Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-02-02 / 6. szám
V bemutató J mikor a színpadon Mephisto szerepében a német színész Hendrik Höfgen ezt mondja, valóban elhisszük, hogy kész saját énjét feladni, a megalkuvás bűnébe esni. És néhány filmkockával később a tábornagy páholyában — ahová maszkja mögé rejtett bizonytalansággal lép be — már tudjuk, szerződést kötöttek ők: a hatalom megtestesítője és a komédiás. A mai magyar filmművészet joggal áll a világ érdeklődésének középpontjában. Tavaly Rófusz Ferenc Légy című kis remekműve vívta ki a szakmabeliek elismerését — Oscar-díjat kapott — és nagy közönségsikert aratott. Hasonlóképpen Vajda Péter Moto perpetuója, amely szintén tavaly, Cannes-ban a rövidfilmek kategóriájában Arany pálmát nyert. Ugyancsak Cannes-ból indult Szabó István Mehpisto című filmje világkörüli útra a legjobb forgatókönyvnek járó díjjal; és még eggyel: a filmkritikusok nemzetközi szervezete zsűrijének díjával, amelyet a mezőny általuk legjobbnak tartott filmjének adnak. A film Klaus Mann azonos című regényéből készült, szövegkönyvét Szabó István és Dobai Péter írta. Az író, Thomas Mann fia. emigrációban írta meg müvét, és szereplőit valódi személyekről mintázta meg. így Mephistót, azaz Hendrik Höfgent a híres német színészről, Gustav Gründgensről, aki berlini pályafutását Max Reinhardt színházában kezdte, s a színház intendánsságáig vitte, aztán a könyv-, illetve a filmbeli Dora Martin Elizabeth Bergner színésznő, aki a fasizmus elől Amerikába emigrált, a tábornagy nem más, mint Göring, a Bruckner-család pedig, ahová Höfgen benősült, Thomas Mann családja. Milyen hát ez a Mephisto-Höfgen? Viszonylag tehetséges vidéki színész, akiben még a tehetségénél is nagyobb, mélyebben gyökerező az akaraterő és a kitartás, meg a siker, a taps, az emberek szeretete utáni mértéktelen vágy. Feltornázza magát Berlinig — megálmodott szerepéig Goethe Fausztjában. Nem rossz ember ő. a siker utáni vágy vezérli tetteiben, s mert a fasizmus fellépésekor éppen az az akadály, hát megtagadja baloldali ellenzéki múltját. Szenved ugyan saját gyengesége miatt, de nagy tehetséget tanúsít önigazolásban is. Szabó István — saját bevallása szerint — filmet csinált egy karakterről. A színész leikébe nyújt betekintést ilyenformán, s jóvoltából megadatott nekünk, hogy tökéletesen megismetjük ezt a lelket a legapróbb árnyalatokig: ha nem szeretjük is meg, de megértjük és el tudjuk fogadni őt olyannak, amilyen. Mephisto: „Mit bűnnek, rontásnak nevezni Szokás, gonosznak röviden: Az én sajátos elemem.” Színész. A szónak valószínűtlenül sok árnyalatával, ízével. Ez tehát Hendrik Höfgen, aki magának ásott vermet, mert azt hitte, hogy kompromisszumot tud kötni, s hogy a művészet a kor politikájától független. Rendkívül érdekes Szabó filmjében a Fauszt két — Hitler előtti és Hitler alatti — felfogásának párhuzama. Mindkettő jelentős állomás Höfgen életében. A Mephisto film-alakja tökéletes lett. Nagyszabású film, amely lefegyverez, megborzongat, elgondolkoztat — a rendező határozott, biztos kezének nyomát viseli. A színészválasztás és -vezetés hibátlan, szinte tökéletes. Az osztrák Klaus Maria Brandauer — Hendrik Höfgen — félelmetesen tud azonosulni „szerepeivel”, színészi váltásai egyedülállóak, kifogyhatatlan energia hordozója. Magyarul Szakácsi Sándor hangján szólalt meg — ragyogó kombináció! A tábornagyot a nyugatnémet Rolf Hoppe alakítja — ő a hatalom. Szájszögletének egyetlen mozdulata válik képzeletünkben a fasizmus ördögi voltának jelképévé. Hidegséget árasztott a lengyel Krystyna Janda mint Barbara Bruckner, Höfgen első felesége. A további női szereplők közt ott volt Bánsági Ildikó, a színesbőrű Karin Boyd, Bánfalvi Ágnes, Christine Harbort. A filmet Koltai Lajos fényképezte, többnyire sötétebb tónusokban, helyenként a fény és árnyék játékát űzte. A film külön értéke, hogy a fasizmus külsőségeiből az alkotók csak a legszükségesebbet mutatták be. így látja és érti meg igazán a mi generációnk, amely közvetlenül nem volt részese a hitlerizmus kérlelhetetlenségének, az emberi lélek leleplező-erejű, könyörtelen tükrében a fasizmus belső lélektani szerkezetét. Friedrich Magda Fotó: archív rfTlT<rrr
