Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-02-24 / 9. szám
_____________A Ml FEBRUÁRUNK MIHÁLY GÉZA MÉRNÖK, AZ SZSZK KORMÁNYÁNAK SZAKTANÁCSADÓJA Országunk népe e napokban ünnepli az 1948-as februári győzelem 33. évfordulóját. Február 25. sorsíordulót jelent népünk számára. Jelképesen kifejezi szocialista forradalmunk máig is érvényes és jövőbe mutató tapasztalatait. Legfőbb eredménye a burzsoázia hatalmának a megdöntése, s a CSKP vezette munkásosztály és néptömegek uralomra jutása. E győzelem határolja el egymástól - ha nem is órapontossággal - Csehszlovákia régi gazdasági rendjét attól az újtól, amely akkor még csak ígéret és remény volt, hogy azután sok-sok munka eredményeként valósággá, szocialista gazdasággá és társadalommá fejlődjék. 1948 februárja fontos mérföldkő a csehszlovákiai magyarság életében. Hisz a szocialista forradalom győzelemre vivése tette lehetővé nemzeteink és nemzetiségeink teljes egyenjogúságának kinyilatkoztatását. Február alkotmányos módon lerakta az alapjait a nőkérdés igazságos megojdösának is. A munkáshatalom rendszerének -megalapozása meggyorsította az államosítás befejezését, lehetővé tette a mezőgazdaság szocialista átalakítását, új, szocialista értelmiség képzésének megindítását, a népgazdaság tervszerű irányításának bevezetését. Több mint egyharmad évszázad a társadalomban, a gazdaságban, a kulturális életben is nagy idő. így és ezért indokolt, hogy ezen az évfordulón egy pillantást vessünk a múltbeli világra és az ezt követő szocialista építés eredményeire. Nézzük először a viszonylag fejlett ipari-agrár jellegű polgári Csehszlovákiát, amely a gazdasági fejlettség és az átlagos életszínvonal tekintetében ugyan elmaradt Nyugat- és Észak-Európa országai mögött, de Bulgáriánál, Romániánál, Lengyelországnál, Magyarországnál és más közép- és kelet-európai országnál gazdaságilag számottevően fejlettebb volt. Gazdasági fejlettsége ellenére se talált azonban hatékony orvosságot a gazdasági válságokra, munkanélküliségre, az ország lakosságának alultápláltságára, az éhség és a nyomor megszüntetésére. A burzsoá rendszer képtelen volt megoldani Szlovákia, a dél-szlovákiai agrártérségek és Kórpát-Ukrajna gazdasági elmaradottságának felszámolását, illetve ennek mérséklését. (E területrészek gazdasági lemaradását a cseh országrészek ipari színvonala mögött 50—60 évre becsülték.) A régi csehszlovák gazdaság ma már a gazdaságtörténet tárgya. Fejlettségi színvonalát és területi aránytalanságait csak onnan lehet felidézni. Február 25-e nemcsak a termelési tulajdonviszonyok, a gazdasági és társadolmi rendszer szemszögéből jelent korszakváltozást. Ezzel együtt a gazdasági fejlődés tulajdonságai és jellemzői is megváltoztak. Az elmúlt 33 esztendőt a tervszerűség, a gyors és ütemes előrehaladás jellemezték. A gazdasági haladás a korábbihoz képest lényegesen felgyorsult, a csehszlovák népgazdaság fejlődési üteme világgazdasági viszonylatban is az élmezőnyhöz sorol bennünket. Az 1949- 1980 közötti időszakban országunk nemzeti jövedelme hatszorosára emelkedett. A munkatermelékenység 1980- ban ötszöröse volt az 1948-as szintnek. Országunk iparának teljesítménye megtöbbszöröződött, körülbelül 12-szeresére (Szlovákiában 23-szorosára) nőtt, az építőipar termelése 14-szeresére, a mezőgazdasági termelés a duplájára emelkedett. A gazdasági fejlődés eredményei lehetővé tették az életkörülmények, az életszínvonal, s annak fontos tartozékai - a lakásviszonyok, az egészségügy, az oktatásügy és a szolgáltatások - ütemes fejlődését. Az értékelt 33 év alatt többször csökkent a heti munkaidő, sor került a fizetett szabadság meghosszabbítására. Gyors ütemben fejlődött a lakosság társadalmi fogyasztása. Az egy főre jutó húsfogyasztás tekintetében mind európai, mind pedig világviszonylatban, előkelő helyet foglaltunk el. Népgazdaságunkra a gyarapító, építő gazdaság jelző érvényes. Az elmúlt több mint három évtized alatt, népgazdaságunk állóalapjait több mint háromszorosára bővítettük. Az állóalapok értéke ma már meghaladja a 2 billió 600 milliárd koronát. 1949 és 1979 között népgazdaságunkban a foglalkoztatott személyek száma 1,8 millió fővel emelkedett. Gyors ütemben emelkedett a dolgozók iskola műveltségi színvonala. Egy rendkívüli felmérésnek az eredményei szerint a lakosság 15 évnél idősebb korcsoportjának 54 százaléka rendelkezik közép- vagy főiskolai végzettséggel. A szocialista népgazdasági ágakban 1000 fő dolgozóra 260 középiskolai végzettséggel rendelkező szakember jut. Hazánkban sikerült létrehozni viszonylag sokrétű tudományos kutató hálózatot. Ezekben az intézetekben országos viszonylatban 175 ezer dolgozót, szlovákiai viszonylatban pedig kb. 50 ezer kutatót ill. tudományos dolgozót tartanak nyilván. S ne feledjük: 1948 februárja a csehszlovákiai magyarság további létezésének, sokoldalú fejlődésének lehetőségét jelentette. Csehszlovákia társadalmi rendjének forradalmi átalakítása után a cseh és a szlovák néptömegek képviselői egyenlő jogokat kaptak. Sor került a szocialista nemzetiségi politika jogi normákkal való rögzítésére. A csehszlovák államnak már 1945 után szövetségi köztársasággá kellett volna válnia. Fennmaradt azonban az egy államban élő legnépesebb két nemzet állami helyzetének az aszimmentrikus modellje. 1948 után a magyarok, mint a számbelileg legjelentősebb népcsoport, a két szláv nemzet jogaihoz hasonló jogokat kapnak. így 1948 után Csehszlovákia egyik jelentős kérdése a nemzeti kisebbségek politikai-jogi helyzetének megoldása volt. „Ebben a kérdésben sem Csehszlovákiában, sem a többi szocialista államban nem használták fel a Szovjetunió tapasztalatait, pl. a területi önkormányzat formáját" — írja Juraj Zvara a „Közös hazában" című tanulmány 22. oldalán. A csehszlovákiai nemzeti kisebbségek helyzetének megoldása 1948 után a nemzetiségek politikai, gazdasági, szociális, nyelvi, kulturális stb. egyenjogúságának a biztosítását jelentette. Azonban a nemzeti kisebbségeket nem minősítette nemzeti közösségeknek, hanem kisebbségi sorsban élő egyének összességének. A nemzeti kisebbségeknek semmilyen sajátos nemzeti képviseletük nem volt. 1950- ben alakult meg a CSEMADOK — a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. A későbbi évek folyamán megalakultak az iskolapolitikát irányító bizottságok. A kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságokban a kisebbségek tagjai nemzetiségi kulcs alapján nyertek képviseletet. Az ötvenes évek tapasztalatait mérlegelve elmondhatjuk, hogy Dél-Szlovákiában nem használták ki eléggé a szlovák nemzet és a magyar nemzetiség közötti nyelvi korlát eltávolítását célzó politikai és pedagógiai eszközöket. 1948 után a nemzetiségi kérdés egyik jelentős területe a művelődés és az anyanyelvi oktatás lehetőségeinek megteremtése volt. Fokozatosan növekedett az irodalmi termékek, újságok száma. 1948 februárjának köszönhető, hogy az alap- és középiskolák, majd a pedagógusképző intézmények kapui megnyíltak a magyar nemzetiségű diákság előtt. A magyar tanítási nyelvű iskolák létjogosultságának legjobb bizonyítéka a magyar nemzetiségű értelmiség számának fokozatos emelkedése. Jó példa erre a főiskolások számának biztató növekedése. Míg pl. 1950-ben az oktatásügyi statisztika nem tartotta érdemesnek a magyar nemzetiségű (rendkívül alacsony számú) egyetemisták és főiskolások számbavételét, az 1956-ban a 600 főt alig kitevő magyar főiskolások kis csoportja az évek folyamán ötszörösére emelkedett. 1980-ban haladta túl a 3000 főt. Ez ugyan az SZSZK 54 ezret számláló főiskolás-rengetegéhez viszonyítva még mindig elenyésző, de már észlelhetően kifejezi a csehszlovákiai magyarság továbbtanulási vágyát és tudniakarását. A februári győzelem hűen bizonyítja o dolgozó nők történelmi hivatását és alkotó erejét. Vitathatatlan, hogy a csehszlovákiai nők tömegeinek aktív részvétele nélkül nem lehetett volna tartóssá tenni a munkásosztálynak a burzsoázia fölött aratott győzelmét. 1948 februárja után hazánkban lényegesen megváltozott a nők társadalmi helyzete. A kizsákmányolás felszámolásával együtt örökre megszűnt a férfiak nők feletti uralma. Az új társadalomban a nő társadalmilag és gazdaságilag is teljesen független, nem zsákmányolhatják ki. A nő a férfi szabad, egyenlő társa, maga tartja kezében sorsa irányítását. Törvénybe iktatott jogi normák biztosítják például a nők egyenjogúságát, az anyaság védelmét, a fizetett terhességi, szülési és gyermekgondozási, szabadságot, a gyermekgondozási segélyt, a gyermek védelmét. A nők előtt megnyitottak minden iskolát és minden pályát. Törvénybe iktatták „az egyenlő munkáért - egyenlő bért" elvet. A polgári Csehszlovákiában a foglalkoztatott nők száma kb. másfél millió körül mozgott és ’/«-ét képezte a kereső lakosságnak; ma országunk 7 millió 800 ezer foglalkoztatott személyéből 51,2 százalék a nő. Igen magas a dolgozó nők részaránya a távközlésben (86 °/o), az egészségügyben (78 °/o), az idegenforgalomban (79%), a kereskedelemben (63%), az iparban (41 %) és a mezőgazdaságban (44 %). Rohamosan emelkedik a nők képzettségének színvonala. Hazánkban már az 1973-as esztendőben a közép- és főiskolai végzettséggel rendelkezők 56 százaléka nő volt. Azóta tovább emelkedett a nők részaránya a gimnáziumokban, a szakközépiskolákon és a főiskolákon is. Különösen a nők középiskolai végzettsége haladja meg a férfiak ilyen szintű iskolai végzettségét. A szolgáltatások korszerűsítése és bővítése, az üzemi- és közétkeztetés fejlődése, a napközik, bölcsődék, óvodák hálózatának a bővítése, az üdülések-nyaralások stb. mind azt a célt szolgálják, hogy. megkönnyítsék a háztartósvezetést, a gyermeknevelést, hogy a nő gyakorlatilag is legyen egyenjogú. Sok minden történt e téren, mégis kevés. A nőktől még mindig sok időt vesz el a háztartás, mely legtöbb esetben fáradságos, értelmetlennek tűnő munka. Pártunk XV. kongresszusának dokumentumai alátámasztják, hogy országunk nőpolitikája helyes és a teljes társadalmi igazság irányába halad. Ez teljes mértékben megfelel 1948 februárja elveinek, céljainak. 33 esztendő eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése most a gazdaság hatékonyságának javítását helyezi a középpontba. Munkálkodjunk tehát határozottan, céltudatosan és következetesen gazdasági erőink, tartalékaink mozgósításáért, társadalmunk humanista vonásainak erősítéséért. A győzelmes február eszmei öröksége, tanulsága most elsősorban e feladatok eredményes megoldását követeli tőlünk! EH 3
