Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-02-24 / 9. szám
Ügyes kezek Százd (Sazdice) kicsi falu. Kedvezőtlen, rideg földrajzi fekvése ellenére lakói melegszívűek, és barátsággal fogadják az oda érkező idegent. Pár órás ott-tartózkodásom alatt is, Budai Ernő és Pénzes bácsi jóvoltából meggyőződhettem erről. A falu élő hagyományai gazdagok. Ezeknek őrzői különösen az asszonyok. Osvald Juli néni szekrényében máig ott vannak a régi szövött abroszok, szakajtóruhák, ünnepi térítők és hétköznapra való törülközők, bár nagy részüket ma már nem használja. Sokat közülük maga szőtt, de jópár darab az elődeitől maradt rá. Az első képünkön bemutatott piros csíkkal díszített abroszt a szélére hímzett fehér azsúr teszi még értékesebbé. A durva vászonanyag és a vastag pamutfonal látszólag egyszerű vonalú, a valóságban azonban nagyon aprólékosan, finoman kidolgozott mintát eredményez. Ennek a szegélycsiknak rusztikus összbenyomása ma már utánozhatatlan, hisz ilyen minőségű anyag már nincs. És bár a mintát, azaz a technikát utánozhatjuk, az abrosz összhatása egészen más lesz. A következő képünkön vőlegényi zsebkendő látható, amelyen egyedül a szegélyre varrott gyári csipke beszerzése okozhatna gondot. Hímző asszonyaink manapság is kedvelik az úgynevezett „melírozott” fonalat, mellyel a futó virághimzés készült. Ez a zsebkendő 1914-ből való. A nyolcvankét éves Szabó Ferencné őrzi sok más régi hímzésével együtt. Ö különösen ügyes kezű hímző volt. Gyakran a fantáziájára bízva a minta folytatását, csak elkezdett egy motívumot, gondolván, hogy a minta úgyis kiadja magát. Ez a rövid bemutató csak jelzésszerűen utal a százd. kézimunkák sokféleségére, az egyes darabok gazdagságára és eredetiségére. Kép és szöveg: Nagy László S2ABO TVX A*us Szép otthon Alig látszik ki a földből, már megtanulja, mi az az „enyém“. Félti, rakosgatja, babusgatja játékait. Ilyenkor kell megtanítani, hogy ne csak szeresse, féltse, hanem rendben is tartsa azt< ami az övé. Az új bérházak és családi házak tervezői gondolnak a gyerekekre. Szinte mindenütt van gyerekszoba, ahova ez a praktikus, többféleképpen összerakható bútor elfér. Itt azután valóban van helye mindennek. A heverő melletti kárpitozott „padka“ alatt van a párnatartó, a kihúzható, nagy fiókban sok minden elfér — például a tekebábuk, a nagyobb labdák, a villanyvasút, a kockák. A polcokra tesszük az állatkákat, őket mégsem lehet a fiókba szorítani. A polcos szekrény oldala: tábla, amire remekül lehet színes krétával rajzolni, később megoldható itt a számtanfeladat is. A kétajtós szekrényben lóghatnak a kabátok, ruhák, a többi lenyitható ajtós részben pedig a fehérnemű és a cipők. Az óvodás, iskolás gyermeknek marad hely bőven a könyvekre is. Különösen jó szolgálatot tesz a szabályozható asztalka és karosszék, amely együtt nőhet a gyerekkel. A felvételünkön látható gyermekszoba-berendezés bútorüzleteinkben és a PRIOR bútorrészlegén kapható.
