Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-05-04 / 19. szám

,, hogy lássátok, csodába zártan A SZOVJETUNIÓ NÉPEINEK KÖLTÉSZETEBÓL GENNADIJ AJGI (CSUVAS) A Wolkér-poémából Ablakon-túli rétek rejtett mélyeiben kis bakterházak fénylenek antracit-feketén. Este a sínek mentén a pirosszemű lámpák olyan halkan, éberen égnek, mintha mindegyikükben egy-egy kis manó kuporogna, és csöndesen, szemérmesen írná. Hogy tart még, egyre tart a mese. Rab Zsuzsa fordítása VASZ/L/J JEGOROV (MORDVIN) FLOR VASZ!LJEV (udmurt) Az anyanyelv Hallom néha: az udmurt nyelv minek ? Másutt se kell. Csak itt a falunkban. Fö/fortyanok én ilyen beszéden. Bárki mondja, nyelem csak a mérgem. Mikor belépünk az életünkbe. Anyanyelvűnk A legelső lépés. Lépés? Föld, hogy legyen hova lép­nünk, Támaszunk, vezérlőnk, amíg élünk. Nagy folyók is forrásból erednek. A párbeszéd: édes anyanyelvből. Anyanyelvűnk! Ki hozzád mostoha. Mások nyelvén se érthet az soha! Tűzön-vízen Ezért esküszöm rád. Büszkeségem, Hű maradok hozzád. Justinas Marcinkevicius (litván/ ♦ Hajnalban Hajnalban felröppent két madár. Éjszaka kinőtt a fű. Ölelj. Szoríts. Fehér folyók, fehér kezek folynak át rajtam simogatva. Gyermeki ágyban alszik a hosszú élet. A hajnal árnytalan. Beröppen a föld erdőivel, hegyeivel, városokkal, elfúlva lábunk elé zuhan. Fel kell emelnünk. Megitatnunk és megetetnünk. Fotó: Fábián József Tandori Dezső fordítása Gyökérszobor ERZÁNAK, A MORDVIN SZÁRMAZÁ­SÚ VILÁGHÍRŰ SZOBRÁSZNAK Gyökér volt ez, s fa állt fölötte. Később csak bujt a föld alatt, és magányába görcsösülve hitte, hogy végső formája is ez marad. Ám jött a mester, hogy kiássa földjéből s önmagából, fakasztva ember-alkotásra érdemes kínt a fából. Hogy lássátok, csodába zártan: áttörve sár és háncs falát, a Tolsztoj-géniusz szikáran világotokba nyúlik át, s értelme van a szenvedésnek, mert nem a lét, az arc a mély — s bűvös ereje van a késnek, ha megváltó a szenvedély. Veress Miklós fordítása Tandori Dezső fordítása SZILVA KAPUTIKJAN (ÖRMÉNY) Eloldottál Nem kötöttél meg, eloldottál, rajtam, gyöngén, meg nem indultál, életem fölött nem ragyogtál, forrólázammal nem vacogtál, vihar morajlott, nyugodt voltál, veszedelemben mosolyogtál. Hangod nem ér el; messze vagy már. Partodhoz úsztam — úszni hagytál. Rab Zsuzsa fordítása ús^J (női 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom