Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-01-19 / 4. szám
I_________ . ■■ == f MIÉRT ÜGYESEBBEK A BALKEZESEK? A balkezesek aránya egy-egy nemzetnél eltérő. Az oroszoknál százból 2—3, az örményeknél 7—8. de az Amerikai Egyesült Államokban a rendelkezésre álló adatok szerint a I akosság 3—4 százaléka balkezes. A „leszoktatás” már a gyermekkorban kezdődk. Amint a szülők észreveszik, hogy fiuk vagy leányuk mindent bal kezébe vesz. általában erőszakkal igyekeznek rábírni a jobb kéz használatára. Jobbára eredménytelenül. Ugyanis a balkezesség az agyban van beprogramozva. Óegyiptomi források említenek egy esetet, amikor a parancsnokok 27 ezer katonából kiválasztották a legjobbakat. akik kővel, téglával pontosan célba találtak. Kiderült, hogy az ügyességük alapján kiválasztott katonák valamenynyien balkezesek voltak. Ma is ismerünk kiváló balkezes, ballábas sportolókat. Miért ügyesebbek? A tudomány megtalálta a választ: a reagálás gyorsaságában. Íme. a magyarázat a jobbkezesnél a látóérzék góca az agy jobb felében, a mozgásé az agy bal felében van. Tehát a látérzéken keresztül érkező impulzusnak az agy jobb feléből el kell jutni az agy bal felébe, majd a jobb kéz innen kapja az „utasítást". A balkezesnél ez az agyi „összeköttetés” egyszerűbb: az agy jobb fele kapja a látóérzék impulzusait s egyben a bal kéz mozgását is ellenőrzi. így a reagáláshoz szükséges idő lerövidül. A balkezesek általában külsejükben is eltérnek a jobbkezesektől : magasabbak, keskeny vállúak és vékony csontúak. A kivétel ritka. A balkezesek ügyesebbek, az emberek többsége mégis jobbkezes. Miért? A tudomány egyelőre keresi a választ. Az egyik feltevés szerint ez azért van így. mert az emberi test bal fele sebezhetőbb (itt a szív), ezért a nehezebb munkát a jobb kéz vállalja magára. MENNYI CUKROT FOGYASZTUNK? A cukrot találóan fehér aranynak is nevezik. A kevésbé fejlett országokban az egy főre eső fogyasztás egyben az életszínvonal mércéje is. A legtöbb cukrot az ausztrálok (évi 55 kg) és az északi államok lakói fogyasztják. A cukorfogyasztás alakulása különösen érdekes köztársaságunk területén. A harmincas években országrészek szerint a fogyasztás nagyon is eltérő volt: Csehországban 36 kg, Morvaországban 26 kg. Szlovákiában mindössze 12 kg jutott egy személyre évente. Ma a csehszlovák lakosság egy főre eső cukorfogyasztása évi 40 kg, Szlovákiában viszont 2 kg-mal meghaladja az országos átlagot. Az orvosok szerint az optimális mennyiség 30 kg. Ez persze — világviszonylatban — csak álom. Köztársaságunkban és több fejlett országban a magas cukorfogyasztás okoz gondot, a kevésbé fejlett országokban ellenkező nehézségekkel küzdenek. Csupán szemléltetésként: Indiában jelenleg az egy főre eső éVi cukorfogyasztás 5.5 kg. Kínában pedig 3,5 kg. Édcsítésre legelőbb bizonyára a mézet használták. Később találtak rá a cukornádra. De próbáltak cukrot nyerni sárgarépából és más növényekből is. Megállapították, hogy a Földközi-tenger mellékén vadon növő répa is aránylag sok cukrot tartalmaz. Répából cukrot elsőként Markgraf berlini gyógyszerésznek sikerült előállítania 1747-ben. Ettől kezdve intenzív kísérletek kezdődtek a répa nemesítésére, amely egyszeriben fontos nyersanyag lett. Köztársaságunk területén az első igazi cukorgyárat 1831-ben — tehát 150 évvel ezelőtt — helyezték üzembe Dobrovicében. Mladá Boleslav közelében. Ez a gyár máig is működik. Jelenleg a cukorszükséglet egyre növekszik. Napjainkban a cukorgyártás, és megközelítőleg a fogyasztás is, évi 90 millió tonna körül mozog. A legtöbb cukrot a Szovjetunió gyártja (évi 10 millió tonna), utána következik Kuba. Csehszlovákia évi cukortermelése kb. 1 millió tonna, ebből mintegy 600 000 tonna hazai szükséglet, a többi kivitel. ÚJ TALÁLMÁNYOK Az emberek állandóan új megoldásokat keresnek. így születnek a találmányok. S mi mindenre képes az emberi agy?! Ezt egy Géniben rendezett kiállítás szemléltette, amelyen a legújabb találmányokat mutatták be. A legtöbbet a franciák dicsekedhettek: több mint 150 újdonságot mutattak be. Köztük egy egyszerű szívverés-mérőt is. amelynek ára öt frank, és néhány másodpercen belül kimutatja a szív tevékenységét. A franciák mögött is alig maradtak el a japánok. Termékeiket az egész világ ismeri, de kevesen tudják, hogy feltalálták a tinta nélküli töltőtollat is. Az ilyen tollal írt szöveg néhány óra múlva eltűnik. Érdekes, ugyanakkor veszélyes is lehet a találmány. Képzeljük csak el. hogy egy nagyobb kölcsönről szóló nyugta szövege tűnik el . . . A genfi találmányi kiállításon első ízben vett részt a Szovjetunió. A szovjet szakemberek sok egyeben kívül itt mutatták be közvetlenül a szemgolyóra helyezhető szemüveglencsét, amely nagy érdeklődést váltott ki. A genfi kiállítás egyik érdekessége: a hajtólánc nélküli kerékpár. A HALAK JELZIK A TÁJFUN KÖZELEDÉSÉT Ha a Csendes-óceán végtelen déli térségeibe tájfun közeledik, a halak ezrei „fejvesztetten” menekülnek. A szovjet tudósoknak erről a megállapításáról Valerij Tunyegolovec, a Távol-keleti Hidrometeorológiai Intézet munkatársa tájékoztatta az újságírókat és további érdekes részleteket is közölt. ' Megállapították, hogy a tájfun következtében a víz széles sávban érezhetően lehűl. A tájfun felkavarja a vizet és az örvénylés következtében a hidegebb víz a mélységből a tehát legmelegebb rétegeiben élő halak megérzik a közeledő hidegebb áramlatokat (néha 400 km távolságról is) és rögvest megkezdődik a pánikszerű menekülés. A víz hirtelen lehűlése következtében ugyanis a halak többsége elpusztulna. E tény ismerete nagyon fontos a halászok számára. A szovjet hidrometeorológusok már régóta rendszeres, hosszú távú előrejelzéseket készítenek a halászok és a halfeldolgozó ipar számára. Űjabban előrejelzik a tájfunok valószínű vagy lehetséges közeledtét is. Ugyanis a halászok minden törekvése, munkája kárba veszne olyan helyeken, ahová tájfun közeledik s ahonnan a halak elmenekültek. A tájfunt követően ugyanis a tengervíz felső rétegeinek felmelegedése kb. két hónapot vesz igénybe. Ekkorra a halak is visszatérnek. és a halászok folytathatják munkájukat. A JÖVŐ GÉPKOCSIJA AZ ELEKTROMOBIL? Guerbet francia feltaláló olyan gépkocsit szerkesztett, amely egyetlen csepp üzemanyagot se fogyaszt. A napenergia hajtású gépkocsi hatvan kilométeres óránkénti sebességet ér el. A napenergiát a gépkocsi tetején elhelyezeti kollektor fogja fel. Egyelőre csak napi egy órát üzemelhet, viszont számos más előnyére már fény derült: nem szennyezi a levegőt, teljesen zajtalan és könnyen parkolható, illetve garázsolható. Ez lenne a jövő évezred közlekedési eszközének az előfutára? BETEGSÉGET JELZŐ ÁLMOK Vaszilij Kaszatkin leningrádi neuropatológus, a tudományok doktora, új elméletet dolgozott ki. amelyre külföldön is felfigyeltek. Negyven évi gyakorlata alatt 22 000 álmot tanulmányozott, és ennek alapján bizonyítja, hogy az álmok előrejelzik a betegségeket. Könyve Az álmok elmélete címen jelem meg. Az „alvó” agy regisztrálja a hőmérséklet változását, az erős szagokat és az éles hangokat. Egyes feltevések szerint az ún. könnyű alvás állapotában az álmok védekezési szerepet töltenek be. Ez állítólag őskori örökség, amikor az alvó emberre ezernyi veszedelem leselkedett. Az agyba nem csupán a külvilágból érkeznek ingerek, hanem magából a szervezetből is. A betegség tünetei kezdetben nem annyira erősek, hogy fájdalmat váltanának ki. ám a kezdeti jelzések eljutnak a látószerv zónájába, ahol a jelzés képi formát ölt. S ezek az álomképek már a kezdődő betegségről adnak hírt. Az álmok közötti törvényszerűségek, amelyeket a szovjet tudós felfedezett, az orvosok segítségére lehetnek a betegségek megelőzésében. (hő 17)
