Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-06-16 / 25. szám
— És azt tudják-e, milyen ember a gorál? Kemény ember. Valamikor kenyéren, szalonnán, pálinkán élt. Drótosládájával a hátán bejárta a világot. Ma már más az élet. Aki akar, talál munkát magának itthon is. A pálinkát azért most is szívesen megissza... — kacsint huncutkodva. A szolgáltatásokról még som kifogást hallottunk. Az üzletek ellátásán talán az is javíthatna, ha a járásban állami üzletek lennének, mert eddig csak a szövetkezeti üzlethálózat, a Jednota nyújtotta szolgálatát. A bölcsődés és óvodás korú gyermekek elhelyezését aránylag jól megoldották. A járásban 9 bölcsőde van 217 férőhellyel. Nem sok ez, de a falusi viszonylatokat véve figyelembe, az igényeket kielégíti. A 3—5 éves gyerekek 82,4 százaléka jár a 43 óvodába. Rosszabb a helyzet az alapiskolákban, ahol a 365 tanító 8,4 százaléka szakképzettség nélküli, bár négy évvel ezelőtt még 33 százalékuk volt az. A járás elöljáróinak gondot okoz, hogy az iskolaköteles gyerekek 16 százaléka az alsóbb osztályokból marad ki. Ezek szakképzettségének növelése, szakmaszerzése és munkábaállása évről évre nehezebb. Okozhatja ezt a kétműszakos tanítás is — a tanulók fele délelőtt, fele délután jár iskolába —, mert a régi épületek nem elégítik ki a követelményeket, újak építésére pedig kevés a lehetőség. A járás 33 alapiskolája közül három ukrán tannyelvű, 467 diákkal. Ezenkívül 9 alapiskola 56 osztályában 627 diák hetente három órán tanul ukrán nyelvet. Cigány gyerekek között Nem mentünk keresztül falun úgy, hogy ne találkoztunk volna cigánnyal. A lakosság 6,7 százalékát ők képezik. Tapasztalatunkat pontosítjuk: a 2922 cigány lakos 19 községben és 8 telepen él. Lomnickában a 782 lakosból 668 cigány. Ebben a hegyaljai faluban a felszabadulás előtt németek éltek, az ő helyüket foglalták el a szlovákok, akik az utóbbi tíz évben fokozatosan elköltöztek innen. A faluban csak az öregek maradtak és az idekerülő, házat vásárló és építő cigányok. A férfiak a szövetkezetben dolgoznak — már akik dolgoznak —, a nők a gyerekekkel vannak otthon. Mert gyerekből van bőven minden udvarban ... Az alsótagozatos iskola 114 tanulója közül csak 7 nem cigány. Viera Lajcáková igazgatónő 15 éve dolgozik ebben az iskolában. Nagyon sok fáradságába, szabad idejébe telt, amíg eredményekről beszélhettek. — A cigány családok többsége nálunk még nagyon alacsony színvonalon él. Egy szobában 10— 15-en laknak, nem törődnek a higiéniával, az étkezéssel, a gyermekek nevelésével. Hogy ezekből a gyerekekből milyen emberek lesznek, az teljesen tőlünk, pedagógusoktól függ. Amikor a gyerekek bekerülnek az óvodába, csak cigányul beszélnek. Nincs rendes ruhájuk, cipőjük. Az iskolából gyakran olyan csekélység miatt késnek el, hogy nincs órájuk, nem tudják, mikor kezdődik a tanítás. .. A pedagógusok, a nőszövetség funkcionáriusai nagy súlyt fektetnek a cigány nők nevelésére; tanfolyamokon tanítják őket főzni, megismertetik velük a legalapvetőbb gyermeknevelési tudnivalókat, higiéniai követelményeket. Lassú a változás ütemé, de a folyamatos munka eredményre vezető — mondja. Az osztályokban fekete hajú, csillogó szemű, egyenruhás gyerekek tekintenek ránk. Lábukon csak elvétve látni papucsot, harisnyájukból annál sűrűbben bújnak ki a lábujjak. A levegő nehéz, számunkra szinte elviselhetetlen. Az egyik osztályban a barna bőrű gyerekek közül kirí a fiatal tanító néni szőkesége. Ma még a járásban komoly gond a cigánykérdés. Ezt Michal Filicko, á járási nemzeti bizottság tanácstagja mondta, akit a járásban azért hívnak cigánybárónak, mert ő a cigánykérdésekkel foglalkozó hizottság elnöke. Tőle tudom, hogy bár az ezer születő gyerekre eső cigánygyerek száma az utóbbi években csökkent, még mindig 120 körül mozog. Ez pedig arra utal, hogy a cigányok nevelésére a jövőben még az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítaniuk. A jövő feladatai Van belőlük bőven. Egy fokkal még több is, mint másutt. Több munkalehetőséget adni az iparban, egész évi munkát biztosítani a mezőgazdaságban dolgozó nőknek, szélesíteni a bölcsődék, az óvodák, a szolgáltatások hálózatát, javítani az üzletek ellátását, törődni a cigányokkal, keresni a feltételeket az idősek, nyugdíjasok életkörülményeinek javítására. És megteremteni a lehetőséget a turistaforgalom növelésére. Mert akármelyik oldaláról nézzük is itt az életet, a járás lakossága életszínvonalának emelésében a jövőben a turisztikának az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell betöltenie. Itt a föld nem teremti meg az élelmet, nem ad ásványi nyersanyagokat, de pihenést, kikapcsolódást nyújthat annak, aki másutt, jobb feltételek közt termeli a búzát, bányássza a szenet. Élnünk kell hát ezzel a természet nyújtotta lehetőséggel! 1. Podolinecben találjuk Terézia Vansová írónő emlékszobáját és Krúdy Gyula emieKiaoiajar. 2. A mezőgazdaság jövője ebben a járásban: a juhtenyésztés. 3. Falusi idill — már ritka az ilyen utcakép. 4. Az üzlethálózat bővül a járási székhelyen is. Könözsi István felvételei CB lő i
