Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-10-26 / 44. szám
városainkban is voltak munkaközvetítők, addig itt Hamburgban csaknem minden kerületben működik egy-egy munkaközvetítő hivatal. A folyosókon napról napra hosszú sorok kígyóznak, munkát keresők várakoznak türelmesen és — távoznak újabb és újabb csalódással. Vajon meddig futja még a reménykedésből? Jóformán minden korosztály megtalálható itt, férfiak és nők, akik vagy azért vesztették el a munkájukat, mert elbocsátották őket, vagy azért, mert a vállalat, ahol dolgoztak, csődbe jutott, megszűnt, vagy mert termeléskorlátozás miatt üzemüknél munkahelyeket szüntettek meg. Az utóbbi években egyre növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik az iskolapadból rövid és meddő keresgélés után egyenesen itt kötnek ki. A fiatalok között is feltűnően sok a lány, hiszen közismert tény, hogy a nők az elsők, ha felmondástól és utolsók, ha munkahely betöltéséről van szó ... A Kurt Schumacher utcai munkaközvetítőben alkalmas volt néhányukkal elbeszélgetni. — Erna Baker vagyok — mutatkozik be egy kordbársony nadrágos, kék szélkabátos lány. — Középiskolát végeztem, a szüleim tartottak el tizennyolc éves koromig. Sokat kellett,nélkülözniük, hogy iskolába járathassanak. Azt hitték, hogy középiskolai bizonyítványnyal előbb találok állást. Hát tévedtek. Már több mint egy éve járok ide és még mindig semmi. Nemrég olvastam, hogy Hamburgban több mint ötvenezer a munkanélküli, s hogy az idén májusig csak háromezret tudtak elhelyezni, főleg férfiakat. Mi nők sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, lényegesen kisebbek a kilátások ... — Elsa Kaminska — nyújtotta a kezét egy sovány szőke lány. — Én sajnos csak az alapiskolát végeztem el. Szerettem volna kitanulni a fodrász mesterséget, de sehol sem vettek fel. Úgy hallottam, hogy egy szabad helyre húsz jelentkező is akadt. Walter Lippold a nem nagyon tágas előcsarnokban éppen szemben ült az ajtóval, amelyre ki volt írva: „Csak akkor léphet be, ha hívjuk!" Mellette volt a felesége, s velük volt három-négyéves forma kislányuk is. Amikor elkezdtem beszélgetni a szüleivel, hozzámfutott és készségesen bemutatkozott ő is: Én MéTkel vagyok! Ennek a fiatal családnak — öt évvel ezelőtt házasodtak össze, három gyermekük van, a két kisebbikre most a sógornő vigyáz — a sorsa hajszálnyira megegyezik több százezer hasonló családéval, amelyek az NSZK-ban kénytelenek segélyből élni. — Kezdetben Walter nem keresett rosszul — mondja a fiatalasszony. — Miután kitanult, a kikötőben talált munkát, és ott jól fizetnek. Kölcsönt vettünk fel bútorra, de még le sem fizettük, s máris megkapta a kék borítékot, amelytől minden család retteg. Udvariasan közölték, hogy bár nagyon sajnálják, de munkahelycsökkentés miatt elbocsájtják a dolgozók egy részét az ő munkájára sem tartanak igényt... Sonia asszony mindezt színtelenül, szomorúan mondta, a reménynek a leghalványabb sugarát sem tudtam benne felfedezni... — Bizony lassan egy éve, hogy állandó „vendégek" vagyunk itt — mondja Walter. — Nagyon szeretnék dolgozni.. . nem is hinné, hogy ez a tétlenség mennyire földhöz vágja az embert, én lelkileg már kész vagyok. A munkanélküli segélyemet nemrég csökkentették, még jó, hogy a lakbérhez hozzájárul a szociális segélyeket folyósító hivatal. Estefelé felkerestem Hamburg híres-hírhedt szórakozónegyedét, a Reeperbahnt, amit az európai Las Vegasnak is szoktak nevezni. Vidámpark, játékautomaták, hazárdjáték, szex-boltok sokasága, mozik, amelyekben nonstop peregnek a pornográf filmek, kábítószer, alkohol, tánclokálok, diszkók, bárok és lépten-nyomon prostituáltak. Vannak, akik a szó szoros értelmében kirakatban árusítják bájaikat, olyan lenge öltözékben, amely inkább felfed, semmint eltakar, vannak, akik szűk és gyanús sikátorok bejáratánál soha nem tapasztalt örömökre invitálnak. Manapság a nyugati nagyvárosokban a prostitúció a legjobban jövedelmező üzletek közé tartozik, no nem a lányoknak, hanem azoknak, akik könyörtelenül kizsákmányolják ezeket a szerencsétlen teremtéseket és gazdag sápot húznak a „legősibb mesterségből", pontosabban sok ezer nő balsorsából. Ott, ahol esetleg évekig járhatnak sorba állni a munkaközvetítőbe és hiába, sokaknak éppen a prostitúció az utolsó szalmaszál. A hamburgi szórakoztató negyed bábeli zűrzavarában úgy tűnik, a világnak minden nemzetisége megtalálható. És nemcsak a fogyasztók, hanem a szerelmet árusító nők között is. Afrikaiak, olaszok, spanyolok, lengyelek és sajnos a mieink is ... Nem egynek végződik itt az útja, amikor már hazatérni sem lehet, amikor a vérmes remények szertefoszlottak, s az illúziók és ideálok kártyavárként összeomlottak. Az ember hazatérve a legszívesebben világgá kiáltaná: ne higgyetek azoknak, akik oly rózsaszínűre festik a nyugati életforma talmi csillogását. A valóság a neonfények árnyékában egészen más. KAROL HULMAN 1. A vágyaktól a beteljesedésig hosszú az út... 2. Vajon meddig futja még a reménykedésből? 3. Pornográf filmek, kábítószer, tánclokálok . . . 4. Ha felmondásról van szó, elsők a nők 5. Azonos jogaikért tüntetnek a vendégmunkások 6. A kínálat bőséges, de ha az ember egy kissé jobban körülnéz ... A szerző felvételei Megjelent a Nő évkönyve 1983 Harmadízben nyújtjuk át évkönyvünket olvasóinknak. Örömmel tesszük, mert idejében kerülhet a jövő évi kalendárium minden olvasó család asztalára — és bizakodva, hogy tartalma ezúttal is elnyeri tetszésüket és egész évben kedvenc — hasznos olvasmányaik közt tartják számon. A rendezőségünkre álló százhatvan oldalba igyekeztünk belesűríteni olvasóink kéréseit, kívánságát s egyúttal felvenni a versenyt tartalmi gazdagságban-sokrétűségben, felvenni a versenyt népszerűségben a hasonló jellegű, de nagyobb terjedelmű kalendáriumokkal, évkönyvekkel. Hogy ez mennyire sikerült — olvasóink ítélik meg, ha kézikönyvünket végigolvassák. A kézikönyv kalendáriuma az évfordulók, a naptár mellett tizenkét híres-neves hazánkfia szülőházát, emléktábláját is bemutatja. EMBEREK, OTTHONOK, HAZA (Sikeres országjáró sorozatunkat idézi a módszer, újrajárjuk az olvasóink lakta járásokat, közöljük a nők foglalkoztatottságának, képzettségének, az óvodai-iskolai hálózatnak az adatait. Meg-megállva, elgondolkoztatva a szövetkezeti elnök eredményei, a természetvédelem helyzete, a szabad idejét közéleti munkára fordító aszszony portréja, hazánk legkeletibb csücske egészségügyi-szociális fejlődésének képe felett, önismeretre, igényességre, társadalmi elkötelezettségre biztatva a februári győzelem 35. évfordulóján.) Elbeszélések, novellák Keresztrejtvénybe rejtett anekdoták Biológiai óránk (Életritmusunk, lelkiállapotunk) Négyszemközt az öregséggel (... avagy: Ki mint veti ágyát...) Családtervezés (Népszaporulat a világ különböző részein) Nagy siker volt (A Mephisto karriertörténete filmen) Mégis vonz a telihold? (és egyéb érdekességek) Síppal, dobbal, nádi hegedűvel (Versek, játékok gyerekeknek, a Kuckó különkiadása) Lélektani tesztek (Egészségről, gyengeségről, sikerről) Öltözik a család (Milyen lesz 1983 divatja?) A kötöttre szavazunk! (Bemutató a Barátnő modelljeiből. Mit ajánl olvasóinknak a Móda, a Dievöa és a Dorka) A szépségápolás egyszeregye (Hajápolás, a bőrápolás és a kikészítés alapjai) Munka vagy szórakozás? (Horgolt, kivarrt, rátétes kézimunka a lakásban) A Nő szakácskönyve (Előételek, gyorsvacsorák, levesek, otthoni izek félkész ételből, ünnepi asztalunkra, vendégváró falatok) Befőttkóstoló Mindez és még sok egyéb a NŐ 1983-as évkönyvében. Megvásárolhatja a hírlapárusnál, kérje a postai kézbesítőnél! Ára 20,— Kcs. Lepje meg vele családtagjait, barátait, külföldi rokonait! (nö 9) 1 h
