Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-03-03 / 10. szám

EGYENJOGÚSÁG, NEMZETI BÉKE FÜGGETLENSÉG, AZ IDEI NEMZETKÖZI NŐNAP AZ ÉLETHEZ VALÓ JOGÉRT VÍVOTT HARC NAPJA. MARIE KABRHELOVÁ, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke A Prágában 1981 októberében megrendezendő világ­kongresszus jelszava egyben az idei nőnapé is. Célja, hogy hangsúlyozza: a haladó nemzetközi nómozga­­lomnak feltétlenül erőteljesebben kell részt vennie a békéért, valamint a nemzetközi imperializmus kato­nai tervei ellen vívott harcban. Napjainkban nem elegendő a Szovjetunió békejavaslatainak általános támogatósa, nagyon konkrét és hatékony akciókat kell szervezni, leleplezni a lázas fegyverkezés aposto­lait, de híveiket és segítőtársaikat is a burzsoó pro­paganda és publicisztika berkeiben, és offenzívon harcolni veszélyes nézeteik ellen. A békeharc múltban elért eredményeire kell építenünk, amelyek során a világ haladó nőmozgalma szolidaritási kampányai­val és akcióival jelentős mértékben siettette a koreai, a vietnami háború befejezését, segített megakadá­lyozni a legújabb tömegpusztító fegyverek terjeszté­sét és elhelyezését a támaszpontokon. A béke ma az emberiség létkérdése. A nőknek hatékonyabban kell részt venniük a Szovjetunió hu­mánus békejavaslatai terjesztésében — ez volt az NDN múlt évi decemberi ülésének egybehangzó véleménye, amelyet Freda Brown mint az NDN feladatát fogal­mazott meg. A fegyverkezési hajsza, amely mögött főleg az ame­rikai imperializmus áll, a háborús veszélyt fokozza és minden területen akadályozza a fejlődést. A Nem­zetközi Munkaszervezet statisztikája szerint a világban minden percben egymillió dollárt adnak ki fegyver­kezésre, a tudósok húsz százaléka és 55 millió kép­zett szakember a hadiiparban dolgozik. Közben boly­gónkon minden harmadik ember nélkülözi az egész­ségügyi ellátást, minden ötödik analfabéta, minden hetedik éhezik, százmilliónak nincsen ivóvize; az em­beriség harminc százalékának semmilyen műveltsége nincs. A világ tizenhat legszegényebb országában a lakosság nyolcvan százaléka nem jár iskolába. Azért a pénzösszegért, amelyet a fegyverkezés föl­emészt, a jelenlegi betegségek nyolcvan százalékát lehetne felszámolni. A történelem azonban azt is világosan megmutatja, hogy ki a főbűnös a fegyverkezésben, kit terhel min­den következményéért a felelősség. Minden új fegy­vert az Egyesült Államok és szövetségesei fejlesztettek ki először. Az Egyesült Államoknak a világban jelen­leg 2400 katonai támaszpontja van, a régebbieket korszerűsítik, továbbiakat építenek. Közben ma Nyu­gaton 25 millió a munkanélküli, az Egyesült Államok­ban kétmillió, Japánban hárcmmillió. a Közös Piac országaiban tízmillió. Az NDN tőkés országokat képviselő tagjai konkrét bizonyítékokat terjesztettek elő, hogy a fegyverkezés milyen mértékben sújtja a nőket. A fegyverkezési költségek növelése következtében csökken a népjóléti célokra fordított költségvetés, kevesebb jut az egész­ség- és oktatásügyre, csökken a családok életszín­vonala. Nagy a drágaság, a pénz vásárlóértéke csök­ken, Kanadában például egy év alatt hat százalékkal növekedtek az élelmiszerárak, a lakbér tíz százalék­kal, a közlekedés tizenhárom százalékkal lett drágább. Csődbe jutnak a vállalatok, növekszik a munkanélkü­liek száma. A nők a munkanélküliség első áldozatai. Több tőkés országban a férjezett munkanélküli nők segélyt sem kapnak. Nem kapnak segélyt a munka nélkül maradt háztartási alkalmazottak sem, és azok sem, akik rövi­dített munkaidőben dolgoznak. A burzsoó propaganda mind élesebben támadja a dolgozó nőket. Különböző jelszavakkal — „a nők nem képesek a férfiakkal ver­senyezni", a „a munka árt a szépségnek" stb. — szorgalmazzák a nők visszatérését a háztartásba. A tőkés társadalom válsága nemcsak a munkáso­kat, hanem az értelmiséget is sújtja - hangsúlyozta egy küldött az Egyesült Államokból. Elmondta, hogy az Egyesült Államok sok városa „kísértet"-várossá vált. Bezárják az iskolákat, kórházakat, boltokat, nem épí­tenek új lakásokat. A vállalatokat föloszlatják, vagy máshová telepítik. Az embereknek nincs munkájuk. Erősödik a reakció és az újfasizmus, lábrakap az ön­kény, az erőszak, napirenden vannak a gyilkosságok. Az emberek nem érezhetik magukat biztonságban. Az imperialista politika céljainak azonban ez meg­felel. A háborús uszítás egyre hangosabb. Fanatiku­san, ravasz módszerességgel torzítják az emberek tudatában az igazságot, a szocializmus képét. Nehéz a munkánk, de kötelességünk, hogy leleplez­zük: ki az, aki a háborút, s ki az, aki a békét akarja. A Szovjetunió a második világháború óta több mint száz békejavaslatot tett a nemzetközi feszültség eny­hítésére. Á szovjet nép szenvedett már eleget a hábo­rútól. Itt senkinek sem lenne haszna a háborúból. Közismert viszont, hogy az Egyesült Államok és más tőkés országok és egyének is hány milliárdos hasznot húznak a monopolizált hadiiparból. Mindezt azok a nők mondták el, akik hazájukban aktívan vesznek részt a családok, a gyerekek jobb életéért vívott harcban. Olyan nők, akik nehéz munkai körülményeik ellenére vállalják lányok, asszonyok szá­zainak meggyőzését, mozgósítását: harcoljanak alap­vető követelményeikért az élethez, a munkához, a művelődéshez, a szabadsághoz, a demokráciához való jogaikért. Ezeknek a nőknek az érdeme, hogy hazájukban a demokratikus nőmozgalom egyre tere­bélyesedik. Egyre több nő lép be a szakszervezetbe, kapcsolódik be a sztrájkokba, vesz részt a tünteté­sekben, egyesíti erőit a politikában és a közéletben. A demokratikus nőmozgalom óriási tapasztalatokkal rendelkezik. Ezeket a tapasztalatokat még jobban ki kell használni, és általuk még több nőt kell mozgó­sítani az alapvető emberi jogokért vívott harcban - ez az NDN feladata. A jelenlegi nemzetközi helyzetben fokozódik az NDN felelőssége a nők jogaikért vívott küzdelme kiterjesz­téséért, a világméretű békeharc hatékonyságáért, a nemzetközi biztonságért, együttműködésért és a le­szerelésért vívott küzdelemért. Az NDN decemberi ülésén került sor a nők világ­­kongresszusa, valamint az NDN Vili. kongresszusa tartalmi előkészítésére is. Ebben elsősorban a Cseh­szlovák Nőszövetség érdekelt, mert szervezetünknek jutott a megtiszteltetés, hogy e két nagy eseményt ez év októberében megrendezze. A nők Prágában megrendezendő világkongresszusának jelszava az „Egyenjogúság, nemzeti függetlenség, béke" lesz, idő­pontja 1981. október 8—13. Az NDN Vili. kongresszusa október 15-én tartja meg ülését. Már ma elmondhatjuk, hogy e kongresszus előké­szítése hozzájárul a nemzeti nőszervezetek mozgósí­tásához, tekintélyük megerősítéséhez és szorosabb együttműködésükhöz azokkal a szervezetekkel, amelyek szintén igyekeznek javítani a nők helyzetén. Sok országban szerveznek előkészítő bizottságokat, rendeznek szemináriumokat és egyéb akciókat. Az előkészületekhez alapul szolgál a nők évtizede máso­dik felének programja, amelyet a koppenhágai világ­kongresszus fogadott el és a nem kormány szintű szervezetek fórumának eredményei. Mindkét doku­mentum a nemzetközi nőmozgalom jelentős politikai eredményének könyvelhető el. A világkongresszus megvitatja majd a nők és a családok helyzetét, a nemzeti függetlenség és gazdá­sági fejlesztés kérdéseit, a békére és a leszerelésre, a nemzeti és a nemzetközi szervezetek együttműködé­sére stb. vonatkozó kérdéseket. Az NDN ülésén ismét bebizonyosodott, hogy a tőkés országokban élő nők számára a szovjet és a szocia­lista országokban élő nők munkája, létfeltételei milyen ösztönző erőt jelentenek. Jó érzés volt számunkra, hogy a tárgyalásokhoz és a határozathozatalhoz küldöttségünk is hozzájárulhatott. A záróülés két fon­tos dokumentumot fogadott el. Az egyik a Szolidaritási Kiáltvány, amely 72 cikkely­ben fogalmazza meg a nemzetek függetlenségért, önrendelkezésért vívott harcával, az imperialista el­nyomás és agresszió, a gyarmatosítás, az újgyarma­tosítás, a fajgyűlölet, a cionizmus, a fasizmus és a reakciós rendszerek elleni küzdelmével szolidáris erők konkrét teendőit. Az egyes cikkelyek megnevezik mindazokat az országokat, ahol az elnyomás és ki­zsákmányolás e felsorolt formái ellen harcolnak. A Kiáltvány nagyra értékeli a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikáját, a világ békeszerető erőinek törekvéseit, elismeréssel nyilatkozik a szolida­ritásról és a segítségről, amelyet a szocialista orszá­gok nőszervezetei nyújtanak világszerte a nőmozga­lomnak. A második dokumentum „A fegyverkezés, a nukleá­ris háború veszélye elleni biztonsági és békekiáltvány''. A kiáltvány mélységes aggodalommal szól a növekvő háborús veszélyről, melyet a világ számára a felhal­mozott tömegpusztító fegyverek jelentenek, és erélye­sen elítéli a „korlátozott atomháború" stratégiáját, a háborús tűzfészkek fenntartását a világ különböző részein, és felhívja az NDN-t, valamint szervezeteit, hogy következetesen, konkrétan és hatékonyan har­coljanak a béke megszilárdításáért. A kiáltvány fel­hívja a nőszervezeteket, tegyenek meg mindent, hogy az idei nőnap a legalapvetőbb emberi jogért - az élethez való jogért - vívott harc napja legyen. S hogy a nők októberi prágai világkongresszusa újabb jelen­tős állomása legyen a nukleáris katasztrófa elhárítá­sáért. a _ szociális igazságért, a nők és a gyermekek jogaiért vívott küzdelemnek. Az NDN tanácskozásának eredményeit, az elfoga­dott dokumentumokat s a vita során elhangzott javaslatokat a Csehszlovák Nőszövetség fel fogja használni a két kongresszus előkészítésében, valamint ideológiai-nevelő és tömegpolitikai munkájában is. Az NDN és szervezeteinek bizalma bennünket orra kötelez, hogy becsületesen és maradéktalanul telje­sítsük a'ránk háruló feladatokat a nők világkongresz­­szusánok és az NDN Vili. kongresszusának előkészí­tésében, ugyanígy eleget tegyünk küldetésünknek a békéért és haladásért vívott harcban is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom