Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-02-06 / 6. szám
RSDr. JAROMiR VALENT, AZ ÉRSEKÚJVÁRI (NŐVÉ ZÁMKY) JÁRÁSI NEMZETI BIZOTTSÁG ELNÖKE K o r u n k h oz méltón Sokat töprengtem, hogyan jellemezzem járásunkat, munkánkat, hogy az elfogulatlan olvasó tömör, jellegzetes képet, kapjon rólunk. Hiszen nekünk, akik a mindennapi munka forgatagában élünk, fel sem tűnik egyegy új ház, üzem, iskola, üzlet vagy más intézmény, melyet azért alkottak meg a dolgos emberi kezek, hogy kellemessé, széppé tegyék életünket, és korunkhoz méltó színvonalon szolgáljanak bennünket. Természetesnek vesszük, jelenünkhöz, életünkhöz tartozónak. A valóságban persze hosszú és bonyolult út, tettek sora vezetett mindahhoz, ami ma olyan természetes. Igen, sikeres út volt, mely során Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével az érsekújvári járás dolgozói is olyan művet hoztak létre, melyre jogos büszkeséggel tekinthetünk. S ha járásunk népét kell jellemeznem, ebből indulok ki. Járásunk dolgozói becsületes munkát végeznek, szeretik hazájukat és a kommunista pártot, internacionalisták a szocializmus építésének odaadó hívei. A járás gazdasága szakaszosan fejlődött, s ez a lakosság életszínvonalának változásán is tükröződik. A múltban periférikus, mezőgazdasági jellegű járás volt, jelentéktelen élelmiszeriparral. Az ipori termelés a jelenlegi egytizedénél is kevesebb volt. A mezőgazdasági termelés alacsony színvonala okozta, hogy a lakosság más területekre járt dolgozni, s a járás a legnagyobb migrációjú járások közé tartozott. 1948. februárja után gyors ütemben fejlődött a népgazdaság, új munkalehetőségek teremtődtek. A járás fokozatos iparosodása, a mezőgazdaság szocializálása és nagyüzemesítése jelentősen befolyásolták a foglalkoztatottságot. 1945-ben a járásban a különböző népgazdasági ágazatokban 14 ezer ember dolgozott, ma körülbelül 63 ezer. Egyre fejlettebbek a városok és falvak, növekszik a gyárak, üzemek és a bennük dolgozók száma. Az új szocialista ipar kiépítése során nagy ipari komplexumok jöttek létre, így az érsekújvári Elektrosvit és Slovlik, a párkányi (Stúrovo) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár, a suranyi Elitex, a Tesla, a Calex, a TOS, a Milex, a húskombinát és más üzemek. Az ipari termelés értéke több évi 4 milliárdnál, a mezőgazdasági is meghaladja az évi kétmilliárd koronát, s ez azt jelenti, hogy az elmaradott mezőgazdasági és mezőgazdaságiipari jellegű járás fejlett ipari-mezőgazdasági jellegűvé változott. A múlt idézése hasznos, mert segít értékelni a jelent. Ha falvainkban ilymódon vizsgáljuk, a fiatalabbak is érzékelhetik, mekkora változások történtek. Az évszázadokon át kizsákmányolt és elnyomott falusi ember a szocialista fejlődés során bebizonyította, hogy jó ura és gazdája önmagának. Mezőgazdasági termelésünk a földművesszövetkezeti munkások dolgos keze nyomán magas színvonalat ért el. A gabonafélék és a búza hektárhozamával, a kukorica- és cukorrépa-termelésben az ország legjobbjai közé tartozunk. A múltban a földműves még a legtermékenyebb évben sem jutott akkorra jövedelemhez, hogy házat építhessen, berendezhesse, luxuscikkeket vásárolhasson. Ma minden eszközt személyes szükségletei kielégítésére fordíthat. Szociális biztonságot, állandó gondoskodást élvez munkában és nyugdíjban töltött évei alatt egyaránt. Az alacsony színvonalú mezőgazdasági termelést fejlett nagyüzemi szocialista termeléssé változtattuk, mely alapján létrehozhattuk Udvardon (Dvory nad 2itavou) az egyesített baromfitenyésztő üzemet százezer tojóval. Az összevont szövetkezetben fokozatosan valósítják meg a nagyüzemi sertéstenyésztést (5000 db) és az állattenyésztés más ágazatainak nagyüzemesitését. Más népgazdasági ágazatok fejlesztésével is változott járásunk lakosságának életszínvonala. Az új üzemeken kívül dolgozóink szolgáltató központokat, iskolákat, egészségügyi intézményeket hozták létre. Fokozatosan helyre állt és növekedett a háború által jelentősen megrongált és lecsökkent lakásállomány. Egész városnegyedeket építünk át, főleg a járási székhelyen; az új toronyházak mellett még a legmodernebb családi házak is eltörpülnek. Fokozatosan eltűnnek a vályogházak, helyükön új, többszintes épületek épülnek, melyek szervesen illeszkednek az új városképbe. Évente ezernél több lakást adunk ót, mellyel jelentősen javul dolgozóink lakáskultúrája. A népgazdaság gyors fejlődése tehát minden téren kedvezően befolyásolja a járás lakosságának életét. Ez a tény pártunk szerveinek és a Nemzeti Front jó szervezőmunkájáról tanúskodik. Munkánk a CSKP vezette munkásosztály, kis- és középparasztok, a haladó értelmiség osztályharcának hagyományaira épül. Ezért ma is naponta idézzük e harcot és résztvevőit. Büszkék vagyunk arra, hogy a CSKP megalakítása után Érsekújvár a dél-szlovákiai munkásmozgalom jelentős központja volt. Gyakran látogatott ide Major István kommunista képviselő, beszédeivel irányítva a szociális és antifasiszta harcokat. Az osztályharcokban, főleg a harmincas években gyakori sztrájkokon, tüntetéseken vállvetve harcoltak együtt magyarok és szlovákok, munkások és kisparasztok — ebben gyökerezik testvéri együttélésünk internacionalizmusa. A pártunk vezette igazságos harc egyre több dolgozó nőt is vonzott. Sokan vettek részt közülük a sztrájkokban, tüntetésekben, illegális pórtmunkóban. a kommunista pártosság formálta tudatukat, de teljes felszabadulásuk, egyenjogúsodásuk csak a szocializmusban következett be. A szocializmus építésének időszakában a nők foglalkoztatottsága a különböző népgazdasági ágazatokban jelentősen nőtt. Ma járásunkban 30 000 nő dolgozik, mely a dolgozók 42,3 százalékát teszi ki (1979-es adat). Jelentősen változott az iparban dolgozó nők száma. 1948-ban számuk 750 volt, 1979-ben 20 000. A legtöbb nőt a könnyűiparban és a terciólis szférában, az iskolaügyben, az egészségügyben, a szociális intézményekben és a szolgáltatásban foglalkoztatjuk. Jelentős számmal vesznek részt a mezőgazdasági termelésben, ahol a 14 000 alkalmazott 37,6 százaléka rendes munkaviszonyban levő nő. A nők foglalkoztatásának aránya magas az Elektrosvitben — a lámpatestek és hűtőgépek szerelésében —, a Teslában. A konzervgyárban dolgozó nők gyermektápszerek és az értékes vitamindús táplálékok tartósítását végzik. A suranyi Calexben, a párkányi papírgyárban, az érsekújvári húskombinátban vagy a kisipari szövetkezetekben egyaránt érvényesülnek. A járásban élő nők 20 százaléka tagja a nőszövetségnek, társadalmi szervezetekben, képviselőtestületekben tevékenykednek. A járási nemzeti bizottságon 34 képviselőnő dolgozik különböző bizottságok elnökeként, városainkban 64, falvainkban további 453 képviselőnő van. Felelősségteljes funkciókat töltenek be gazdasági, egészségügyi, jogi, kereskedelmi intézményekben. Vezető beosztásban vannak főleg óvodák, bölcsődék élén, iskolai étkezdékben és a szolgáltatásban. Nagyra értékeljük a nők anyaszerepét, anyai küldetését. Törődünk azzal, hogy munkájuk fiziológiai adottságaiknak megfelelő legyen, ne végezzenek egészségükre káros tevékenységet. A nőkérdés minden üzemmünkben szerves része a komplex szociális és egészségügyi gondoskodásnak. Fontosnak tartjuk, hogy 15 éven aluli gyermeket nevelő anyák munkaideje, beosztása megfelelő legyen. Éjszakai műszakban egyetlen terhes nőt vagy kisgyermekes anyát sem alkalmazunk. A gyermekes családokról való gondoskodás nagyban hozzájárult a családok szociális biztonságának növeléséhez. Ezt tükrözi a járás népszaporulatának kedvező alakulása is. 1979-ben járásunkban 2648 gyermek született. Tanácsadóinkban, szociális-jogi intézményeinkben az elmúlt évben 2823 családnak, ezen belül 5360 gyermeknek nyújtottunk segítséget. Főleg kiskorú gyermekek tartósdijának biztosítását oldottuk meg, különböző szociális juttatások formájában pedig 257 gyermeknek 326 000 koronát juttattunk. Nagy figyelmet szentelünk a gyermeknevelő intézeteknek, melyekben az elvesztett családi kört igyekszünk pótolni. Lakosságunk igényli a dajkaszolgálatot is, amelyben a múlt évben 91 gyermek részesült. A járási székhelyen kísérletezünk olyan progresszív nevelőszolgólattal is, melyben a háromgyermekes családok fokozatosan további nyolc gyermek nevelését vállalják. A nők egészsége védelmében jelentős sikereket értünk el a terhesgondozóssal. A járásban születő gyermekek mind szülőotthonban, orvosi felügyelet mellett jönnek a világra. A gyermekágyi halandóságot kiküszöböltük. Az anyák munkavállalását a gyermeknevelő intézmények sikeres fejlesztésével segítjük elő. Az üzemek, szövetkezetek és egyéb intézmények megértésének köszönhető, hogy az építési beruházások vállalásával 1979-ben 6103 gyermek óvodai és 640 gyermek bölcsődei elhelyezését oldhattuk meg. Ezzel túlteljesítettük a 6. ötéves tervben előirányzott számot (a 3—5 éves gyerekek 72,9 százalékának beiskolázását). Ha járásunk kultúrtörténetét vizsgáljuk, jelentős történelmi és kultúrtörténeti személyiségekkel büszkélkedhetünk. 16 évig élt és tevékenykedett Érsekújváron Anton Bernolák, s itt fejezte be életművét, az ötnyelvű „Slowar"-t. Nagy figyelmet fordít városunk az andódi (Andovce) születésű költő, Czuczor Gergely emlékének, aki tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. A város híres szülötte Kassák Lajos Kossuth-dijas költő, író és képzőművész. A nemzeti kultúra kutatása idején Érsekújváron, a kolostorban két értékes kódexet találtak. Az „Érsekújvári kódex” 1530-ból tartalmazza alexandriai szent Katalin magyar nyelvű verses legendáját. A Czehkódex 1513-ból való. Mindkettő az MTA gondozásában van. Az érsekújvári járás érdekességei közé tartoznak a természetvédelmi területek, rezervátumok. A köbölkúti (Gbelce) mocsár Közép-Európa legnagyobb ornitológiái érdekességei közé tartozik. A kovácspataki (Kovácovo) dombok egyedüli tenyészhelyei hazánkban a melegkedvelő növényeknek és állatoknak. Jelentős természetvédelmi terület a csenkei (Cenkovce) erdő és a csenkei sztyeppe, a palórikovói és komjaticei park. Jelentős lépésnek tartjuk kulturális életünk fejlődésében az új kultúrintézmények átadását. 1979-ben nyitottuk meg a Művészetek Galériáját, melyben rendszeres kiállításokkal igyekszünk lakosságunk esztétikai érzékét fejleszteni. Új ezen a téren a járási népkönyvtár zenei részlege is, mely Szlovákiában az elsők közé tartozik. Járásunk ma már az üdülés, turizmus, idegenforgalom szempontjából is jelentős, s ezt elsősorban a Párkány-környéki Vadas sport- és fürdóközpontnak, valamint a podhájskei hévízforrásoknak köszönhető. Kedveltek a dunai vízisport lehetőségek, a természetvédelmi rezervátummok. 1960. július 1-től, a területi átszervezéstől, amikor az érsekújvári, a párkányi és a suranyi járást közigazgatásilag egyesítették, a járás vasúthálózatának jelentősége is megnőtt. Tudjuk, hogy a felsoroltak új, igényes feladatokat rónak ránk az elkövetkezőkben. Ismerjük az általunk teremtett értékeket, de a fogyatékosságokat, hibákat is, melyeket el kell távolitanunk. Alkalmunk is van rá: hazánk és járásunk Vörös Hadsereg általi felszabadítása 35. évfordulójának évében élünk. Odaadó, becsületes, hatékony munkával akarjuk kifejezni hálánkat és elhatározásunkat: mindig a Szovjetunió mellett állni, mely garantálja népeink szabadságát, békéjét, hazánk és járásunk további fejlődését. Felszabadulásunk 35. évfordulójának ünnepén arra is gondolunk majd, hogy nem vagyunk egyedül, hogy a szocialista közösség országai közt állunk, s az objektív történelmi fejlődés, mely minden ellentmondás ellenére is a békés fejlődés egyetlen, lehetséges útját mutatja - bennünket támogat és igazol.
