Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-02-09 / 7. szám
f ó r u my ^VISSZHANG 1. Karácsonyi-szilveszteri 48 oldalas számunkat nagyon sok levélben köszönték meg olvasóink. Csehországi olvasóink örültek, hogy a MKBK és a VBK könyveit a Madách könyvkiadó továbbra is elküldi a címükre. Többek között erre reagál levelezőnk Győri Sarolta is: A Nő szerkesztőségét elismerés illeti, hogy segítséget kíván nyújtani az MKBK és VBK újraszervezéséhez. En is tagja voltam mind a kettőnek, most újra jelentkezem. Más lapukban nem találkoztam ezzel a felhívással. Remélem, majd közlik, volt-e eredménye. Olvasóink érdeklődésére, kérésére még egyszer felkeressük a Madách Könyvkiadót, hogy közösen találjuk meg a Magyar Könyvbarátok Köre újraszervezésének módját, lehetőségeit. Sokat segítene, ha javaslataikkal, észrevételeikkel, jelentkezésükkel kedves olvasóink közvetlenül könyvkiadónkhoz fordulnának. 2. Sykora Alzbeta nyugdíjas olvasónktól kaptuk azt a levelet, amelyben szomorúan közli, hogy le kell mondania lapunk előfizetéséről, mivel az eddigi negyedévi befizetés helyett a posta féléves előfizetést igényel, amit nem tudna nyugdíjából egyszerre nélkülözni. A példányonkénti vásárlásra nincs lehetősége, mivel Csehországban (chomulovi járás) a hírlapárusokhoz nagyon kis példányban kerül hetilapunk. Az ö és többi nyugdíjas olvasónk tájékoztatására is közöljük, hogy a posta január 1-től valóban átszervezte az illetékek befizetését, de ezek megváltoztatása hetilapunk előfizetésének módját, a negyedévi előfizetés lehetőségét nem érinti. A posta köteles negyedévi előfizetést — 36.40 Kcs-t — elfogadni, ha kedves olvasóink így igényük. Ha ezzel kapcsolatosan bármilyen nézeteltérés, probléma merülne fel, kérjük, azonnal jelezzék szerkesztőségünknek. Nyugdíjas olvasóink figyelmét még arra is felhívjuk, hogy lapunk következő 8. számában az alacsony nyugdíjak emelésével kapcsolatos új rendeletekkel foglalkozunk majd. Köszönjük elismerő soraikat, javaslataikat, segítő szándékukat! a szerkesztőség A recept Itt is, ebben az étkezdében, annyi az ember, hogy mozdulni sem lehet. Egyszerre lett éhes mindenki? Nyughass. gyomor, várj a sorodra! Csak mozdulna már ez a sor, de ezek . . . Izgatja ezeket valami? Csak állnak és vihognak, meg zagyváinak mindenféle hülye vicceket. . . A legjobb anyós. ha. ha, mi ebben a vicc. agyalágyultak . .. Nézzük inkább, miféle álnokságot követtek el megint szakácsnak nevezett hóhéraink. Apránként ölnek minket, falatonként, ez kibírhatatlan! Kettes, kettest rendeltem, az annyi, mint csirkepörkölt, hallod, gyomor, csirkepörköltet eszünk, ha sorra kerülünk egyáltalán. Mi? Hogy nem kaptak csirkét? Miféle dolog ez? Rizsfelfújt?! Mit szólsz, gyomor? Hát jó. legyen rizsfelfújt. Nézzük csak. hol is van hely, ott, ni. a sarokban, egy üres asztal. így ni, szépen, egyedül, itt legalább nem zavar senki. Ah. Giziké is itt van. a szakácsnők gyöngye, ébenfekete hajával, rúzsos ajkával, agyat rengető alakjával: jó étvágyat, gyomor! Kezdjük a levessel. Mi úszkál ezen? És milyen a színe? Ez leves ezeknek? Arra jó csak. hogy belefojtsalak, zsarnok! Bátorság, nézzük az ízét. Finom, határozottan finom mozdulatai vannak ennek a Gizikének, ahogy méri a levest és csücsörít közben a rúzsos ajkával, elragadó. Hanem ez a leves, ez sós, ezek a derék sókristályok már fel sem tudtak oldódni benne, annyira telített. Szerelmes lehet Giziké nagyon, de a naftalint azért kihagyhatta volna belőle! Ide nézett, ide nézett, istenemre, és ide mosolygott! Rám! Csak nem belém szerelmes ez a Giziké? Hm. egész tűrhető ez a leves ... No. gyere, felfújt, remélem, benned nem csalódom! Pillekönnyű a hab rajtad, majdhogynem elszáll, csábít, kimondottan csábít ez a félmeztelen kar! Kacér vagy, Giziké! Mégis csodás dolog a természet, hogy ilyen gyönyörű kart tudott alkotni. De hogy ez a gyönyörű kar hogy tudta így elrontani ezt a felfújtat, az már rejtély! Hogy jön ebbe a törött bors? Nem, ezt nem is Giziké csinálta, ez biztosan a Pribékné műve. a főszakács feleségéé, ő szokott borsot törni a férje orra alá. De miért épp az én felfújtam fölött? Nyughass, gyomor, tessék, itt a befőtt, ismerkedjetek meg! Hm, savanyú ez, savanyú, mint a zsarnokok, no de várj csak. majd én . . . Rám mosolygott, megint rám mosolygott! És kilibegetl a pult mögül! Ejnye. Giziké, ez a kivágás még a szokottnál is merészebb! Ha magácska ilyen tempóban halad, igazán kíváncsi leszek, mibe fog öltözni egy hónap múlva? A Tóthoz megy. megint a Tóthoz! Giziké, maga is azok közül való ... És valahogy meg is hízott az utóbbi időben! Ej. de száraz ez a kenyér is! Nem! Ide jön! Felém! Mosolyog, megint mosolyog! Ne nézzen így rám. Giziké, mert elakad a sza . . . vám! Ez álom! ..Milyen volt az ebéd. Jenőke?" És néz rám a fénylő szemével és . . . és . . . Csodálatos. Giziké, elbájoló, Giziké, meseszép, Giziké, Giziké. Lehet, hogy mégiscsak jól főznek nálunk? Csáky Pál Miért nincs, ha van? Tudom, sommás az ítéletem, de állítom: nincs hálátlanabb teremtmény a földön az embernél. Mindjárt példával is bizonyítom: hiába van tele az üzlet, ha nincs, amire szükség van; éppen az hiányzik, amiért bement a vásárló a boltba, rögtön elhangzik: nem lehet semmit sem kapni. Pedig van minden; hús, kenyér, még kínai gomba is, csak babérlevél nincs! E nélkül pedig nem főhet meg sem a vadhús, sem a bableves, mert abba dukál a babér, csakúgy, mint a boltokba, amelyeket hiába járok végig, fáradozásom eredményeként nem terem babér. Nem lévén költő barátom, nem téphetek annak koszorújából, így kénytelen vagyok lemondani a vadas, a bableves és az egyéb, babérlevéllel készítendő étel főzéséről. Lenne ugyan más megoldás is, csak az egy kicsit hosszadalmas. Például: foglalkozhatnék a babér termesztésével. Az önellátás lenne a legegyszerűbb, sőt, ha termesztésével kapcsolatban némi szaktudásra szert tehetnék, talán még eladásra is termeszthetnék belőle, amivel megoldhatnám hasonló gonddal küzdő háziasszony társaim problémáit is ... Ez persze a jövő feladata — tavaszig van időm gondolkodni rajta. Pillanatnyilag azt kell megoldanom, honnan szerezzek néhány babérlevelet a következő hetek étrendjének betartásához. Mert az üzletek hiábavaló járását már meguntam. Azt hiszem, kénytelen leszek elfogadni szomszédaszszonyom tanácsát, aki azt ajánlotta, kössek vele csereüzletet. Neki van bőven „raktáron" babérlevele, de nincs hozzá babja. Egyiket a másik nélkül pedig ő sem tudja használni. Cserélhetnénk. Babot babérért. Oldjuk meg magunk a gondot, ha már a kereskedelem nem vállalkozik rá. Kérdez: Máté Júlia párkányi (Stúrovo) lakos Szeretném tudni, milyen iratokra van szükség, ha külföldi állampolgárhoz akarok feleségül menni, és hol kell elintéznem a vele kapcsolatos hivatalos ügyeket. Válaszol: Sklouzová Katarina, a bratislavai I. körzeti nemzeti bizottság anyakönyvvezetője. A fiatal párnak elsősorban azt kell eldöntenie, hol kerül sor a házasságkötésre, nálunk vagy az idegen állampolgár hazájában. Ha Csehszlovákiában kerül sor a házasságkötésre, a külföldi félnek az alábbi okiratokat kell benyújtani az illetékes hnb anyakönyvvezetőjének: 1. Igazolás az illetékes ország megfelelő hivatalától, hogy a házasságkötésnek nincs akadálya 2. Születési anyakönyvi kivonat 3. Ha elvált az illető, akkor a hiteles bírósági végzés; ha özvegy, a volt házastárs elhalálozási anyakönyvi kivonata 4. Érvényes útlevél Az idegen állampolgárral kötendő házasságnál mindig szükséges a házasságkötési alkalmasságot igazoló irat, de néhány országban ezt hitelesíttetni kell a csehszlovák külképviseleti testületekkel. Ha szovjet vagy bolgár állampolgárral akar házasságot kötni, az ottani nemzeti bizottságról hozott iratot el kell juttatni a bratislavai szovjet vagy bolgár konzulátusra, ahonnan az igazolást már szlovák nyelven továbbítják. Az afrikai országok állampolgárai a házasságkötési engedélyt csehszlovákiai képviseleti testületüktől kapják, természetesen abban az esetben, ha hosszabb ideig tartózkodnak hazánkban (pl. itt diákok). Ha az idegen fél kapitalista ország állampolgára — az 1977. évi 22. számú rendelet értelmében — a házasulandóknak három hónapot kell várniuk a házasságkötéssel az anyakönyvi hivatalhoz benyújtott kérvény keltezésétől számítva. Nem köthető érvényes házasság idegen állampolgárral, ha a házasulandók valamelyikének előző házassága nem szűnt meg törvényes válással, illetve elhalálozás miatt; ha valamelyik félnél nagymérvű szellemi fogyatékosság gyanúja áll fenn (ilyen esetben orvosi véleményezést kérünk); ha kiskorúakról van szó (csehszlovák állampolgár esetében a korhatár a 18., ill. kivételes esetben a 1 6. életév betöltése); ha a házasulandók egyenesági leszármazottak, és nem köthet házasságot a nevelőszülő örökbefogadott gyermekével sem. Ha csehszlovák állampolgár akar külföldön házasságot kötni, akkor a lakhelye szerinti illetékes nemzeti bizottságon kell kérnie a házasságkötésére való alkalmasságát igazoló okiratot, s be kell szereznie a korábban már felsorolt iratokat, s természetesen érvényes személyazonossági igazolványra is szüksége van. Tapasztalatból tudom, hogy több nemzeti bizottságon fölöslegesen kérnek olyan iratokat, amelyeket a személyazonossági igazolvány pótol (pl. az állampolgárságot, az állandó lakhelyet — illetőséget — igazoló irat). Ezeket csak a sorkatonáknak, illetve az érvényes személyazonossági igazolvánnyal nem rendelkező (elveszítették, ellopták tőlük) állampolgároknak kell felmutatniuk. Köszönöm a tájékoztatást. Megjegyzem még, hogy a fentiekben ismertetett eljárási mód általános, nem tér ki minden részletre, ezért jó, ha az érintettek felkeresik a lakhelyük szerint illetékes anyakönyvi hivatalt, s megbeszélik a teendőket. Ott részletes felvilágosítást kell kapniuk a bonyolultabb eseteket érintően is. H. Zsebik Sarolta Ul i 5
