Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-10-26 / 44. szám
MINDENT AZ EMBERERT A szolgáltatások szolgálják a lakosságot! A törvény nem tesz különbséget a szembetűnő hiba (amelyet a vásárló a vételkor észrevehet), és a rejlett hiba (amelyet a vásárló az áru gondos megvizsgálásával sem fedezhet fel) között. A törvényes előírások fő szempontja, hogy a vásárló a munkájáért kapott pénzéért hibátlan, jó minőségű árut kapjon. A hibás áru eladásával járó felelősség jogi következményei: A kereskedelmi szervezet köteles térítésmentesen kiküszöbölni az általa eladott áru hibáját, mégpedig legkésőbb az illetékes kerületi nemzeti bizottság által meghatározott, ezen árufajtára vonatkozó határidőn belül. • A szervezet a hibás árul köteles hibátlanra cserélni. • A szervezet köteles árengedményt nyújtani. • A vevőnek joga van az adásvételi szerződés semmissé nyilvánítását kérni. A felsorolt jogi következmények esetenként változók. Kizárólagosak, vagy pedig a megfelelőt kell választani elsősorban aszerint hogy a hiba eltávolítható-e, vagy sem. A vásárló mindig igényelheti az áru hibájának az eltávolítását ha az eltávolítható. A szervezet viszont a hiba eltávolítása helyett mindig kicserélheti az árut hibátlanra. A hibás áru hibátlanra való cseréjét a vásárló a következő esetekben igényelheti: • Ha a vevő a hibás árut nem használta, és nem elégszik meg a hiba eltávolításával, még ha az eltávolítható is (övé a döntés joga). Amennyiben az árunak csak valamelyik alkatrésze hibás, kérheti csupán annak cseréjét is (P. T. 250. §). • Ha az eltávolíthatatlan hiba nem teszi lehetővé rendeltetésszerű használatát < P. T. 251. §). • Ha az áru hibája eltávolítható, de többszöri javítás után is ismétlődik, miáltal a vásárló nem használhatja az árut rendesen, vagy több hiba is gátolja ebben (P. T. 251. §). Csere nem igényelhető, ha érvényesíthető az arányos árkedvezmény. Arányos árkedvezmény igényelhető: • Ha az el nem távolítható hibák nem gátolják a rendeltetésszerű használatot (pl. megrongált festék stb.) (P. T. 251. §). • Ha a leértékelt árun más hiba is van, mint az. amely miatt leértékelték, vagy az eladott bizományi — használt — árun olyan hiba is van, amelyért a szervezet felelős, azaz amelyet nem a használat idézett elő (P. T. 247. és 252. §). a) Az adás-vételi szerződés semmissé nyilvánítását kérheti a vásárló: • Ha az eltávolíthatatlan hiba nem teszi lehetővé az áru rendes használatát, és a vásárló nem elégszik meg a cserével sem. • Ha a hiba ugyan eltávolítható, de az a többszöri javítás után is ismétlődik, és a vásárló ezáltal nem használhatja az árut. esetleg több hiba miatt sem, s a vásárló nem kívánja a cserét sem (P. T. 251. §). A hibás áru eladásával járó felelősség jogi következményeinek érvényét a törvény határidőhöz köti. Tehát e határidőn túl a vásárló nem élhet az erre vonatkozó törvény adta jogaival. A vásárló a hibás áru eladásával járó felelősségből származó jogaival annál a kereskedelmi szervezetnél élhet, ahol az árut vette. Elégséges ahhoz az. üzemrészhez (üzlethez) fordulnia. amelyben vásárolta az árui. De ha a szavatossági nyugtán fel van tüntetve a javítószervezetek sora, a vásárló lakhelyéhez. vagy a vásárlás helyszínéhez legközelebbi javítóban érvényesítheti a javításhoz való — azaz szavalosságból eredő — jogát A javítással megbízott szervezet is köteles a javítást a kerületi nemzeti bizottság által megszabott határidőn belül elvégezni (P. T. 253. §). A törvény nem szabja meg a reklamáció módját, tehát a vevő szóban vagy írásban is reklamálhat. Szóbeli reklamáció esetén ajánlatos keltezéssel ellátott igazolási kérni a szervezettől. tekintettel arra, hogy a szavatossági idő véges. Amennyiben a vásárló a hibás áru eladásával járó felelősségből származó jogát ily módon érvényesítette, de kérését nem teljesítették, az általános elévülési határidőn belül (három év) bírósági úton követelhet igazságtételt. Az elévülési határidőt a reklamáció napjától kell számítani (P. T. 102. §). b) Felelősség a késésért Amíg a szervezet késik az áruátadással, nem jön létre tulajdonjog — átruházás a vevőre, és ha elvész, megrongálódik vagy megsemmisül az áru. azért nem a vásárló a felelős. Az adás-vételnél nem tekinthető a kereskedelmi szervezet késésének az az esel. amikor a vásárló az időbeni és rendes átvételi ajánlatot nem fogadja el, vagy a kötelezettséghez szükséges együttműködést elmulasztja (P. T. 88. §). Amennyiben a vásárló késik, már az áru átvevése és a tulajdonjog átruházása előtt őt terheli az elvesztés, megrongálódás és megsemmisülés felelőssége (P. T. 88. §). Ezenfelül a kereskedelmi szervezetnek joga van tárolási illetéket igényelni. Ha a vásárló a szolgáltatáshoz szükséges együttműködésnek nem tesz eleget, a szervezetnek joga van a vásárlótól az így keletkezett költségek megtérítését követelni (P. T. 227. §). c) Felelősség az okozott kárért A kártérítésről szóló általános rendelkezések szerint mindkét fél részéről keletkezhet jogi felelősség. A kereskedelemben az áruban előidézett kárért a felelősség bizonyos esetekben a következőket vonja maga után: Ha a kereskedelmi szervezet nem ismertette a vásárlóval az áru használatára megszabott előírásokat vagy műszaki szabványokat, és ezáltal keletkezett a kár, a szervezet köteles kártérítést fizetni (P. T. 245. §). Amennyiben a vásárló a hibás áru eladásával járó felelősségből származó jogát időben érvényesítette, a kereskedelmi szervezet köteles a vásárló ezzel kapcsolatos költségeit megtéríteni. Mindkét esetben objektív felelősségről van szó. tekintet nélkül az okozóra. A kártérítés módját és nagyságát általános érvényű előírások szabják meg (a P. T. 442. és további §-ai). A jogviszony megszűnésé és a kereskedelmi árusítás Ha a jogok és kötelességek megszűnnek, vagy ha a vásárlót a kereskedelem kielégíti az adás-vételi jogviszony is megszűnik. A kereskedelemben az eladásból származó jogviszony más okokból a következő esetekben szűnik meg: Ha a vásárló eláll a szerződéstől, mert a megrendelt árut a szervezet nem szerezte be a megegyezett határidőre (P. T. 240. §). Ha a vásárló érvényteleníti a szerződést, mert az árunak olyan hibái vannak, amelyek gátolják abban, hogy rendesen használhassa, vagy pedig azért érvényteleníti a szerződést, mert a hiba ugyan eltávolítható, de többszöri javítás után is ismétlődik és ezért nem használhatja az árut, esetleg több hiba miatt sem (P. T. 251. §). A szolgáltatásokról szóló általános érvényű előírásokból eredően a kereskedelmi szervezet is eltekinthet a szerződéstől, ha a vásárló általa felajánlott megfelelő póthatáridőben is elmulasztja a kötelezettséghez szükséges együttműködést (pl. nem hajlandó átvenni az árut (P. T. 227. §). Az említett esetekben az eredeti jogi ok elesett, és a résztvevők a kölcsönös igényüket a jogtalan tulajdonhasználatról szóló rendelkezések szerint rendezik (P. T. 241. és további paragrafusai). A Szlovák Nemzeti Tanács törvényének legújabb. 130/ 1981-es számú rendelkezése és a vele kapcsolatos, az állampolgárok érdekeit védő előírások: Az állampolgárok érdekeinek védelme a belkereskedelemben (a 130/1981 sz. hirdetmény 21. és 29. paragrafusa): | Azok a szervezetek, amelyek kereskedelmi tevékenységet folytatnak, kötelesek az állampolgárok érdekeinek biztosítására betartani, esetleg létrehozni a feltételeket, leginkább: olyan munkaszervezést, üzemelési technológiát bevezetni és érvényesíteni, amely elősegíti a lakosság rendes és folyamatos ellátását, ill. a szolgáltatás rendes és folyamatos igénvelhetőségét; gondoskodni az árukínálat állandó növeléséről, a szolgáltatásnyújtásról az üzletekben és az üzemrészekben; minőségi és árfelülvizsgálatot végezni, hogy megakadályozza a műszaki szabványoknak, az ár- és más előírásoknak, esetleg az esztétikai követelményeknek nem megfelelő áru árusítását. A belkereskedelemben nem szabad olyan árut árusítani, amely nem felel meg a biztonsági és egészségvédelmi előírásoknak; a szállítókkal szemben tevékenyen érvényesíteni a követelményeket az áru. valamint a csomagolás műszaki és esztétikai színvonalának emelésére, és ügyelni a használati érték növelésére; a progresszív műszaki szabványok kialakítására és azok megváltoztatására a külön előírásokkal összhangban érvényesíteni a követelményeket. A termékeket kötelező minőségvizsgára javasolni és kihasználni annak eredményét, főleg a gyártó szervezetekkel együttműködve és biztosítani, hogy a termékeken fel legyen tüntetve a minőségük és az is, ha az árura nem vonatkoznak az érvényes műszaki szabványok; biztosítani az állampolgárok tájékoztatását a kínált áruról és a szolgáltatásnyújtásról. A kereskedelmi minisztérium, a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége, a többi központi szerv és a nemzeti bizottságok, amelyek a kereskedelmi tevékenységet kifejtő szervezeteket irányítják, együttműködve a szállító szervezetek központi szerveivel, kereskedelmi-politikai, jogi. műszakiszervezési, nevelő és ellenőrző intézkedéseket tesznek a lakosság érdekvédelmében további elmélyítéséért és megvalósításáért a belkereskedelemben. Ha a vásárló érvényesíti a hibás áru vagy szolgáltatás felelősségéből eredő jogát, az üzlet, illetve üzemrészleg vezetője (vagy az azzal megbízott dolgozó), gondos vizsgálat után köteles a reklamációról dönteni azonnal, bonyolultabb esetekben három napon belül. Az áru hibáját érintő reklamáció intézését nem befolyásolhatja a szállító szervezet nyilatkozata. A vásárló reklamációjának intézéséről szóló előírást minden üzletben vagy üzemrészlegben jól látható helyen kell kifüggeszteni. Az üzletek, vagy üzemrészek nyitvatartási idejét a kereskedelmi tevékenységre jogosult szervezetek javaslatára a helyi nemzeti bizottságok szabják meg, esetleg változtatják meg. A nyilvántartási időt a társadalmi érdeknek megfelelően úgy kell megszabni, hogy a lakosság munkaidő után bevásárolhasson és igénybe vehesse a szolgáltatásokat. Amennyiben a szervezet nem terjeszti elő javaslatát az üzletének, üzemrészének nyitvatartási idejére, esetleg megváltoztatására, vagy a társadalmi érdeknek nem megfelelő javaslatot tesz, a nyitvatartási időt az illetékes nemzeti bizottság szabja meg a szervezettel és annak szakszervezeti üzemi bizottságával folytatott tárgyalás után. In Végrehajtó előírás a 130/81 sz. hirdetményhez, a kereskedelmi tevékenység teijedelméröl. tartalmáról és feltételeiről A hirdetmény aprólékosabban meghatározza: a kereskedelmi tevékenység tartalmát, terjedelmét és feltételeit ; a szervezetek kereskedelmi tevékenységének engedélyezését és a polgárok általi árusítást; a polgárok általi reklamációk esetében a pontos eljárási; a piackutatás és a fogyasztói kereslet egységes alapelveit; az állami kereskedelmi felügyelet teljesítését; a panaszkönyvek vezetését, a panaszkönyvbe beírt panaszok bejelentését és ösztönző bejegyzések intézésének módját, az inspekciós könyvek vezetését.
