Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-10-19 / 43. szám
1 / / ristályos szemcsék, hófehér / kockák, puha porrögök. Ilyen k formában ismerjük a cukrot, J \\ így kerül nap mint nap az asztalunkra, ételünkbe. Édesen szeretjük a kávét, a süteményt, az üdítő italt. Még az sem riaszt vissza, hogy fogyasztásában már az egészségre ártalmas menynyiségnél tartunk. Mert az orvosok 28 kg évi fogyasztást javasolnak — de ezt bizony Japánon és Olaszországon kívül minden fejlett országban túllépik. Csehszlovákiában egy lakos átlagos évi cukorfogyasztása meghaladja a 39 kilót — Belgiumban az évi cukorfogyasztás 34, Bulgáriában 35, Magyarországon 34, az NDK-ban 38, Jugoszláviában 30, Ausztriában 39, Finnországban 40, Angliában 50, Amerikában 46 kg átlagosan egy lakosra számítva. Világviszonylatban emelkedő a cukor fogyasztása, s ezzel párhuzamosan nö a cukor gazdasági jelentősége, értéke is. Keresett árucikké vált, a világpiacon az egyik legjobb fizetési eszköz. Érthető hát, hogy országunk is igyekszik úgy tervezni a cukorral való gazdálkodást, hogy ne csak a hazai fogyasztást fedezzük, hanem jusson belőle exportra is. Ám sokszor a legjobb tervezésbe is beleszólhat a valóság: olyan helyzet állhat elő, amely felforgatja a tervet, megakasztja az ellátás folyamatosságát. Édesen szeretjük — Az első félévben 22 százalékkal több cukrot adtunk el, mint tavaly — ezzel fogad Dr. Stefan Macejka, a tudományok kandidátusa, a Zdroj vezérigazgatóságának kereskedelmi igazgatója. Nála kerestem ugyanis a választ azokra a levelekre, amelyek a nyár folyamán szerkesztőségünkbe érkeztek: mi ért nincs elég cukor, miért akadozik az ellátás éppen befőzés idején, amikor a legnagyobb szükség lenne rá? — Nehéz előre pontosan meghatározni, milyen lesz a vásárlók igénye — folytatja az igazgató. — Számolunk a befőzési idénnyel, amikor az átlagosnál több cukorra van szükség, de hogy mikor, miért, hol üti fel fejét a vásárlási láz, ami felborít minden tervet, ki tudhatja előre? Kiürülnek az üzletek, raktárak, néhány hét alatt elfogy a negyedévre, félévre tervezett cukormennyiség. Ezt éreztük ezen a nyáron is. Ahol van lehetőség a nagyobb készlet tárolására, azokban az üzletekben volt elég cukor. Itt már az év első hónapjaiban nagyobb mennyiséget rendelhettek, s ezt fokozatosan pótolhatták. A cukor nagyobb mennyiségű vásárlása már májusban megkezdődött, amikor az üzletekből kifogyott a szörp. Akkor már tudtuk, hogy gond lesz a cukorral, mert a megrendelt szörp mennyiségének csak a 18 százalékát kaptuk meg, következésképpen a lakosok maguk készítenek szörpöt, ehhez pedig cukor kell, nem is kevés A kereskedelmi igazgató szavaiból kitűnik, hogy noha ők már előre számítottak a nagyobb fogyasztásra, a folyamatos ellátást csak addig tudták biztosítani, amíg a készlet tartott. Mert ha kimerítették az alapot, a tervezett mennyiségen felül már nehezen kaphatnak többet. Ezt igazolta Ladislav Kányái mérnök is, a Cukor és cukortermékek vezérigazgatóságának kereskedelmi igazgatója. Szlovákiában ők felelősek a cukorellátásért, mind a lakosságot, mind-a feldolgozó ipart illetően. De ők is csak a terv által meghatározott mennyiséggel rendelkeznek. — A mi munkánkat egy nagyobb vásárlási láz nagyon megnehezíti. A cukorral ehhez hasonló rendkívüli helyzet az elmúlt tizenöt évben nem fordult elő. A harmadik negyedévben ugyanis 10 ezer tonnával több cukrot adtunk el a lakosságnak, mint az előző évben. Vagyis a 9 hónap alatt minden lakos 2 kg cukorral többet fogyasztott, mint tavaly. Ez a valóságban szinte lehetetlen, még akkor is, ha figyelembe vesszük a jó gyümölcstermést, s hogy ennek következtében többen készítenek befőttet otthon, sőt azt is, hogy a húsfogyasztás csökkenésével emelkedett a tésztafélék, édességek fogyasztása. — Harminchét éves gyakorlat után merem állítani, hogy ebből a 10 ezer tonna többletfogyasztásból legalább 6 ezer tonna készletként áll a lakosság tulajdonában — toldja meg az igazgató szavait Vincent Jurcák, az áruszállító osztály vezetője. — S ezt majd a januári-februári hónapokban bizonyítani is tudom, mert akkor a cukor vásárlása a minimumra csökken. Ezek azok a hónapok, amikor a háziasszonyok az otthoni készlethez nyúlnak. Ez a felhalmozás teljesen fölösleges, mert ha a kereslet folyamatos, folyamatos lesz az ellátás is. Senkinek sem kell attól tartania, hogy nem kap az üzletben cukrot, hiszen az állami terv számol az egy lakosra eső fogyasztással, ha a reá eső adagot a szomszédja el nem viszi előle, nem raktározza fölöslegesen. A szükséges mennyiséget biztosítják. Az a 39 kg cukor, amit évente elfogyasztunk, sok. Egészségünk érdekében a cukorfogyasztás csökkentésére kell törekednünk. Csak az üdítő italoknál, szörpöknél, kompotoknál, cukrászsüteményeknél mennyi cukrot takaríthatnánk meg, ha elkészítésüknél olyan technológiát alkalmaznánk, amely kisebb cukortartalommal is biztosítja a tartósságot. S mi a magunk napi adagjának csökkentésével is hozzájárulhatnánk a „fehér arany" nagyobb megbecsüléséhez. Mert az a tény, hogy világviszonylatban csaknem nálunk a legolcsóbb a cukor, még nem jelenti azt, hogy korlátlanul fogyasszuk. A világpiacon egyre kisebb a jó fizetési eszközként elfogadott árucikkek választéka. A cukor jelenleg még ezek közé tartozik. S a mi országunknak ugyancsak szüksége lenne arra, hogy ezt a lehetőséget maximálisan kihasználja. Hogy sikerüljön, az első lépést ehhez még a földeken, a cukorrépa termelésénél, betakarításánál kell megtenni. Kisebb veszteséget Idén Szlovákiában 61 657 hektárról 2 150 000 tonna cukorrépát kell betakarítani. Ennyit ír elő a terv. Csakhogy a terv nem számolt az április végi, május eleji szárazsággal, szélviharral, ami több mint 18 ezer hektár cukorrépát megkárosított, s ebből 12,5 ezer hektárt újra kellett vetni. A tervben az sem volt benne, hogy a júliusi esőzések következtében lábrakapó gyom 8 600 hektáron jócskán megvámolja a termést. Ez és még más oka is volt annak, hogy az egy hektárra eső egyedek száma csaknem ötezerrel volt kevesebb a múlt évinél — átlagosan csak 62 ezer, holott nyolcvanezernél is több lehetne. Mindezt összevetve, már az 3. Dr. Stefan Macejka, a Zdroj kereskedelmi igazgatója: — Nem emlékszem olyan magas cukorfogyasztásra, mint az idei. 4. Fejes Zoltán mérnök, a bátkai ÁG főagronómusa: — A betakarítási veszteségek csökkentésével sikerül a tervezett hektárhozamot túllépni ín öi 2/
