Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-12-18 / 51-52. szám
VLADIMIR MOSNY, a Szlovákiai Kiskertészek Szövetségének titkára: Hogyan látja Ön az általunk fölvetett termelői, felvásárlói, fogyasztói gondokat? — A tényleges „paprika-gondokat" én a következőképpen látom: A szerződéses terménytöbblet felvásárlása gyakorlatilag mit sem változott, sokszor nehéz megérteni, méginkább alkalmazkodni jelenlegi helyzetünkhöz. Az élelmiszerellátás világviszonylatban létkérdés lett. Pártunk politikájában is fontos helyet foglal el, erről tanúskodnak legfelsőbb szerveink legújabb határozatai is. Szövetségünk vezető dolgozói a tagsággal való együttműködést a bizalomra építik. Ennélfogva a szerződések bármilyen megsértése ennek a bizalomnak a megingását eredményezné, és ez együttjárna politikai, öntudati kérdések felvetődésével. Több vezető beosztású dolgozó, de főként kiskertész úgy véli, hogy a gyümölcs és a zöldség felvásárlásának közvetlen módja, rövidített útja csak úgy lehetséges, ha a helyi szervezetek egyenesen az üzleteket, ill. a kiválasztott járásokat láthatnák el áruikkal. Mi erről az Ön véleménye? — Szerintem jó az ötlet, több szempontból is: jól járna a vásárló, aki pénzéért friss, kifogástalan minőségű árut kapna, viszont jól járna a termelő is, mert munkájának fáradalmai megtérülnének, és nem rothadna szeme láttára az értékes zöldség, gyümölcs. A közvetlen szállítás a kereskedő feladata. Ezért gyors megoldásnak tartanám, ha legalább szerződés születne az üzletek kisegítő áruellátásáról. Ezzel a kistermelőknek alkalmuk nyílna arra, hogy terménytöbbletüket eladják. A szerződéses felvásárlásnál gyakran nem tartják be a határidőt. Hogyan lehetne ezt a gondot orvosolni a közeljövőben? Mit javítana a helyzeten a hosszúlejáratú szerződések átgondoltabb, tárgyilagosabb megfogalmazása? — Ami a határidő betartását illeti, mindkét fél számlájára van mit írni. Sőt, nemcsak a határidőről. hanem a mennyiségről is szólnunk kell. Konkrétan: az 1981-es év szerződéses zöldségeladásának összképe így alakult: salátauborka 165 százalék, csemegeuborka 168 százalék, fokhagyma 27 százalék, karfiol 42 százalék, sárgabarack 222 százalék .. . Ebből is kitűnik, hogy a termelők magasan túllépték annak a terméknek a termelését, amelyet kifizetődőbb termelniük, míg kevésbé, vagy nagyon alacsony szinten teljesítették azoknak a terményeknek eladását, amelyek társadalmilag mindenképpen szükségesek lettek volna, de termelésük kevésbé kifizetődő. Egy másik példa a gyümölcstermesztésből, ahol a termelők bizalmatlansága még szembeötlőbb: minden évben előre megkötik a szerződéseket a gyümölcsre, mégpedig a várható termés 40 százalékára. Természetesen a hiányzó hányadot a Zelenina vezérigazgatósága behozatalból pótolja, szintén előre megkötött szerződések alapján. Csakhogy jó, termékeny esztendőben itthon is megteremhet annyi, hogy önellátók legyünk ebből-abból. Ilyenkor gyorsan megnő a kertészek gondja, meg a miénk is. A Szlovákiai Kiskertészek Szövetségének Központi Bizottsága arra törekszik, hogy a szállítókfelvásárlók kapcsolatát egészében oldja meg. Remélhetőleg a hosszúlejáratú szerződések helyreállítják a kistermelők bizalmát és biztonságérzetét olyan zöldség- és gyümölcsfélék termesztésében, amelyek társadalmunk számára szükségesek, a nagyüzemi termelés viszont nem biztosítja a teljes ellátást. Várható-e ezek után a kiskertészek szövetsége taglétszámának további növekedése, és ezzel összefüggően a lakosság jobb zöldség- és gyümölcsellátása ? — Az utóbbi két évben 17 698 taggal emelkedett tagságunk létszáma. 1981 végére tehát 130 ezerre nőtt számuk. Ez a legnagyobb ilyen tevékenységű szervezet, amely jelenleg 13 ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, átlagban 200 métermázsás hektárhozammal. Ebben az évben több mint 54 ezer tonna zöldségfélét és 30 ezer tonna gyümölcsöt adtunk piacra. A következő évre szóló szerződéseink — éppen a hosszúlejáratú szerződések bevezetése hatására — máris lényegesen kedvezőbbek. JUDr. PAVEL TONHAUZER, a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek (Jednota) elnöke Milyen intézkedéseket foganatosított a Jednota annak érdekében, hogy a jövőben a zöldség és a gyümölcs jusson frissen a termelőtől a fogyasztóhoz, anélkül, hogy a raktározás által minősége romlana? — Szlovákiában összesen kilenc Jednota bonyolít le nagykereskedelmi forgalmat. Ebből hat a nyugatszlovákiai kerületben, kettő Közép- Szlovákiában, egy pedig á kelet-szlovákiai kerületben. Hogy saját üzlethálózatunkat és a többi kereskedelmi partnerünket is jó minőségű, friss zöldséggel láthassuk el, több esetben a földről egyenesen az üzletbe szállítjuk a zöldséget. Műszaki-szervezési intézkedésekkel szeretnénk biztosítani, hogy ne csak idényben, hanem egész évben friss zöldséggel és gyümölccsel láthassuk el a fogyasztókat. Ezért együttműködünk a mezőgazdasági üzemekkel, hogy segítsék a szállítást saját járműveikkel is. Ez az együttműködés azonban még nem problémamentes. Hogyan teszik érdekeltté a termelőket abban, hogy növeljék az önöknek átadott zöldség mennyiségét? Mivel magyarázható — amint azt a felmérésünkkor is tapasztaltuk —. hogy a termelők szívesebben adják termésüket Önöknek, a Jednotának, mint a Zeleninának? — Szlovákiában a Jednota évente közel 16 400 tonna zöldséget és 25 ezer tonna gyümölcsöt vásárol föl. A zöldség 55 százalékát a szocialista nagyüzemektől kapjuk, 45 százalékát pedig a kistermelőktől. A gyümölcs 25 százalékát a szövetkezetek, állami gazdaságok adják, a többit a kiskertészek. A fölvásárlást mind a szocialista üzemek, mind a kertészkedök esetében gazdasági szerződéskötéssel biztosítjuk. A felvásárlási és szállítási lehetőségeink hasonlóak, mint a Zelenináé. A különbség csupán annyi, hogy a fogyasztási szövetkezetünknek jól kiépített felvásárlási hálózata van, ezen kívül idényjellegű felvásárlási központokat is üzemeltet, csaknem minden községben. Jó a propagandánk. A tömegtájékoztatási eszközök segítségével a nemzeti bizottságok által a felügyelő bizottságok közreműködésével és természetesen a hangszórókon keresztül mindig mindenről tájékoztatjuk a lakosságot. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy például a komáromi (Komámo), a galántai (Galanta), a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Jednota fogyasztási szövetkezet kitűnő eredményeket ért el a zöldség- és a gyümölcs felvásárlásában. Csupán a szemléletesség kedvéért mondom el. hogy például 1977-től 1980-ig a kistermelőktől több mint 87 500 tonna gyümölcsöt és 27 000 tonna zöldséget vásároltunk fel. A felvásárlás aránya a kistermelőktől gyors ütemben növekedett: gyümölcsből 77,1 százalékról 89,2 százalékra, a zöldségfélékből pedig 34,6 százalékról 48 százalékra emelkedett. Ezt a növekedési ütemet szeretnénk biztosítani a jövőben is. A kistermelőkkel ezidáig több mint kétezer gazdasági szerződést kötöttünk, ebből csupán a komáromi jáókat. ha együtt dolgozunk velük, s ők megértik, mit termeljenek, mire van éppen szüksége mindenkinek, az egész társadalomnak, s nem csupán nekik. A CSKP KB 4. ülése és az SZLKP KB ülése a mezőgazdaság és az élelmezés fejlesztésével kapcsolatban foglalkozott a kisállattenyésztés további fejlesztésével is. Támogatjuk a háztájit. Bevezettük a háziállatok szerződéses nevelését, és a nagyüzemi földeket nemcsak érdekszövetségeknek, hanem egyénéknek is kiutalják gazdasági felhasználásra. A kormány konkrét intézkedéseket is foganatosított e társadalmilag hasznos tevékenység anyagi támogatását illetően, többek között megszüntette az ilyen tevékenységből származó haszon megadóztatását is. A CSKP KB 4. ülése és az SZLKP KB ülése most megtárgyalta és kidolgozta a megvalósítás irányelveit. E célok tettekké formálása azonban a nemzeti bizottságok tisztségviselői és a mezőgazdasági üzemek részéről követel nagyobb rugalmasságot a problémák megoldásában. Nem olyan nehéz megérteni, hogy aki a maga számára termel, akár húst. akár zöldséget az nem megy a boltba vásárolni, tehát több marad azoknak, akiknek ilyen termelésre vagy termesztésre lehetőségük nincs. S ha ez a kistermelő többet termel, mint amennyit maga fogyaszt, azzal a közöst gyarapítja, a piacot. Igaz. sok munkát kell belefektetni. Tudjuk azt is. hogy milyen politikai-nevelő és politikai-szervező agitációs és tanácsadó munkát végez e téren például a Kisállattenyésztők és Kiskertészek Szlovákiai Szövetsége, milyen lelkesen serkenti tagjait, és a nem tagokat, hogy a gazdasági politikánk megadott feladatait meg is tudjuk valósítani. E szövetség szaktanácsadása nélkül elképzelhetetlen a nagyobb tojáshozam, a több sertés-, nyúl- vagy egyéb hús kitermelése. Tudjuk azt is. hogy ezekkel a kérdésekkel gyakran foglalkoztak a Mindent az emberért! mozgalmunk járási bizottságai is. így csupán néhány eredményről teszek említést: a kisállattenyésztők szerződéses alapon idén szeptember 30-ig 6129 szarvasmarhát. 2698 sertést. 11234 bárányt. 378 646 nyulat. 457 ezer libát. 13 753 279 tojást adtak el. túllépve a növekedés mutatószámát Az új intézkedések feltehetően növelik majd a vállalkozókedvet a járásokban. Tekintettel a terjeszkedő városokra, községeink városiasodására az állat- és baromfitenyésztéssel kapcsolatban felül kellett vizsgálnunk a városok statútumát. Ez a feladat azonban eddig csak papiroson adott. A közegészségügyiek sok esetben megadják az engedélyt a kisállattartásra, de ez nem elég. A statútumok felülvizsgálására okvetlenül szükség van. ha nem akarunk félúton megállni. A kisállattenyésztőkkel kapcsolatban ki kell emelnem egy fontos mozzanatot — becsületességet. Igen. termelni. tenyészteni, de nem a helyi szövetkezet, állami gazdaság kárára. A közös megdézsmálása nélkül. Hiszen tonnaszám nő a takarmány a gépek számára szinte hozzáférhetetlen réteken, lankákon, erdőszéleken. Ilyen módon szeptember 30-ig bezárólag a kisállattenyésztők szövetségének tagjai saját szükségletükre 42 197 métermázsa szénát gyűjtöttek be összesen 2436 hektárról. A szocialista szektor számára a szövetkezetek és az állami gazdaságok a nehezen hozzáférhető területekről — 485 hektárról — 10 654 tonna szénát gyűjtöttek be. Közös kötelezettségvállalás keretében a Szlovákiai Nőszövetség tagjai a szocialista szektorban 33 639 tonna szénát gyűjtöttek. Jól szorgoskodtak a nőszövetség tagjai a Liptovsky MikuláS-i. a poprádi. a Kassa-vidéki. a michalovcei. a humennéi. a Dolny Kubín-i. a Ziar nad Hronom-i. a lévai, a Banská Bystrica-i. a őadcai. a Povazská Bystrica-i járásban. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy ez a munka is hozzájárul a takarmánymennyiség növeléséhez, a gazdaságok ellátásához. Meg kell ezt a munkát becsülni, s a jövőben a kötelezettségvállalási mozgalmat erre kell irányítani. A közmondás igazsága legyen a szemünk előtt: „Sok kicsi sokra megy". Legalábbis így kell értékelni minden igyekezetei, munkát. Viszont az üdülőtérségekben sok jó takarmány vész kárba. Annyi, amennyiből egy jó gazdasszony három-négy tehenet is tudna tartani.
