Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-11-22 / 48. szám
TUDÓSÍTÁSOK „MINDIG KÉSZ" IFJÚ ERDÖVÉDÖK A pionírok életében a szabad idő eltöltésének egyik legvonzóbb és legtartalmasabb formája a rajtevékenység. Mivel egyre több szülő vállalkozik arra, hogy maga is vezessen valamilyen rajt, sokrétűek a tevékenység formái is. Hiszen mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért. így a régi rajgyűléseket felváltották a szakköri foglalkozások a párkányi (Stúrovo) alapiskola Major István pionírcsapatában is. Az 1110 szikra és pionír 33 rajban, 22 szakkörben dolgozik. Egyik legkedveltebb tevékenységük a honvédelmi játék. Ezeket a játékokat a hadsereg és a munkásőrség tagjai vezetik nagy sikerrel. Nem véletlen hát, hogy a „Mindig kész" járási honvédelmi versenyen a párkányi pionírok végeztek a második helyen. Keszegh Pál pionírvezető-pedagógus nagy szakértelemmel foglalkozik a pionírokkal, akik között egyre több a lány. Korcsoportok szerint végzik a különböző honvédelmi gyakorlatokat. A legutóbb az „Erdömozgalom" természet- és környezetvédelmi feladatait végezték el nagy sikerrel. Hajtman Kornélia JÓ ALAPOKAT ADOTT AZ ISKOLA-------------------------------------------------------------Húszéves érettségi találkozón vettem részt a napokban. Az érsekújvári (Nővé Zámky) gimnázium magyar tagozatának 1963-ban végzett tanulói jöttek össze, hogy emlékezzenek a régi diákévekre, tanáraikra, a már elhunyt Bánó Ernő igazgatóra, Gánóczy Mihályra, mindenki „Miska bácsijára". A találkozót Varga Katalin jogász, Szaló Márta és Ladunga Anna tanárok, Szőcs Margit főkönyvelő és Molnár Kató rendezték meg. Az ötven diák közül negyvenkét - ten jöttek el. Kilencen tanárok, de van köztük orvos, jogász, katonatoszt, építész, erdész, mérnök, technikus, hivatalnok, laboráns stb. is. Mindnyájan hasznos építői társadalmunknak. Először osztályfőnöki óra volt Geleta Ernő és Kermét László tanárok vezetésével, majd átvonultak a Váralja utcai kávéházba. ahol jó hangulatban szórakoztak egészen hajnalig. A gazdag műsor a sok megbeszélnivaló mellett azonban azt sem felejtették el hangsúlyozni — főleg a főiskolát végzettek-, hogy az anyanyelvi gimnáziumban, anyanyelven szerzett tudás segítette őket a továbbtanulásban. Dr. Hofer Lajos Kép: Procháczka István KÖSZÖNTJÜK FERI BÁCSIT A Szlovák Magnezit Művek lubeníki üzemében magyarországi dolgozók is dolgoznak. Közülük az egyik, Czinke Ferenc nagyon szívesen emlékezik vissza az idei bányásznapra: „Ez év szeptember 15-én voltam hatvanéves és nagyon örülök, hogy ettől a vállalattól mehetek nyugdíjba. Kedvem lenne még az év végéig dolgozni, s ha az egészségi állapotom megengedi és a vállalat érdeke is úgy kívánja, még maradok." Feri bácsi Pácin községben született 1923-ban. Fiatal éveiben szüleivel együtt urasági birtokokon dolgozott. A háború alatt négy évet töltött a fronton. Hazakerülve Budapesten dolgozott mint vasutas, majd megnősült, egy gyermekük született, s ma már boldog nagyapa. 1972—tői dolgozik a vállalatnál. Közvetlen vezetői lelkesen dicsérik, hogy mindig munkára kész, sosem fáradt. Olyan rekordokra volt képes, melyekért sokszor két embernek is küzdenie kellett. Rendkívüli akaratereje, szorgalma, munkaszeretete és nem utolsósorban egészsége tette ezt lehetővé. Először rakóként dolgozott, egy éve pedig a présházban látja el a gépek kezelését. A minőségi és mennyiségi termelésben mindig élen járt. Vezetői, munkatársai kedvelték, mert nemcsak jó munkatárs volt, hanem jó barát is. Mivel csak kéthetente járt haza a családjához, az itt töltött szombat-vasárnapokon is nemegyszer dolgozott. Feri bácsi portréja nem lenne teljes, ha megfeledkeznénk az idei bányásznapról. Tizenegy éves becsületes munkájáért ugyanis megkapta a „Kiváló dolgozó" kitüntetést, amihez valamennyien gratulálunk, a további évekhez pedig megérdemelt jó pihenést és „vasegészséget" kívánunk neki. r. . , , .. Buday László, a magyar csoport vezetője MINDENT A VÁSÁRLÓÉRT Nagy érték a kedvesség, ezt, úgy gondolom, senkinek sem kell külön bizonygatnom. S aki már járt a nagymegyeri (Öalovo) cipöüzletben, annak bőven kijutott e nemes tulajdonságból. A cipöüzlet vezetője László Ilona, valamint az eladók, Zakál Terézia, Cséfalvai Mária és Mikolai Éva nem türelmetlenkednek, ha foglalkozni kell a vevővel, ha több cipőt kell leemelni a polcról. Lényeges — mondják —, hogy mindenki találja meg az ízlésének legmegfelelőbb, egyben legkényelmesebb lábbelit, hisz az eladó is akkor örülhet csak igazán, ha látja, hogy a vevő elégedetten távozik. Kedvességük nem eredménytelen. Annak ellenére, hogy az üzlet a városközponttól elég félreeső helyen található, olyan a forgalmuk, hogy túlteljesítik a tervet. A kis kollektíva munkáját természetesen nemcsak a vevők értékelik, hanem a partizánskéi üzem is. Egyik bizonyítéka, hogy László Ilonát ez éy májusában „Az üzem kiváló dolgozója" címmel tüntették ki Nagyné Kulcsár Margit CC O MiloS BartoS mérnök, az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma kereskedelem-politikai osztályának vezetője válaszol Kalmár Éva bratislavai lakos kérdésére: Többször előfordul, hogy boltjainkban néhány élelmiszerfajtát még szavatossági idejének lejárta után is árusítanak. Szeretném tudni, hogy milyen előírások vonatkoznak az élelmiszerek szavatossági idejére és az azon túli árusításra? Alapvető követelmény, hogy az eladásra kínált áru megfeleljen a műszaki szabványoknak, hibátlan, jó minőségű, megfelelő mennyiségű, méretű vagy súlyú legyen. Ezeket a feltételeket a Polgári Törvénykönyv 224. §-a szabja meg. A P. T. 247.§-a szerint, az áru adásvételkor létező vagy ha nem gyorsan romló tárgyról van szó, akkor az átvétele után is, a szavatossági határidő leteltéig előforduló hibáiért a kereskedelmi szervezet felelős. Tehát: minden élelmiszer, pontosabban élelmiszeripari termék minőségéért a kereskedelmi (értékesítő) szervezet felelős, tekintet nélkül arra, hogy az élelmiszeren feltüntették-e a szavatossági időt vagy sem. és hogy az eladás napja a szavatossági határidőn belül van-e vagy sem. Tehát a kereskedelmi szervezet semmiképpen sem forgalmazhat romlott élelmiszert. Hogy akkor milyen jelentősége van az élelmiszerek csomagolá-sán feltüntetett szavatossági időnek? A szavatossági idő nem azt a terminust jelöli, ameddig az élelmiszert el kell fogyasztani, hanem azt, ameddig a gyártó bizonyos feltételek mellett termékeiért, elsősorban azok minőségéért felelősséget vállal. Vagyis a szavatossági idő a gyártó és a felvásárló közti jogi viszonyt jelöli, nem pedig a kereskedelmi szervezet és a vevő közötti!. Ez az időszak nem. vagy nem feltétlenül azonos azzal a határidőveL amíg az élelmiszer hibátlannak nyilvánítható. A szavatossági idő lejárta után ezért nem lehet automatikusan az egészségre károsnak, kevésbé értékesnek nyilvánítani az élelmiszereket. Ebből az alapelvből indul ki a volt kereskedelmi minisztérium ma is érvényes. 7/1964-es számú irányelve, amely az élelmiszereket tartósságuk szerint öt csoportba sorolja: 1. Termékek, amelyeket szavatossági idejük lejárta után laboratóriumilag kell megvizsgálni, és csak jóváhagyó szakvélemény (amely megszabja az árusítás határidejét) után árusíthatók tovább. Ilyenek pl. a liszt, a tejpor, a halkonzervek, a szörpök stb. 2. Termékek, amelyeket szavatossági idejüj lejárta után nem szabad az eredeti jelzéssel árusítani. Ilyenek a bébiételek, a babapiskóta, az aszalt gyümölcsök és száraz kekszek, a dara. stb. 3. Termékek, melyek tovább árusíthatók a szavatossági határidő másfélszeres időtartamáig. (Pl. cukorkaféleségek, kakaó, csokoládé stb. Ezután laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni őket. és csak a jóváhagyó szakvélemény után árusíthatók tovább. 4. Termékek, amelyek a szavatossági idő kétszeres időtartamáig árusíthatók tovább (pl. rizs. lekvár, bor stb.), majd laboratóriumi vizsgálat után. jóváhagyó szakvélemény esetén árusíthatók. 5. Termékek, amelyek az alapanyaguk betakarítását követő egy évig (pl. cukor, befőttek stb.), vagy a betakarítást követő év szeptember 30-ig (pl. mák) árusíthatók. Ezután csak laboratóriumi vizsgálat és a jóváhagyó szakvélemény alapján árusíthatók. Az említett kötelező vizsgálatot elvégezni és szakvéleményt nyújtani Szlovákiában csak a ZDROJ vállalati laboratóriumi, vezérigazgatóságának minőségellenőrző főosztálya és a higiéniai központok illetékesek. A P. T. a fogyasztó számára is meghatározza, hogy az áru átvétele után meddig reklamálhatja az áru minőségét. Az élelmiszerek esetében ez a határidő általában nyolc (8) nap, a téli tárolásra való burgonyánál egy hónap. A gyorsan romló élelmiszereket azonban legfeljebb csak a vásárlást követő napig reklamálhatják a vásárlók. Ha az élelmiszer csomagolásán külön feltüntetik, hogy meddig kell elfogyasztani az árut. akkor a szavatossági idő nem telik le hamarabb az említett határidőnél. I Köszönjük a részletes tájékoztatást, és megjegyzésünk a fogyasztók nevében még annyi lenne, hogy a gyártó üzemek, vállalatok a szavatossági határidőt jól láthatóan és érthetően tüntessék fel készítményeiken. Ezzel feltehetően a konzerveik iránti nagyobb érdeklődést is elősegítenék. (nőT)
