotott ... Jeszenka, szedje ki a zsebéből tárcáját. Mindent. Amit talál nála, magamhoz veszem. Értéket, miegymást. Nehogy lába keljen. Hátha jelentkezik valaki, egy rokon, egy barát, ámbár tudtommal senkije nem volt szegénynek. S Fiatal orvos: Van szerencsém magamat 3 bemutatni méltóságos uram, Somorjai .> Jenő körorvos, azaz hogy majdnem az, mert ugye, a kinevezés... De nem az ® számít, ugyebár? Hanem ha már a méltóéi ságos úr elé hozott a sors, hát bátorkodók ,0 kegyes jóindulatáért folyamodni...-g Dőry: Maga az orvos? Akkor azt mondja, co mit talált? Fiatal orvos: Semmit. Egyáltalán semmit. Kétségkívül a szél ütötte meg. Igazán a legnagyobb lelkiismeretességgel és alapossággal ... Jeszenka: Egy pecsétgyűrű az ujjáról. Egy burnótszelence rózsafából.' Egy gyöngyös fogpiszkáló. Egy bugyelláris. Egy kulcs a nadrágzsebböl. 6 db rézgaras. folytatjuk
