Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-02-02 / 6. szám
kát, amelyek különleges zamatanyagokat és fűszereket tartalmaznak (például áfonyás, almás, tormás stb. fogások). A Szaljut—6-on egymást váltó két-három főnyi csoportok már nemcsak tubusos ételeket, hanem nem pépes készítményeket, húskonzervet és kenyeret is mind nagyobb arányban fogyasztottak. Meleg fogás is szerepelt az étrendjükben, sültek, levesek, amelyek a hosszas tárolás után felmelegítve is megközelítették a frissen fözött-sütött ételek ízét. A fő fogások sorát fóliázott csokoládé, mogyorós aszalt szilva, mézeskalács és egyebek is gazdagították. A kozmikus utazások történetében • a Szojuz—9 űrhajón melegítettek először tubusos ebédet (60—70 fokra), az első Szaljut űrállomáson pedig már gyors-ételmelegítő, kis büféasztal, evőeszköz készlet, „mosogató" és hulladékgyűjtő is rendelkezésükre állt. A Szaljut—3 űrállomáson „főzték” először regenerált vízzel a dehidrált (víztelenített) fogásokat. A Szaljut—4 űrállomáson a legénység még csak magával vitt készletet fogyasztott. Ettől kezdve rendszeressé vált, hogy a huzamos űrbéli munkát végző űrhajósok éléstárát időnként friss szállítmányokkal töltsék fel. Az utánpótlást az utóbbi években a legénység nélkül induló Progressz-űrhajók vitték, és viszik a jövőben is a Szaljut-laboratóriumok legénysége után. A következő lépés: minden valószínűség szerint a nem távoli jövőben megvalósul az űrhajósok sokszor ismételt kívánsága, az űrállomás fedélzetén maguk termelte zöldséget és gyümölcsöt is fogyaszthatnak. * Mérnöki pontosság az űrkonyhamüvészetben. Az amerikai kozmonauták marhahúsból sajtolt, vízzel szivacsként újra-telíthetö sültkockáit ugyanolyan aprólékosan ellenőrzik, mint a szovjet űr-ellátó konyhákban készülő adagokat. A kaKforniai városokban „kihirdették az ostromállapotot" — ezzel a mondattal lehetne jellemezni az egyes amerikai városokban kialakult, szinte tarthatatlan helyzetet. Mint ismeretes, Kalifornia nagyvárosainak többségén a múlt év ősze óta erőszakhullám seper végig, s ez most olyan következményekkel jár, amit előre látni lehetett. A lakosság válasza: ugrásszerűen megnőtt a kézi lőfegyverek, a vészjelzők, a házőrző kutyák, a biztonsági zárak és az ablakrácsok eladása. Ehhez jön még, hogy sok helyen magánszemélyek szerveznek lőgyakorlatokat és önvédelmi tanfolyamokat. Egyáltalán nem túlzás, ha a mostani helyzetet „ostromállapotnák" tekintjük — különösen, ha az elmúlt évtized nyugalmával teszünk összehasonlítást. Régebben főleg a tehetősebb rétegek képviselői védték magukat a legkülönfélébb módon, többek között páncélozott autókat használtak, hogy az utcai támadók martalékául ne essenek. Ma viszont a védelmi igényekre specializálódott iparnak már a középrétegek kívánalmait kell kielégítenie. A szerényebb kivitelezésű családi házak, sőt a bérházak lakói is egyre több vészcsengőt és riasztóberendezést vásárolnak — az ilyen eszközöket kínáló boltok forgalma egy év alatt 300—400 százalékkal nőtt! Hír érkezett arról is, hogy egy ablakrácskészítő havi 30 000 dolláros forgalmát alig 8 hónap alatt megtízszerezte. A különlegesen kiképzett — főleg a dobermann és a juhászkutyák — ára 3000 dollárra emelkedett. Zsúfoltak a karate- és más önvédelmi klubok is: fiatalok és idősek, férfiak és nők úgynevezett „peace training"-en (békeedzésen) vesznek részt, s naponta 50 dollárt is kiadnak ezért. Főleg a lőfegyvereket veszik nagy számban, hiszen minden büntetlen előéletű amerikai állampolgárnak joga van ezek beszerzéséhez. Kalifornia legnagyobb magánfegyverkereskedése 1968-ban még csak egy garázsból átalakított üzletben működött Mára alaposan megváltozott a helyzet, mert például tavaly több mint 20 000 pisztolyt meg revolvert adtak el magánszemélyeknek csupán ebben az államban. Az új fegyverrel az emberek többsége egyenesen a lövésztanfolyamokra megy: 25 dollárért két óra alatt megtanulják a legalapvetőbb dolgokat További gond, hogy nincs elegendő rendőr. Egy példa: Los Angelesben mindössze 7800 a számuk, holott a városban több mint hárommillióan élnek. A rendőrök tehát túlterheltek, ezért egyre több helyen alakulnak önkéntes biztonsági osztagok. Ezek tagjai ugyan nincsenek lőfegyverrel felszerelve, de bizonyos esetekben őrizetbe vehetnek bűnözőket. Természetesen egyre többször lehet nyugtató szót hallani az illetékesektől, akik igyekeznek elkerülni a pánikot. Márpedig az emberek félnek, mert a biztonsági osztagok tagjai közül is egyre többen lesznek az erőszakhullám áldozatai. (nő Vi
