Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-02-02 / 6. szám

ben ezzel a csapattal Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. Abban az évben már a Slovan felnőtt csapatában is szerepelt néhányszor, alig tizennyolc évesen. 1980-ban már a felnőtt válogatott tagja. Tavaly pedig ... De ezt már írtuk.

— Engem is meglepett a szakemberek szavazatai alapján nekem ítélt díj. Természetesen, nagyon boldog voltam, s újult erővel kezdtem dolgozni. Nemcsak jó az elismerés, kell is, még akkor is, ha én hobbyként szeretem a kosárlabdázást, s nem jelent különösebb nehézséget bármiről lemondanom, hogy szíwel-lélekkel készülve, játszva a lehető legjobb teljesítményt nyújtsam. Csakhogy akadnak olyan groteszknek is nevezhető helyzetek, események, amelyek bizony kicsit kiábrándítanak. Amikor például végigszenvedek egy kéthónapos edzésciklust a válogatottal, úgy érzem, megy is a játék, az edzőnek sincs kifogása a munkám, a játékom ellen, aztán mégis minden indoklás nélkül kimaradok a csapatból. így volt például a legutóbbi felnőtt EB alkalmával. Vagy a legutóbbi eset: Szlovákia legjobbjaként utaztam a válogatottal Finnországba, a szilvesztert is ott töltöttük, s bár gazdag élményekkel tértem haza — egyrészt a finn embereket talán örökre a szívembe zártam kedvességükért, közvetlenségükért, és a csapat is jól szerepelt, megnyertük a tornát —, mégis csalódott vagyok: újra, minden indoklás nélkül, végig a kispadot melegítettem.

Azért nem szomorú, még ezekben a pillanatokban sem, amikor legfájóbb „élményeit" sorolja. Ilyen az alaptermészete: vidám, optimista. Azt vallja, erre is a sport tanította meg: leküzdeni az akadályokat, gyorsan elfelejteni a balsikereket mindig új és újabb célokat kitűzni, azokért küzdeni.

Felkészülök arra. hogy ha a szabad idejéről kérdem, a kikapcsolódásról, egyéb elfoglaltságokról, a szokásos választ kapom: ugyan, kinek van az manapság, örülök, hogy élek. Beáta ehelyett megfontoltan sorolja, miből áll a napja: napi két edzés, közben tanulás (a közgazdasági főiskola másodéves hallgatója), néha mozi, ritkábban színház, olvasás, (belepirulva:) három éve jár egy fiúval, annak is kell egy kis időt szentelni, annál is inkább, mert sokat segít a tanulásban, (kicsit elszomorodva:) s ha lehet, hazamegy Szerdahelyre édesanyjához, ami nagyon ritkán fordulhat elő, pedig nagyon szeret otthon, mert még mindig szerdahelyinek érzi magát. És magyarázatként még hozzáteszi:

— Akármi is az ember foglalkozása, kell, hogy amellett még valami érdekelje, legyen kedvtelése, s még valami, ami az abszolút kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Nos, az én fő foglalkozásom a tanulás, szerencsére nem okoz nehézséget. A hobbym a kosárlabda, a szórakozás a könyv, a film. és a zenehallgatás. Nem vágyom diszkóba, szórakozóhelyekre, értelmetlennek tartom a kószálást, a cél nélküli mászkálást.

Mindezt egy húszéves lány mondja. így látva őt, ilyennek megismerve, semmi sem meglepő: a válogatottság sem, a „Legjobb"-cím és a többi siker sem.

S az sem lesz meglepő, ha egyszer a válogatott oszlopos tagjává nő, s tán egy EB vagy VB legjobbjának hirdetik ki. Ezt persze nem lehet tudni. De kívánni igen, s ezt tesszük őszinte szívvel.

NESZMÉRI SÁNDOR

Fotó: Nagy László

Viharos lendülettől

Bombameglepetés volt, legalábbis azok számára, akik a kosárlabdázással nem foglalkoznak behatóan: 1981-ben Szlovákia legjobb kosárlabdázónője Csicsay Beáta — a Slovan CHZJD Bratislava és a csehszlovák válogatott tagja — lett. Ha már válogatott, nem lehet meglepetés, mondok önmagámnak is ellent, csakhogy ez nem ilyen egyszerű.

— Dunaszerdahelyen (Dun. Streda), az alapiskolában ismerkedtem meg a kosárlabdázással — mondja Beáta —, ha jól emlékszem, hatodikos koromban. Addig is nagyon szerettem sportolni, aztán valahogy ennél maradtam. Utólag meg is tudom fogalmazni, miért: kollektív sport, így egy közösség erejének, összetartásának, összehangoltságának függvénye a jó eredmény. Ez pedig a közösség minden tagjában kifejleszt bizonyos emberi tulajdonságokat, amelyek szerintem a legszebbek közé tartoznak, de ma már kiveszőben vannak, vagy enyhébben fogalmazva ápolásra szorulnak, tudományos alapossággal kell rá

(nő 4)

nevelni a fiatalokat. Ez pedig a bizalom egymás iránt, önfegyelem, személyes és kollektív felelősségtudat, az együvé tartozás tudata, céltudatosság, kitartás. Ezen kívül pedig: a sportban mostanság az erő, a küzdelem dominál, szinte a test test elleni harc. A labdajátékok közül a kosárlabda ilyen tekintetben a legjátékosabb, a legtisztább, ahol a legkevésbé lehet görcsös akarással győzelmet kiharcolni, még inkább keménykedéssel, hiszen ebben a sportágban az is szabálytalanság, ha hozzáérek az ellenfél kezéhez.

Viharos lendülettel mondja mindezt, ahogy a pályán játszik. Vagy ahogy betört az élvonalba. Ez a gyorsaság az oka a meglepetésnek, amelyet a legjobbnak kijáró díj kiváltott. 1976-ban került két-három hetes somorjai (Samorín) tartózkodás után a Slovanba. Dunaszerdahelyen a DAC-ban játszott, de ennek a klubnak nincs felnőtt csapata, az ifik pedig alacsonyabb osztályban szerepelnek, Beáta tudásával, tehetségével túlnőtte ezt a csapatot. 1978-ban már ifi-válogatott volt, 79-