Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-10-20 / 43. szám
Elég volt a faluból, megyek a húsiparba! .i£. ,x$': smetol ÍZLETES, FOSZLÓS KELT KALÁCSOK készítésénél használjon VISÁ-t és SMETOL-t. Vajas, leveles, mogyorós és egyéb tészta könnyen elkészíthető a VISÁ-val és a SMETOL-lal.- Gyere, ezeken vacsorázhatunk nyugodtan. Miért nincs, ha van? Már hosszabb ideje terveztük, átfestjük a lakást. Önerőből. A terv megérett, a kellékek hosszú lajstromával túráztunk a városban. Festéküzletbe be, festéküzletből ki. Az elején még végigálltuk a sort, később már csak megkérdeztük — sűrű bocsánatkérések közepette, soron kívül —, hogy tegnaptól vagy reggeltől délutánig nem kaptak-e. Nagyon nehezen gyűlt a hozzávaló. Említést érdemel, hogy a kellékek nagy részét így sem Kassán (KoSice). hanem a szomszédos Szepsiben (Moldava n. B.) vásároltuk meg. Már olyan sokszor fordultunk meg egy-egy üzletben, hogy alig nyitottam ki a szám, jött az elárusító nemleges válasza. Kaptunk viszont mindenféle kioktatást, hogy nem akkor kell festéket vásárolni, mikor festeni akarunk, hanem jóval előtte, (csak azt nem tudom, hol tárolja az ember az ilyen dolgokat?); hogy minden nyáron hiány van ezekből a cikkekből, mert a legtöbben ilyenkor festenek (ezt ugyanígy ajánlhatnák a „gyártók” figyelmébe is!): hogy vegyek olyan színt, amilyen van, meg vásároljak télen . . . Olyan egy hónapja volt már feje tetején a lakás, mikor a férjem örömmel jött haza. — Van színező hengerezéshez! Hogy hogyan kapta? A jól ismert nemleges válasz után azt mondta az elárusítónőnek, hogy talán karácsonyra sem tesszük rendbe a lakást, ha ez így megy tovább. Erre megesett a szíve rajta, megkérdezte. hányat kér. és becsomagolva átvehette a pénztárnál. — Megáll az ember esze — bosszankodtam (holott örülnöm kellett volna) —. s én még csodálkozom, ha valaki arról beszél, hogy protekcióval kapott lakást, bútort... Ki követ el mulasztást a tárgyalt konkrét esetben? A gyártók, amikor nem biztosítják (több nyári tapasztalat után sem) a kellő mennyiséget, vagy az eladók, amikor — felismerve a legkeresettebb színek pillanatnyi nagyobb értékét — elfelejtik pultra, szem elé helyezni? Az üzlethálózat is szolgáltatás, az emberek munkájának könnyítésére lenne. Kitűnő, könnyen kezelhető alapfestékeink vannak (Remal, Primalex, Osmalt...); színezőink: por, paszta, folyékony állapotban. Vannak. Lehetnének, s talán nemcsak télen, hanem nyáron is. Ha végre az. azok hasznosítanák a sok éves tapasztalatot, akiket megillet! A nagy magyar puszta szélén születtem Debrecenben. Hogy mikor, arról már jobb nem beszélni. A rajzolást rögtön freskókkal kezdtem, zsírkrétával, az utcán, fehér falra. Első honoráriumomat e fali remekművekért kaptam egy felháborodott házmestertől néhány falrengető pofon alakjában. Ezután meghasonlott lélekkel áttértem az írásra és hét könyvem jelent meg. Ma sem tudom miért, de visszatértem a szatirikus rajzoláshoz, melyet húsz éve gyakorolok a Ludas Matyinál. Miután így végleg kikötöttem a szatíránál, sikerült megoldanom, hogy azóta szünet nélkül kapom a pofonokat. Úgy látszik, mazochista vagyok. Falusi gondok — Az jöjjön hozzátok nyaralni, akinek a nénikéje Fülöp György KarikaTűra PRÓBAVÁSÁRLÁS A közelmúltban olvastam ifjúsági hetilapunkban, hogy a lap riportere a k.-i járási népi ellenőrző bizottság dolgozójával több üzletben tartott ellenőrző vásárlást. A zöldségboltban a riporter húsz korona nyolcvan fillér értékű árut vásárolt. Az utánszámoláskor kiderült, hogy' a fiatal elárusitónő hat fillérrel többet számolt. — Most mit csináljunk? — kérdezte az ellenőrző bizottság dolgozója. — Nos. nem adok érte büntetést, de a jegyzőkönyvbe veszszük. Máskor jobban vigyázzon! — Uram. adj esőt. mert ha nem, szólok az öntözőmesternek, hogy nyissa ki a csapot. — Utoljára dolgozom vidéken, jövőre már doktorálok. A riportnak ez a része óhatatlanul mosolyra késztetett. Tény. hogy szabálysértésen érték az eladónőt. Tudom, a kis vétségek felett sem szabad szemet hunyni, mert ahogy mondani szokás, sok kicsi sokra megy. Nekem erről az egész próbavásárlásról inkább az a gondolatsor jutott eszembe, amit nemrégiben olvastam az egyik politikai-irodalmi hetilapban: „Talán igaz lenne, hogy a törvény egy nagy pókháló, amin a kicsik fennakadnak, a nagyok pedig áttörik?” Bodzsár Gyula < ft N ft N 2L Or tä
