Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-11-22 / 48. szám
Rugalmasabb szolgáltatásokat Beszélgetés EmiI Hanák mérnökkel, az SZSZK belügyminiszter-helyettesével A CSKP KB 6. ülése és az SZLKP KB ülése a nagy nyilvánosság figyelme a szolgáltatások felé fordult. Mind sürgetőbb követelmény, hogy minőségük javuljon, s hozzáférhetőek legyenek. Ahhoz, hogy a tervek valóra válhassanak, a problémák egész sorát kell megoldanunk. — Hogyan segítik a nemzeti bizottságok, különösen a kisebb községekben a szolgáltatások fejlesztését? — A vidéki lakosságnak 935 községben a nemzeti bizottságok kisüzemei is nyújtanak különböző szolgáltatásokat. A nemzeti bizottságok 3 093 engedélyt adtak ki szolgáltatások nyújtására. Jelenleg a hnb-k további 176 kisüzemet létesítettek, a termelőszövetkezetek 25-öt, más szervezetek 108-at. 78 féle szolgáltatásnak rövidebb lett a szállítási határideje, s fokozatosan javul minőségük is. A nemzeti bizottságok módosították a kisüzemek és az átvevőhelyek nyitvatartási idejét úgy, hogy azok a városokban egyszer hetente 18 óra után és szombaton is nyújtanak szolgáltatásokat. Bővítették a közvetlenül a lakásokban nyújtott szolgáltatásokat is. A kiegészítő szolgáltatások bővítésétől azt vártuk, hogy a közvetlenül a lakóhelyen nyújtott ipari, javító- és más szolgáltatások rugalmasabbá válnak. Az eddigi eredmények azonban szerények, ritka a jó példa. A szolgáltatások fejlesztésének kulcskérdése anyagi-műszaki bázisuk megteremtése. Ismerjük a beruházási építkezések és a komplex lakásépítés helyzetét. tudjuk, hogy a nemzeti bizottságok többsége olyan helyiségek, épületek korszerűsítésében, javításában. átépítésében látja a megoldást amelyek évek óta kihasználatlanul állnak. Ez jelentősen befolyásolja a szolgáltatások minőségét hozzáférhetőségét és a tudományos-technikai forradalom érvényesítését Mi a jelenlegi helyzet ezzel kapcsolatban? — 1983 első felében nem kezdtünk és nem is fejeztünk be egyetlen 2 millió koronát meghaladó szolgáltatási beruházást sem. A helyi ipari üzemek és kommunális szolgáltatások célcsoportos beruházásai közül húsz megkezdett építkezésé haladja meg a 2 millió koronát. Ezek közül a legnagyobb a lemaradás a közép-szlovákiai kerület építkezésein — a Liptovsky Mikulás-i szolgáltatóházén, a Banská Bystrica-i mosodáén és vegytisztitóén, késik a púchovi autószerviz, a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Kommunális Üzem üvegházgazdasága és a Kysucké Nővé Mesto-i autójavító műhely építése. Lassan fejeződik be a bratislavai Kommunális Üzem kazánházának újjáépítése. A beruházások az SZSZK többi kerületében is el vannak maradva. 1982-ben a nemzeti bizottságok 30 szolgáltatóhelyet építettek Z akcióban, ennyi építését tervezik idén is. Néhány termelési programnak (217,5 millió korona értékben) a központilag irányított iparba való átvitele is hozzájárul a helyi gazdálkodási és termelőszövetkezeti szolgáltatások további fejlődéséhez. A nemzeti bizottságok és a helyi gazdálkodási szervezetek már most előkészítik a hazai piacra gyártott árut és a lakossági szolgáltatások további fejlesztését biztosító pótprogramokat. Hogyan ellenőrzik a szolgáltatások minőségét? — A termelésnek, a kisüzemek munkájának és szolgálta- I fásaiknak minőségéi négyféleképpen ellenőrizzük: a termékeket kötelezően minősítik az állami és szakágazati értékeléseken, a javításokat és szolgáltatásokat a felettes szervek és a vállalati szervek ellenőrzik. A fa-, textil- és fémipari termékek értékelése a bratislavai Helyi Gazdálkodási Kutatóintézetben folyik. Évente kötelezően kb. 40—50 terméket minősítenek. A felettes szervek a mosodák, vegytisztítok, a férfi- és női fodrászatok, autószervizek munkájának minőségét ellenőrzik. 1982-ben több mint 38 helyi ipari és szolgáltatási szervezetben alkalmazták a komplex minőségi irányítási rendszert. 1513 dolgozó versenyzett a minőségi szolgáltatások kisüzeme címért. E címet 360 kisüzem nyerte el. Ezekben az üzemekben 3 000-en dolgoznak. Több mint húszfajta szolgáltatásnak dolgozták ki az értékelési normáit, amelyeket 1982 óta veszünk figyelembe. Csehszlovákiában a helyi gazdálkodás jelenlegi tudományos-technikai bázisa, amelyet a bratislavai és a prágai Helyi Gazdálkodási Kutatóintézet alkot (214 dolgozóval), nem képes megoldani minden szolgáltatás tudományostechnikai fejlesztését. A jövőben sem lesz képes megvalósítani mintegy 800 fajta mesterség, szolgáltatás feladatait. Sok szakmához nem szükséges tudományos kutatás, a feladatokat a megbízott üzemek is megoldhatják. Az alapvető szolgáltatásokhoz viszont ki kell alakítani az egységes, összehangolt szakirányítást, az SZSZK Belügyminisztériumától a knb-n át a járási nemzeti bizottságokig. A Helyi Gazdálkodási Kutatóintézetnek a műszaki fejlesztés kerületi szervezetei és a megbízott szervezetek segítségével biztosítania kellene a tudományos-műázaki fejlődés feladatainak komplex és hatékony megvalósítását. Az SZSZK Belügyminisztériuma a kerületi nemzeti bizottságokkal együttműködve a CSKP KB 8. ülésének határozatai alapján úgy dolgozza ki a tudományos-műszaki fejlesztés rendszerét a helyi gazdálkodásban, hogy a szolgáltatások fejlesztésében is biztosítva legyen az egységes műszaki eljárás. Beszéltünk a CSKP KB 6. ülése határozatainak megvalósításáról, a szolgáltatások helyzetéről, azokról a tényezőkről, amelyek befolyások fejlődésüket. Melyek a hosszú távú tervek? — Teljesítettük azoknak a feladatoknak a túlnyomó többségét, amelyek a fizetett szolgáltatások fejlesztésének rugalmasabbá tételéből és a hatékonyabb irányítás elvéből erednek. Ezek megvalósítása kedvezően befolyásolja a szolgáltatások fejlesztését és javítását. Ezt főleg a tervezést, a pénzellátást, a hitelezést, az árakat érintő intézkedések meg a statisztikai feldolgozás és nyilvántartás egyszerűsítése tették lehetővé. Az új gazdasági mutatók hatékonysága elsősorban a javítószolgálatok anyag- és pótalkatrész-takarékosságában nyilvánult meg kedvezően. Ellenkező tapasztalataink vannak némely szolgáltatásban, amelyekben árjegyzék szerint áraznak, beleszámítva az anyagszükségletet is — az, elért anyagmegtakarítás a megrendelő rovására megy. Ezért kívánatos tovább pontosítani az anyagszükséglet műszaki-gazdasági normáját, és ügyelni annak megtartására. Némely, az anyagi érdekeltséggel összefüggő intézkedés még nem hozta meg a kívánt eredményt, habár már 1982 második felében megvalósítottuk ezeket „A bérrendszer fokozott gazdasági hatékonysága" érvényesítésével. Az új bérrendezések, utasítások és intézkedések ugyan lehetővé tennék ezt, de nem mindenütt használják ezt ki eléggé differenciáltan, így a személyi anyagi érdekeltség — főleg a kisegítő dolgozók esetében — kevéssé rugalmas és kevéssé ösztönző maradt. Az SZSZK Belügyminisztériumának és a nemzeti bizottságoknak fokozniuk kell ellenőrző tevékenységüket, hogy az egyéneket és kollektívákat érdemeik szerint megfelöen jutalmazzák. Továbbra is gondjaink vannak az ipari tanulók képzésével, főleg szakmunkásképzők létesítésével és anyagi-műszaki ellátásukkal. A helyi gazdálkodás 53 szakmájának 7 500 ipari tanulója számára csak négy szakmunkásképzőnk van. 5 000 ipari tanulót 59 gyakorlati oktatási központban képezünk. Olyan egységes hatékony rendszert kell kiépíteni a nemzeti bizottságokon és a központban, amely segítene megszüntetni ezeket a hiányosságokat. Az SZSZK Belügyminisztériuma és Oktatásügyi Minisztériuma az SZSZK Kormányának 235/1983 számú határozata alapján előkészíti a szakágazatok számára a knb-k által létesített szakmunkásképzők szervezési és irányítási alapelveit. Ezeknek meg kellene szüntetniük a nemzeti bizottságok irányító, szervező tevékenységének megosztottságát a szakmunkásképzésben. 1983. február 1-én és 1983. október 1-én megvalósítottuk az árrendezés első és második szakaszát. Hogyan befolyásolták ezek a szolgáltatások minőségét? — Az árrendezések után a férfi- és női fodrászat, a tisztítók, ruhafestök, mosodák, a temetkezési vállalatok, az autójavítók szolgáltatásain kívül elérjük a helyi gazdálkodási üzemekben és termelőszövetkezetekben a 15 százalékos jövedelmezőséget. Ennek ösztönöznie kellene a szervezeteket a lakossági szolgáltatások fejlesztésére és nemcsak a termelésre, mint eddig. Hatástalanok voltak azok az intézkedések, amelyeknek a szolgáltatások fejlesztésének és javításának tárgyi feltételeit kellett volna kialakítaniuk (például az anyag- és alkatrészellátást), s biztosítaniuk néhány központilag irányított ipari és építési szervezet szolgáltatásait. Sem a lakosság, sem a szervezetek nem mutattak érdeklődést a kiegészítő szolgáltatások bevezetése iránt. Néhány nemzeti bizottsági tisztségviselő nem értette meg a kisüzemek működésére vonatkozó előírásokat. Ezeknek a kérdéseknek a megoldatlansága nyilvánul meg a nem eléggé fejlett szolgáltatóhálózatban és új szolgáltatási formákban, főleg vidéken, a hosszú szállítási határidőkben stb. Ezek a hiányosságok még szembetűnőbbek, mert az eddigi árrendezésekkel együtt csökkenthetik a lakosság érdeklődését néhány szolgáltatás iránt, s növelhetik a „feketézést". A lakossági szolgáltatások javítása nagy nértékben függ a kisüzemek és átvevőhelyek műszaki színvonalától, felszerelésétől, kulturáltságától, esztétikai színvonalától, az alkamazottaknak a megrendelőkhöz való viszonyától. Még mindig több mint 300 olyan helyi gazdálkodási kisüzemünk van, amely nem felel meg az alapvető műszaki és biztonsági követelményeknek, ezért ezeket meg kell szüntenti. További 1 056-ot korszerűsíteni, újjáépíteni kell. A kisüzemek, átvevőhelyek kiterjedt hálózatára és területi elhelyezésére való tekintettel különös jelentősége van a helyi gazdálkodásban a személyzeti és káderpolitikának, a szociális gondoskodás fejlesztésének, amely elsősorban a munkakörülmények, az egészségügyi berendezések tökéletesítésére, a dolgozókról való egészségügyi, szociális gondoskodásra, üdültetésre az étkeztetésre és elhelyezésükre, művelődésükre és sportolási lehetőségeikre irányul. E téren is hatékonyabb megoldást kell találnunk. (nős)