Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-05-11 / 20. szám
KÉRDÉSEINKRE PETER KRAJNYÁK MÉRNÖK, A RIMASZOMBATI (RIM. SOBOTA) MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI IGAZGATÓSÁG FÖAGRONÓMUSA VÁLASZOL Az önellátás érdekében Lakosságunk zöldségellátásának biztosításával a CSKP KB 4. plénuma óta — amely világosan kitűzte az ezzel kapcsolatos feladatokat — már több ágazati és kormányrendelet foglalkozott. Néhány hónapja érvénybe lépett az a határozat, hogy a jó ellátás és az effektiv szállítás érdekében minden egyes járásnak meg keli termelnie a saját lakói számára szükséges zöldséget. Természetesen azokat, amelyekre a talaj- és éghajlati viszonyok megfelelőek. Az idei termelési tervek összeállításánál ezek az elvek már érvényesültek. Hogyan nyilvánul meg ez e rimaszombati járásban ? Járásunk a közép-szlovákiai kerület legnagyobb zöldségtermelője; a kerület zöldségtermésének kétharmad részét mi biztosítjuk. Az új irányelvek elsősorban abban nyilvánulnak meg, hogy kevesebb lesz a fogyasztásra termelt őszi káposzta és gyökérzöldség, mert ezeket az északi járások is megtermelhetik maguknak. A felvásárló szervezetek igényeinek megfelelően 1981- ben 11 567 tonna zöldségre kötöttünk szerződést, s ezt 102 százalékra teljesítettük. Idén valamivel kevesebb — 10 415 tonna — zöldséget kértek tőlünk; hagymából 200, paradicsomból 949 tonnával kell kevesebbet eladnunk a tavalyinál. Csaknem ezer tonnával kevesebb paradicsomot fognak eladni, pedig az ószaki járásokban sem nagyon terem meg. Nem hiszem, hogy csak a felvásárlókon múlik... A paradicsom, termesztése ma már elképzelhetetlen komplex gépesítés nélkül, mert a leszedés annyi kézi munkát követel, amennyit még az idénymunkások bevonásával sem tudunk biztosítani. A mennyiség döntő részét a rimajánosi (Rim. Janovce) szövetkezet termeli, ők 1979- ben megvásárolták hozzá a betakarító gépsort. Igaz, a gépsort minden igyekezet ellenére sem tudják megfelelően kihasználni mert a talajösszetétel miatt annyi szerves salak kerül a kisajtolt lébe, hogy nem felel meg az előírt szabványnak. így aztán továbbra is hagyományos módon, kézzel kell begyűjteni a paradicsomot. Most a gazdasági szabályozók olyan feltételeket teremtettek, hogy egyetlen szövetkezet sem engedheti meg magának a sok kézi munkát igénylő növények termesztését. S ahol a paradicsomtermesztésére szakosodtak, ott bizony komoly gondokat okoz a munkaerő, s úgy néz ki, hogy a paradicsom ráfizetéses lesz. A vegetációs idő is nagyon rövid, a paradicsom nem érik be, a zöld paradicsomot pedig nem tartósítja a konzervgyár. Járásunkban idén 40 hektárral kevesebb a paradicsom, a megmaradt 50 hektárt hat mezőgazdasági üzem vállalta. Azok, amelyek képesek elég munkást szerezni, de nekik sem nagyon éri meg. A betakarítási költségek egyformák, legyen az étkezésre vagy feldolgozásra szánt paradicsom, viszont az árakban két-háromszoros különbség van. A paprika melegkedvelő növény, az északi járásokban nem termeszthető. Önök képesek paprikával ellátni az egész kerületet? Az utóbbi évek nem kedveztek a paprikatermesztésnek. Járásunk éghajlati feltételeit nem lehet összehasonlítani a nyugat-szlovákiai kerület déli járásainak éghajlatával. Legalább 2—3 héttel elmaradunk mögöttük, mert a kora tavaszi, főleg éjszakai fagyok nálunk olyan erősek, hogy még a fólia alatt is akadályozzák a növény fejlődését. Járásunkban fólia alatt 16 hektáron termelünk paprikát, előveteményként pedig fejes salátát, retket és karalábét. Ez elég a mi lakosságunknak, sőt, mi látjuk el paprikával a losonci (Luőenec) és nagykürtösi (VelVy Krtiá) járást, de szállítunk belőle kerületünk többi járásába is. Idén a gyökérzöldségeket az északi járásoknak is kell termeszteniük. Befolyásolja ez az Önök termelési tervét? Azt vártuk mi is, hogy a járások önellátását megkövetelő rendelet nyomán nálunk csökken a termelés, mégis növekedésre került sor, a tavalyi 948 tonna helyett 952 tonnát kémek tőlünk, mert a közép-szlovákiai konzervgyár több sárgarépát fog feldolgozni, a termelés növekedésével tehát nem a lakosság friss zöldséggel való ellátása, hanem általános ellátása javul. Járásunkban a gyökérzöldségek termesztését a méhi (Vcelince) szövetkezet vállalta, mely a sárgarépán és petrezselymen kívül hagymát is termeszt. A szövetkezet megvásárolta a komplex betakarító gépsort, amely jelentős segítséget nyújt a zöldség felszedésénél és osztályozásánál. 1979-ben már megvásárolták a hagymabetakarító gépet és szakosították magukat, ma 60 hektáron — egyedül ők termelnek hagymát a járásban. A felszedett sárgarépa és petrezselyem kezelését idén már az új épületben végzik, ahol a gépsort teljes mértékben kihasználhatják. Továbbra is komoly gond azonban a zöldség kiszedése a földből, azok a gépek, amelyek rendelkezésünkre állnak, kis teljesítményűek és a mi talajviszonyaink miatt hamar tönkre mennek. A méhi szövetkezetben szeretnénk erre a munkára átalakítani a cukorrépakombájnt. Ha sikerül, a gyökérzöldség termesztésében nagy lépést tehetünk előre. Megemlíteném még azt is, hogy a szállító-fölvásártó vállalatok integrálásának fokozása lehetővé teszi egy olyan üzemrészleg fölépítését, ahol a gyökérzöldséget félkészárunak dolgozzák fel. mely iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Az említetteken kívül milyen zöldséget termesztenek még? Zöldbabból csaknem teljes egészében mi elégítjük ki a közép-szlovákiai konzervgyár igényét. Ennek a zöldségfélének a termesztéséhez nagyon jó természeti feltételeink vannak, az árak is olyanok, kifizetődő vele foglalkozni. Nem ritkaság, hogy elérjük .a 15 tonnás hektárhozamot, ami szép eredménynek számit. Tavaly 40 hektáron termesztettünk, idén 33 hektáron, mert a konzervgyár nem képes többet felvásárolni, nincs megfelelő raktárhelyisége, ahol a feldolgozásig tárolhatná. A zöldbabot ugyanis 3—4 hét alatt le kell szedni, ennyi idő alatt viszont nem győzik a feldolgozását. A szerződésben lefektetett határidőket nehéz pontosan betartani, mert ha az időjárás olyan, a babszedéssel nem lehet várni a határidőig. Ezért gyakran kerül sor nézeteltérésre a termelő és felvásárló között, ami többnyire azzal végződik, hogy a termelőnek elmegy a kedve. Véleményem szerint a konzervgyár kapacitását kellene javítani, hogy ne menjen tönkre, ami megtermett. Önöknél a fejes saláta később kerül piacra, mint a nyugat-szlovákiai kerület déli járásaiban. Mennyire befolyásolja ez a termést? Az előző években 50—60 tonna salátát termeltünk. Idén már csak 16 tonnát, mert a saláta egyre ráfizetésesebb. A mostani árrendszer nem ösztönzi a fóliás termesztést; többször előfordult már, hogy a szabadföldi saláta ára annyi volt, mint a fólia alól kikerülőé. Ennek egyik oka, hogy a nyugat-sziovákiai kerületben már „végeztek" a fejes salátával, amikor a miénk eladásra érett. Az egységes árak a késést nem veszik figyelembe s így mi fizetünk rá. Az is nagyon bosszantó, hogy tavaly a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium ugyan meghirdette az állandó idényárakat, ám a Zelenina ezt nem tartotta be. Nem csoda tehát, hogy idén csökkent a saláta termesztése iránti érdeklődés. .. Mi a helyzet az uborka termesztéssel? Tudjuk, hogy ehhez is rengeteg kézi munka szükséges... Nem is győzik a szövetkezetek, éppen ezért nem vállalják, de szerencsénk van, mert a kiskertészek megtermelik azt a mennyiséget, amely az ellátáshoz szükséges. Az is figyelemreméltó, hogy az általuk eladott uborka 70 százaléka I. és II. osztályú, amit a mezőgazdasági üzemek csak nagyon nehezen tudnának elérni. A tapasztalat arra mutat, hogy a kistermelők az eddiginél sokkal több befőzni való uborkát tudnának termelni, ha erre a felvásárló üzem vagy a konzervgyár igényt tartana. Az idén például 2 300 tonna uborkára nem is kötöttek szerződést, mondván : az már nem kell. Mi ezekután más növényekre hívtuk fel a kiskertészek figyelmét. Például: nagyon jó lenne, ha többen termelnének epret, mert ez is nagyon munkaigényes, a szövetkezetek pedig nem bírják a betakarítását. A kiskertészek 50 hektáron termelnek epret; a Közép-szlovákiai Konzervgyár ún. zöldhitelt is ad nekik, vagyis ingyen juttatja őket ültetöanyaghoz, ha a termést a konzevgyárban értékesítik. Számolunk az érdeklődés növekedésével, mert fokozódik az eddig parlagon heverő termőföld iránti érdeklődés is. Járásunkban 50 hektár olyan területet tartunk nyilván, amelyet szét tehetne osztani a kiskertészek között. Az elkövetkező években milyen fontos feladatok előtt állnak? Néhány évvel ezelőtt járásunkban még csaknem minden szövetkezet termelt valamilyen zöldséget. A 6. ötéves tervidőszakban ki kellett dolgoznunk a járás távlati zöldségtermesztési tervét. A szakosítás és a koncentrálás révén már elértük, hogy járásunkban mindössze hat mezőgazdasági üzem foglalkozik zöldségtermesztéssel. Erre szükség volt a munkaerő biztosítása szempontjából is, de megkövetelte az anyagi-műszaki bázis megfelelő kiépítése is. Napjainkig kellő színvonalra emeltük a sárgarépa, a petrezselyem, a hagyma és a zeller termesztését. A fólia alatti termesztést 8 hektárról 16-ra növeltük. Rimaszécsen (Rim. Sec.) fölépítettek egy 23 áras üvegházat, ahol palántákat nevelnek. A 7. ötéves tervben szeretnénk a fóliás zöldségtermesztést növeli, de energia takarékossági szempontból nehézségekbe ütközik a sátrak fűtése. Javítani akarjuk a betakarítás utáni műveleteket, az osztályozást és a csomagolást. Fontos az is, hogy gépesítsünk, beszerezzük a betakarításhoz szükséges komplex gépsorokat. Járásunkban ma háromszáz nő foglalkozik zöldségtermesztéssel, de számuk egyre csökken, mert a nyugdíjba vonulók helyett nem akad elég fiatal. A hiányzó munkaerőt gépekkel kell pótolnunk, de a nők munkáján is gépekkel kell könnyíteni. Kertészeti gépeket nehéz beszerezni, és nehéz megtartani a fiatal dolgozókat is. Gondjainkat enyhíthetné a jobb vegyszerellátás, amely mind a munkavégzést, mind a terméshozamot segítené. A jó zöldségfajták beszerzése is feltétele annak, hogy igyekezetünket olyan siker koronázza, amely lakosságunk jobb ellátásában mutatkozik majd meg. Remélem, az elkövetkező években minderre sor kerül, hiszen az az igyekezet, amely a felsőbb szervek részéről a ..zöldségprogramot" támogatja, nagyon sokrétű. Köszönöm a beszélgetést. H. ZSEBIK SAROLTA (nű 3)
