Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-12-18 / 51-52. szám
A kistermelők között felmerült a kérdés, vajon az adótörlés nem befolyásolja-e majd a felvásárlási árakat? Attól tartanak, hogy az adófelmentéssel nyert bevétel arányában nem csökken-e a termékekért kapott összeg? — A CSKP Központi Bizottsága és a CSSZSZK Kormánya a jelenlegi élelmiszerönellátás növelése mellett elsőrendű fontosságúnak tartja lakosságunk magas színvonalú élelmezése biztosításának is. Ezért a CSSZSZK Kormányának 185. számú határozatában, valamint az SZSZK kormányának 317. számú határozatában alapelveket hagyott jóvá azoknak az intézkedéseknek a megvalósítására, melyek elősegítik a kisállattenyésztők és a kiskertészek termelési feltételeinek alaposabb kihasználását. Az intézkedés célja növelni e tevékenység iránti érdeklődést, célszerűbben kihasználni a szabad időt, biztosítani a saját szükségleteket, továbbá pótolni és változatosabbá tenni a piac ellátását. Az eladott zöldség, gyümölcs és egyéb — a kistermelők előállította — élelmiszerek utáni adó eltörlése azt bizonyítja, hogy társadalmunk a legnagyobb mértékben érdeklődik e termékek iránt. Nálunk egységes felvásárlói áron veszik át a terméket a szocialista üzemektől és a kistermelőktől. Ezért semmi esetre sem csökkenthetjük a felvásárlói árakat. A kistermelők termelőkészségének nagyobb hatékonysága érdekében hogyan szilárdulnak meg és állandósulnak a zöldség- és gyümölcstermelésre és -felvásárlásra kötött szerződések? — Minden felvásárló azon igyekszik, hogy szerződésileg folyamatosan biztosítsa magának a lehető leghosszabb átvételi időszakra a szükséges termékeket. így van ez a zöldségnél, gyümölcsnél, de más áruknál is. Bizonyíték erre az is, hogy a zöldség- és gyümölcsfelvásárló szervezetek a sajtó segítségével fordulnak a kistermelőkhöz, kössenek gazdasági szerződést termékeik eladására. Szükség van azonban arra, hogy a kistermelők szerződésbe foglalt kötelezettségüknek ne csak a jól termő években tegyenek eleget. Nem vitás, hogy a kistermelők könnyebben megbirkóznak a kedvezőtlen időjárás következményeivel, mint a nagyüzemi gazdaságok. Nem szabad előfordulnia, hogy a kistermelőktől, aki a gyengébb hozamú évben is szerzödésvállalásának teljesítésére törekszik — ne vegyék át a gazdasági szerződésbe foglalt mennyiséget gazdag termést hozó esztendőben. FRANTISEK OTTAVA mérnök, a Zelenina vezérigazgatója Hogyan vált be a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás közvetlen formája eddigi tapasztalataik szerint? Az újabb szerződések megkötésénél a jövőben emelkedik-e a raktározás nélküli termés szállításának és eladásának aránya? Az áruszállítás ésszerűsítésének módját már a CSKP KB 7. és a 13. plénuma után meghatároztuk, illetve pontosítottuk, mégpedig úgy, hogy az egyenes szállítási mód az összes szállítmány 40 százaléka legyen; ezt 1985-ig kell elérnünk. Tapasztalataink 1978-ban és 1979-ben kedvezőek voltak. Ebben a két évben dinamikus fejlődést értük újra előtérbe. A takarékossági intézkedések bevezetése, a gépkocsik üzemanyag-fogyasztásának korlátozása azonban újabb problémákat vetett fel. Módosítani kellett szállítási rendszerünket. Az össztársadalmi szempontból olcsóbbnak bizonyuló vasúti szállítást helyeztünk újra előtérbe. 1981 január elsejétől szeptember 30-ig rövidített úton — raktározás nélkül — 47 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt szállítottunk egyenesen, az üzletekbe, ez az előző évhez viszonyítva 13,6 százalékos emelkedés. Ez főleg a gyorsított tehervonatok segítségével vált lehetővé. Idén a nyári idényben ilyen módon — főleg a csehországi kerüle tekbe, de néhány távolabb eső szlovákiai járásba is — csaknem 200 tehervonatot indítottunk útnak csaknem háromezer vagon zöldséggel, gyümölccsel. A gazdasági szerződéskötéskor egyes termelőknek komoly gondot jelet, ha a közvetlen szállítást is szerződésbe foglaljuk. A termelőkkel szembeni követelményeink elsősorban a földüzlet egyenes szállításra irányulnak. Sajnos, gyakran sikertelenül. A jövő évi szerződéskötések még nem fejeződtek be, de már most elmondhatom, hogy jövőre sem lesznek jó előfeltételek arra, hogy ezeket a követelményeket teljesíthessük. A megnövekedett szállítási költségeket a Zelenina belső takarékossági intézkedésekkel oldja-e meg. vagy bekalkulálja majd a zöldség és a gyümölcs felvásárlási, illetve kiskereskedelmi árába? — Ezek a megnövekedett költségek nem lesznek a zöldség és a gyümölcs kiskereskedelmi árára hatással. A megnövekedett költségeket vállalaton belül a szállítás ésszerűsítésével oldjuk meg: az áru optimális széthordásával, a teherautók rakodótérségének maximális kihasználásával. Egyidejűleg fokozatosan kiselejtezzük a műszakilag nem megfelelő kocsikat, amelyeknek magas a hajtóanyagfogyasztása. A termékenyebb években a tervezettnél több zöldséggel, gyümölccsel kell számolnunk. Hogyan biztosítja a Zelenina ennek a többletnek a felvásárlását? Milyen intézkedéseket vezetnek be, hogy mind a szocialista üzemek, mind a kistermelők maradék nélkül eladhassák termékeiket? — Felvásárló és értékesítő trösztünknek kimutatásai vannak arról, mennyi Szlovákiában a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, és hogyan lehet ezt a keresletet kielégíteni. Ezek az adatok jó szolgálatot tesznek a hosszúlejáratú gazdasági szerződések megkötésekor. A hosszúlejáratú szerződések ugyanis biztonságot nyújtanak a termelőknek, de nekünk is a kereslet biztosítására. A szakosított termelőkkel a hetedik ötéves tervidőszakra eddig már 217 hosszúlejáratú gazdasági szerződést kötöttünk. Tőlük vásároljuk fel a tervezett mennyiség 75 százalékát. A szerződések nyújtanak biztosítékot arra is, hogy a többlettermést is értékesítheti partnerünk. Szlovákiában 12 nagy felvásárló szervezetünk működik, amelyek élnek ugyan felvásárlói jogukkal, de nagyobb termés esetén gyakran anonimitásba burkolózva megfeledkeznek felvásárlói kötelességükről. Ajánlom, hogy a feldolgozó ipar felvásárló szervezetei minden körülmény között vegyék át és dolgozzák fel e többletterméket, mert ezzel segítenek a Zeleninának áthidalni azt az időszakot, amikora termelők a legtöbb zöldséget kínálják eladásra. Véleményem szerint egyébként a „zöldségtorlasz" inkább a harmonogram be nem tartásából, mintsem a többlettermésböl szokott adódni. A felkínált többletménnyiség eladását kiskereskedelmi árcsökkentéssel akarjuk fölszámolni, amely természetesen megmutatkozik majd a felvásárlási árakban is. A jobb piacellátás érdekében, a termelési feltételek alapján miként veszik igénybe a zöldség és a gyümölcs felvásárlási és kiskereskedelmi árképzés rendszerének és módosításának lehetőségét? — Tudomásom szerint á felvásárlási és a kiskereskedelmi áraknál a jelenlegi árképzés és szabályozás rendszere nagyobb változás nélkül megmarad az 1982-es évben is. A zöldség és a gyümölcs felvásárlási és kiskereskedelmi árát a Szlovákiai Árhivatal határozza meg. Idényben figyelembe véve a kiskereskedelmi árak felső határát, valamint minimális felvásárlási árhatárt a kereslet alapján határozzák meg üzemeink a termelőkkel együtt. Az árképzésnél a mi trösztünk dolgozói, ameddig hatáskörük engedi, igyekeznek a fogyasztók és a termelők érdekeit összehangolni. Nincs könnyű dolguk, mert mind a termelőnek, mind a vásárlónak megvan a maga érdeke; az egyik drágábban akarja eladni, a másik olcsóbban megvenni a terméket. Ezeket az ellentétes nézeteket kell összhangba hozni. A súrlódási felület megszüntetésének lehetőségét a zöldségtermesztés folyamatosságában, az áruválaszték követelményeinek betartásában, valamint a jó minőségű termékek eladásában látom. milyen nagyot csalódnak, ha igyekezetük, minden munkájuk hiábavalónak bizonyul, ha a kitermelt javak nem kerülnek a felvásárló raktárakba, a vásárlókhoz. Ezzel kapcsolatban ismét Janik elvtársat idézem: ..Az emberek megértik, ha nincs erőnk egy-egy probléma megoldásához, vagy nincsenek hozzá eszközeink. Azt viszont nem tudják megérteni, hogy például mind a mai napig nincs döntés a gyümölcs- és a zöldségtermesztés hatékonyabb, komplexebb irányításáról, a tárolásról. a fogyasztásról és az elosztásról, mint ahogy erre a határozatot már a CSKP KB 13. ülésén meghozták." Mindenütt emberek vannak, még a látszólag legcsekélyebb hiányosságért is valaki felelős. Megkeserítik életünket, megkurtitják lehetséges javainkat — s ez ebben az esetben a vezető gazdasági dolgozókra vonatkozik, itt senki sem tudhat ..kimagyarázkodni"! Ezért senki se csodálkozzék, ha az emberek joggal kérdezik: Miért nincs, ha van ? Ha van. akkor az egyik járásban fölösleg is van a korai zöldségből, a másikban meg egyáltalán semmi? Miért fizetődik ki az elvtársaknak Terezínből, Asból. a CSSZK más részeiből, az ország egyik végéből a másikba szállítani a friss gyümölcsöt, zöldséget? Ez a közvetlen szállítás vajon nálunk miért nem kifizetődő? A párthatározatok világosan kimondják, hogy le kell rövidíteni az utat a termelőtől a fogyasztóig. Hiszen sokszor olyan terményekről van szó, amelyek nem viselik el a tárolást, romlandók. Aztán az volt az eredmény, hogy a SpiSská Hová Ves-i. a zilinai. a Dolny Kubín-i, a vranovi, a Stará Lubovna-i. a poprádi üdülővidéken, de más járásokban is a gyümölcs- és zöldségboltok ásítoztak az ürességtől — az idény kellős közepén is. Vagy fonnyadt, félig-meddig rothadt áru jutott nekik. Különben is erről nagyon érdekes dolgokat tudhattunk meg a sajtóból — a Pravdából, a Slovenkából és különösen a Nőből. Nem szándékozom általánosítani. Az érsekújvári (Nővé Zámkyj járásban a felvásárló szervezetek nagyon rugalmasan és felelősségteljesen jártak el. Érdekelne, hogy ezen a téren javult-e a helyzet Dunaszerdahelyen (Dun. Streda). ahol tavaly mázsaszám vált ehetetlenné az uborka, a paradicsom és a sok egyéb termék. Ezzel szemben a Zelenina és a Jednota felvásárló vállalatok Komáromban a szerződésbe foglalt terményeknek csupán 50 százalékát vették át. Hogy mi lett a másik ötven százalék sorsa, könnyű megfejteni. így vesznek kárba értékeink, javaink, a drága vitaminok, amelyekre szervezetünknek olyannyira szüksége van — és rengeteg ember kemény munkája. Az elmondottakkal kapcsolatban azt is megkérdezhetném. ugyan mikor fogyasszunk kevesebb húst. húsipari terméket, ha nem éppen nyáron és az őszi hónapokban, amikor értékes zöldségfélékkel pótolhatjuk. Úgy vélem, az időben megkötött szerződésekkel, rugalmasabb árképzéssel, gyors szállítással sok mindenen javíthatunk. Tudom, lehet ellenvélemény: hogyan lehet gyorsabbá tenni az elosztást, ha takarékoskodni kell a hajtóanyagokkal? Hiszen minden „túllépett"literért nyolc korona bírságot fizet a vállalat. S ezzel elérkeztünk a másik véglethez. Gondolom, fontolóra kell venni, mi a pazarlás és mi a szükségszerűség. Megtakarítjuk a naftát, de a káposzta, burgonya a földeken marad, nem jut el a raktárba és a fogyasztókhoz. A Zelenina vállalatai, persze, a fogyasztó kárára oldják meg a problémát. Bevált szokás volt, hogy a téli burgonyát házhoz szállították. Olyan szolgálat, amit a vásárló értékelt. Ma az a fogyasztó, aki megrendelte a téli burgonyát, vigye haza saját autóján. Ha nincs kocsija és ragaszkodik a burgonyához, kölcsönkérhet akármilyen taligát és azon hazaszállíthatja. Nem. nem így képzeljük el a takarékoskodást! Mert miféle takarékoskodás az. amikor veszendőbe megy majd félesztendei emberi munka, s az is. amit kitermeltek. Ha takarékoskodnunk kell — s akarunk is—. akkor takarékoskodjunk például az üvegházak fűtésével, amit kevésbé értékes tüzelőanyaggal is tudunk biztosítani, mondjuk fahulladékkal, ahogy azt a komáromi járásban láttuk, vagy Dunaszerdahelyen. Galántán. Léván (Levice) — ahol a hulladékhőt használják fel. Takarékoskodás az is, ha gyorsabb a feldolgozásra szánt gyümölcs felvásárlása. És az is. ha jól irányítjuk a termesztőket, meggátolandó a különböző spekuláci-HTiTil
