Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-02-09 / 7. szám

JÁN GREGOR MÉRNÖK, AZ SZSZK KORMÁNYÁNAK ÁLELNÖKE MINDNYÁJUNK JAVÁRA KERTÉSZKEDÉS ÉS KISÁLLATTENYÉSZTÉS Az 1981-es esztendő végén a CSKP KB 4. plenáris ülése aprólékosan elemezte a mezőgazdasági termelés növekedésének lehetőségeit. Az elfogadott, átfogó intézkedések hangsúlyozzák, hogy az élelmiszertermelésben — mind jelenleg, mind pedig a jövőben — a döntő szerep a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeket — az állami gazdaságokat és az egységes foldmíivesszövetkezeteket — illeti. E szocialista szervezetek nagyszerű eredményei azt tanúsítják, hogy a tervszerű, nagyüzemi mezőgazdasági termelés létjogosult és helyes. Ez a termelési fonna szocialista társadalmunk legjelentősebb előnyei közé sorolható. A mezőgazdasági termelés alakulása közvetlenül befolyásolja a lakosság életszínvonalának fejlődését. Az utóbbi időben a mezőgazdasági ágazat legfőbb feladata oly irányban és ütemben fejleszteni a növény­­termesztést és állattenyésztést, hogy országunk fokoza­tosan önellátóvá váljon lakosságunk' élelmiszerszük­ségletének a fedezésében. E célt már több, s rendkívül fontos élelmiszeripari terméknél (pl. a kenyérnél és más sütőipari terméknél) sikerült elérnünk. Más, s nem kevésbé fontos élelmiszerekből — például húsból és hústermékekből, tejből és tejtermékekből — a hazai termelés biztosítja a fogyasztás 90 százalékát. Az itt felsorolt eredmények jelentőségét meghatványozza, hogy hazánk az élelmiszerfogyasztás tekintetében vi­lágviszonylatban is az élmezőnyhöz tartozik. A 4. pártplénum megvilágította a mezőgazdasági földterület ésszerű és felelősségteljes kihasználásának kérdését. Birálóan rámutatott, hogy az elmúlt időszak­ban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés fokozására nem használtunk ki minden tartalékot. Nem tudatosítottuk kellőképpen, hogy a termőföld tökéletes kihasználása és az élelmiszertermelés terén milyen értékalkotó erő rejlik a kiskertészek és a kisállattenyésztők munkaidő utáni — tehát szabad idejükhen végzett — tevékenységében. A mezőgazdasági kistermelés népgazdasági szem­pontjából — fontos és kívánatos tevékenység. Az ilyen tevékenység folytatói saját maguk termelik ki a család­juk számára szükséges zöldséget, gyümölcsöt vagy egyéb élelmiszerfajtát (baromfihús, sertéshús stb.). Ennek következtében csökkennek a belkereskedelem iránti követelmények, és sok esetben csökkenthető az egyre dráguló és gazdaságilag előnytelen élelmiszer­­behozatal. hiszen a kistermelők a saját szükségletük fedezésén kívül jelentősen hozzájárulnak a lakosság ellátásához. Főként zöldségtermékekkel gazdagítják a piaci választékot. Nem lebecsülendő a kistermelők koraizöldség- és virágtermesztése sem. A gyümölcster­mesztést illetően a termelési részarányuk még maga­sabb, például a hazai almaszükséglet 40 százalékát a kiskertészek fedezik. Az elmúlt években nagyon lebecsültük a kisállatte­­nyésztők szerepét a hústermelés és húsellátás terüle­tén. Például az 1970-es esztendőben a kisállattenyész­­tők biztosították a hazai hússzükséglet 18 százalékát, az 1980-as évben ez a részarány már a felére csökkent. A pártszervek és a kormány által elfogadott intézkedé­sek értelmében ezért szükségesnek tartjuk a szerződé­ses állattenyésztés, ill. -hizlalás bevezetését. A kisállat­­tenyésztés fellendítésének egyik célja, hogy lehetővé váljék a háztartásokból származó élelmiszer-hulladék hasznosítása s egyéb takarmányforrások felhasználása. A kistermelők tevékenysége a gazdasági jelentősé­gén kívül teret biztosít a lakosság nagyobb mértékű önmegvalósítására, és lehetőséget ad az aktív pihenés­re. A 4. pártplénum intézkedései arra kötelezik a nem­zeti bizottságok dolgozóit, hogy az eddigieknél sokkal rugalmasabban teremtsék meg a kertészkedés és állat­tenyésztés alapvető feltételeit. Elsőrendű feladat, hogy egv talpalatnyi föld se maradjon megműveletleniil. Hasznosítsunk minden olyan földterületet, vagy más forrásfajtát, amit a mezőgazdasági nagyüzemek ki­használatlanul hagytak. A kistermelés hatékony fej­lesztése megköveteli — főként a városokban —. hogy a felelős szervek az eddiginél sokkal gyorsabb ütem­ben oldják meg a kihasználatlan területek nyilvántar­tását. és a kérelmezőknek történő kiosztását. A máso­dik nagyon fontos kérdés, hogy gondoskodni kell a kiskertészek és kisállattenyésztők meg (ele jő anyagi, illetve áruellátásáról. Biztosítani kell, hogy e vállalko­zók hozzájussanak megfelelő szerszámokhoz, termelő­­eszközökhöz. kisgépekhez, vetőmaghoz, gyümölcsfa­csemetékhez, baromfi- és nvúlketrechez. a kertészke­­dési központok és állattenyésztési telepek létrehozásá­hoz szükséges anyagokhoz és berendezésekhez. A körvonalazott anyagi feltételek biztosításában sokat tehetnek a helyi iparvállalatok, a kisipari szövet­kezetek. a mezőgazdasági melléküzemágak. Szükséges azonban — az érdekelt szervek termelési kapacitásá­nak célszerű kihasználása szempontjából —, hogy jól összehangolt s egymást kölcsönösen kiegészítő munka­­megosztás alakuljon ki. Csak így biztosítható a kister­melők szükségleteinek hiánytalan fedezése. Meggyőződésem, hogy a nemzeti bizottságok, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, az ipari és belkeres­kedelmi minisztérium felelős dolgozói, a kisipari szö­vetkezetek dolgozói kezdeményező, felelősségteljes hozzáállással és kölcsönös összefogással megoldják a feltérképezett problémákat. A kistermelők alapvető anyagi szükségleteinek a biztosításában példaképül szolgálhat a Szlovákiai Termelőszövetkezetek Szövet­sége, mely már konkrét intézkedéseket fogadott el különböző kertészeti szerszámok és kisállattenyésztési szükségletek gyártására. Hasonlóan már megtörténtek az első gyakorlati lépések az egyes helyi ipari vállala­toknál. így például a topoléanyi fémmegmunkáló vállalatnál (Kovopodnik). és más járásokban is. Ezek a vállalatok és szervezetek gyorsan magukévá tették a CSKP KB 4. plenáris ülésének határozatait. Szlovákia egyes járásaiban már az elmúlt években is kiemelkedő eredményeket értek el a kiskertészkedés területén. Országos viszonylatban az élenjárók közé tartozik például a komáromi (Komárno) járás, mely már több éven keresztül nagyon jó és követendő eredményeket ért el. s nemcsak a kertészkedés terüle­tén, hanem a kiskertészeknek nyújtott szolgáltatások­ban. a termékek felvásárlásában és értékesítésében is. A senicai járás például arról nevezetes, hogy nagyon jó az együttműködés a kiskertészek. a Kiskertészek Szövetsége és a nemzeti bizottságok között. A nyitrai (Nitra) járás kiváló eredményeket ért el a szakmai képzés és nevelőmunka területén, főként az ifjúság szakszerű felkészítésében. De hasonlóan jók a kisker­­tészek eredményei a zilinai, a rimaszombati (Rimav­­ská Sobota), a kassai (KoSice) és a presovi járásokban is. Hasonlóan nyilatkozhatnék még több szlovákiai járásról. A jó eredményekre úgy tekintünk, mint a kiskertészkedés további fejlesztésének és bővítésének aktív, ösztönző tényezőire. Feltételezzük, hogy az ilyen irányú fejlődéshez hozzájárul majd az egyes járások, kerületek, kiskertészeti szervezetek közötti kölcsönös és hasznos tapasztalatcsere meggyorsítása. Arról van szó. hogy az egyes, kimagasló eredményeket elérő kiskertészek és kertészszervezetek „ne gubózzanak be”, ne zárkózzanak el egymástól, hanem készségesen segítsék az arra rászorulókat, hogy ezek gyorsabban, s lehetőleg már „gyermekbetegségek” nélkül érjék el a kívánt eredményeket. Meggyőződésem, hogy a Szlová­kiai Kiskertészek Szövetsége, a Szlovákiai Kisállatte­nyésztők Szövetsége, s az egyes területi szervezetek elsőrendű feladatai közé éppen a kölcsönös együttmű­ködési formák elmélyítése és a jól bevált termelési és tenyésztési formák meghonosítása tartozik. Az SZSZK kormánya a múlt évben a 268-as számú határozatával hagyta jóvá a mezőgazdasági kisterme­lésből származó jövedelem adóztatásának eltörlését. A jövedelmi adó megszüntetése vonatkozik az ösz­­s/.es gazdasági állatfajta — így a szarvasmarha, a sertés, a juh, a kecske, a nyúl, a liba, a nutria — (A 6. oldalon folytaljuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom