Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-12-18 / 51-52. szám

A Hősök emlékművénél Szevasztopolban (1979) HARCOSA Közbeszólt: Mondd csak, Lonka. melyik a világ legmagasabb csúcsa? — A Mont Everest. — És milyen magas? Megdöbbentem, mire jó ez a vizsgázta­tás? — Pontosan már nem emlékszem. Úgy kilencezer méter körüli... Mi szükséged rá? — És az Eiffel-torony? — Azt hiszem, háromszáz méter. Apám hosszabb ideig hallgatott, valamit mintha számolgatott volna, és aztán azt mondta: — Tudod, ha mondanák, mi még maga­sabbat építenénk. Hengerelt vasat készíte­nénk. Hatszáz méteres tornyot ípítenénk. — Minek, apám? — És legfölül lenne az akasztófa. Arra akasztanánk fel Hitlert. Érted? Hogy minden­ki messziről lássa, mi történik azzal, aki háborút akar. Lehet, hogy a világon nem csak egy Hitler van, lehet, hogy sokan van­nak. De lenne elég hely mindegyiknek. Mit gondolsz? Leonyid lljics Brezsnyev a háborút politikai tisztként küzdötte végig, előbb a 18. hadse­reg politikai csoportjának főnöke, majd a Déli front, később a 4. ukrán front politikai csoportjának főnöke, 1943-tól vezérőmagyi rangban. így vett részt közvetlenül hazánk felszabadításában is 1945-ben. A fasizmus legyőzése után Leonyid lljics Brezsnyev fontos politikai funkciókat töltött be. Előbb Zaporozsje területi pártbizottságá­nak első titkára, majd Dnyepropetrovszkban tölti be ugyanezt a funkciót. 1950-ben meg­választják a Moldáviai Kommunista Párt KB titkárának, 1952-ben az SZKP KB tagjának. 1954-től a kazahsztáni KP KB titkára, 1956-tól pedig az SZKP KB titkára. 1960- ban megválasztják a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. 1964 októ­berétől az SZKP KB első titkára. 1966 áprili­sától pedig főtitkára. Tizenhét éve áll a világ legnagyobb párt­jának élén, irányítja azt az országot, amely születésének 65. évfordulóját készül megün­nepelni, egy társadalmi rendszer születés­napját, amely a fejlődés törvényszerűségei alapján az emberi társadalmak legmagasabb szintű rendje. Immár 17 éve az ö vezetésével őrzi egy nép, a világ legnagyobb állama azt a lenini hagyatékot, mely az „egész emberiség fejlődésének, alapvető feltételének a békét tartja. 1970. április 21-én, a Vlagyimir lljics Lenin születése 100. évfordulója tiszteletére rendezett együttes ünnepi ülésen mondta Leonyid lljics Brezsnyev: „A Szovjetunió külpolitikája immár több mint fél évszázada Lenin eszméin és tételein alapszik. Ezek az eszmék és tételek, ame­lyek pártunknak és a szovjetállam leg­felső szerveinek határozataiban nyertek megfogalmazást, a Szovjetunió minden nemzetközi lépésének megmásíthatatlan, elvi alapját képezik. S ma, a dicső lenini jubileum napján, ünnepélyesen újra kijelent­jük a világ népei előtt: — A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a nagy Lenin végakaratához hí­ven, továbbra is mindent elkövet, hogy a szocialista országok népei nyugalomban, bé­kés feltételek között valósíthassák meg az új társadalom építésének nagy ügyét, hogy szüntelenül erősödjenek a világszocializmus pozíciói, fokozódjék a szocialista államok szoros együttműködése és harci összefor­rott sága. — Az antiimperialista politikát folytató ál­lamok s a szabadságért, az imperialista ag­resszió ellen küzdő népek mindig megbízha­tó, hű barátra és szövetségesre fognak lelni országunkban. — A burzsoá országok reálisan gondolko­dó körei, amelyek a gyakorlatban elismerik a « Csehszlovákiai látogatásakor a közös közlemény aláírásakor készült felvétel. (1978) A BAM építői között békés egymás mellett élés elveit, bizonyosak lehetnek abban, hogy a Szovjetunióban olyan partnerre találnak, amely kész fejlesz­teni a kölcsönösen előnyös együtmüködést. — A jövőben is aktívan síkraszállunk a népeket nyomorba döntő fegyverkezési haj­sza megszüntetéséért, a leszerelésért, sikra­­szállunk azért, hogy az államok közötti vitás kérdéseket az ésszerűség alapján, tárgyalá­sok útján oldják meg." Ismertek a további dokumentumok is: az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott béke-program, a XXV. kongresszus béke-of­­fenzíva tervezete, majd a XXVI. kongresszu­son elhangzott konkrét békejavaslatok. Ol­vashattuk a világ kormányaihoz és parla­mentjeihez intézett levelet is, amely a XXVI. kongresszus után kelt. Konferenciákon, kongresszusokon, ENSZ-közgyüléseken, le­szerelési tárgyalásokon, kétoldalú megbe­széléseken sok száz javaslatot tett a Szovjet­unió az említett lenini eszmék és tételek alapján, azokat konkrét tettekkel magvalósí­tandó. Számos egyoldalú intézkedést foga­natosított, amellyel bizonyította és bizonyítja a világ népei előtt őszinte békeszándékát, s amellyel tárgyalásokat erőszakolt ki. A mai bonyolult helyzetben már ez is óriási ered­mény. Különösen akkor, ha tudatosítjuk Le­onyid lljics Brezsnyev Carter elnökhöz inté­zett üzenetének lényegét, mely szerint lega­lább a tárgyalóasztalhoz kell ülnünk, hogy bármily eredményt elérhessünk. A világ közvéleménye legutóbb a szovjet pártküldöttség NSZK-beli látogatását kísérte nagy figyelemmel és várakozással. A béke­óhajtók milliói nem csalódtak. A genfi szov­jet-amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban Le­onyid lljics Brezsnyev kijelentette: „Hogy megkönnyítsük a párbeszédet és kedvező légkört alakítsunk ki, a következő javaslatot tesszük: a tárgyalások időtartamá­ra mindkét fél tartózkodjon az új európai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták el­helyezésétől és a meglévők korszerűsítésé­től. (...) Amint azt a szövetségi kancellár úrral közöltük: amennyiben a másik fél egye­tért a moratóriummal, amelyről az imént szóltam, a Szovjetunió ezenfelül nemcsak az SS-20-as rakétáinak további elhelyezését hajlandó leállítani. Tovább is mennénk. A jóakarat jeleként egyoldalúan csökkent­­hetnénk közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetünk egy részét a Szovjetunió euró­pai területén. Ez a csökkentés valamiféle záloga lenne ama bizonyos alacsonyabb színvonalnak, amelyről a Szovjetunió és az Egyesült Államok a tárgyalások végén meg­állapodhatnának." Leonyid lljics Brezsnyev december 19-én ünnepli 75. születésnapját. Amikor a Béke­dekrétum született, még tizenegy éves sem volt. Ma, mint e dekrétum eszméinek meg­valósítóját, a békevédök élharcosát köszönti őt a világ. NESZMÉRI SÁNDOR Kubában Fidel Castroval Az artyeki pionírtáborba L. Corvalannal Moszkvában * \ V' mi]

Next

/
Oldalképek
Tartalom