Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-10-28 / 44. szám
SZÁZ ÉVE, 1880. OKTOBER 25-ÉN SZÜLETETT BOHUMlR SMERAL Tizenhét esztendős volt Bohumír Smeral prógai diók, amikor aláírta a belépési nyilatkozatot a Csehszlovák Szociáldemokrata Pártba. 1941-ben, hatvanegy évesen hunyt el Moszkvában a Komintern egyik vezetőjeként, a Nemzetközi Vörös Segély Végrehajtó Bizottságának tagjaként olyan múlttal, melynek alapján jogosan állapították meg a róla emlékezők: az osztrák—magyar monarchiában és Csehszlovákiában végigélte és végigharcolta a csehszlovák munkásmozgalom első nagy korszakát, századunk első négy évtizedében a nemzetközi munkásmozgalom vezéralakjainak, szervezőinek egyike. Már huszonegy évesen, a prágai egyetem joghallgatójaként ismert és elismert szerkesztője volt a kommunista sajtó elődjének, a Právo Lidunak. Huszonnégy évesen a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt Központi Bizottságának tagja, s miután a századforduló első éveitől egyre erősödik a nemzeti függetlenségi harc, mely sokhelyütt — különösen a Nagy Október után — a leghaladóbb szociális és politikai forradalmi áramlatokkal egyesült, Bohumír Smeral a cseh országrészekben, majd nemzetközi vonatkozásban is ennek a forradalmi irányzatnak lett a képviselője. A szociáldemokrata pártokon belül végbement összes folyamatban (pl. a Cseh Szociáldemokrata Munkáspárt megalakulása) jelentős szerepe volt, minden esetben az egyre egységesebb és önállóbb baloldal élére állt. A marxista baloldali áramlatok kibontakozásának tetőződésekor, 1921 májusában, amikor megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja, Bohumír Smeral tartotta a kongresszusi beszámolót. Ez a kongresszus hagyta jóvá azokat a pontokat, amelyek által az új pártot felvették a Kommunista Intemocionálébo, s alelnökévé megválasztották Smeralt. Akkortól főszerkesztője a Rudé Próvonok, a párt központi lapjának, amely megjelenésének emlékére tartjuk a sajtónapot. S ha kommunista sajtónk hagyományaira hivatkozunk, annak forradalmi hagyatékait emlegetjük, akkor Bohumír Smeral szellemét is idézzük. Bohumír Smeral a CSKP KB tagjaként 1929- ben nemzetgyűlési képviselőként is szolgálta a párt politikáját. A húszas évek végén a Komintern kérésére Moszkvába költözött, ahol a Végrehajtó Bizottság, majd a VB elnökségének tagja lett. A müncheni árulást követően a Moszkvában alakult CSKP külföldi vezetőségének harcos tagja lett. Haláláig — 1941. május 8-án holt meg — ugyanazért küzdött, amiért tizenhét évesen a munkásmozgalom harcosává lett: a munkások, a dolgozó emberek jobb életéért, szabadságáért. A CSKP KB 18. ülése meggyőzően bizonyította, hogy az igényes belső és a mind bonyolultabb külső feltételek között, a problémák és a fogyatékosságok ellenére, tovább fejlődött Csehszlovákia gazdasági potenciálja, fellendült, emelkedett az életszínvonal. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára beszédében leszögezte: „Szocialista társadalmunk politikailag szilárdan, gazdaságilag erősen, kulturálisan fejletten, világviszonylatban szilárd helyzetet betöltve lép a nyolcvanas évekbe. A szocialista építés során megteremtett és a XV. kongresszus óta továbbfejlesztett anyagi források, társadalmi és szellemi erő megbízható alapja a jövő évek feladatai és követelményei sikeres teljesítésének.“ A 6. ötéves terv megvalósítása kétségtelen sikerének tekinthetjük, hogy az SZSZK-ban hozzávetőleg 25 százalékkal gyarapodik a nemzeti jövedelem, míg országosan 21—22 százalékkal. Tegépekkel, tévékészülékekkel és egyéb tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságában elérjük a legfejlettebb országok színvonalát. Míg 1975-ben minden negyedik háztartásnak volt személygépkocsija, ma már minden harmadiknak. Tovább javult a táplálkozás összetétele, főleg azzal, hogy növekedett a hús, tej, gyümölcs, zöldség és az alkoholmentes italok fogyasztása. Az életszínvonal emelkedését tükrözi az is, hogy az emberek nálunk több anyagi eszközt fordítottak hazai és külföldi üdülésre. Csak az utóbbi négy esztendőben 30 százalékkal több állampolgárunk utazott külföldre, mint az előző években. Nem azért emeljük ki ezeket a sikereket, hogy önelégültségben ringatózzunk, hanem bizonyítani szeretnénk: a gazdasági és a szociális program céljai eléréséért vívott harc sok területen meggyőző eredményeket hoz. Ez egyidejűleg elmélyíti meggyőződésünket, hogy elegendő erőnk és leheElőrehaladásunk meggyőző eredményei 1980. OKTOBER 14-15-ÉN TARTOTTA ÜLÉSÉT AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA kintettel a feltételekre, ez nem kevés! Az SZSZK gazdasági fejlődésének általában sikeres dinamikája döntő mértékben az iparnak köszönhető, amelynek termelése a 6. ötéves tervidőszakban több mint 33 százalékkal fog növekedni, míg országosan 25 százalékkal. A 6. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági termelés az előző ötéves tervidőszakhoz képest, az általában rosszabb időjárási feltételek ellenére, hozzávetőleg 9— 10 százalékkal lesz nagyobb. A mezőgazdasági termelés fejlesztésével tovább növeltük a hús és egyéb állattenyésztési termékek fogyasztását, és e tekintetben elérjük az élenjáró államok szintjét. Persze, az állattenyésztési termelés ilyen mérvű növelését részben a takarmánygabona fokozott behozatalával kellett elérnünk. A személyi fogyasztásban, a mennyiségi növekedés mellett, javult az összetétel is. A háztartások hűtőszekrényekkel, mosótőségünk van a nehézségek és az akadályok leküzdésére, szocialista társadalmunk továbbfejlesztése útján. A CSKP XV. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán hangsúlyoztuk, hogy igényesebbé és bonyolultabbá váltak a feltételek. Ez elsősorban a fejlett szocialista társadalom építésének igényes céljaiból és feladataiból s természetesen a világ általános fejlődéséből következik, amely objektiven hat népgazdaságunkra is. A 6. ötéves terv feladatai teljesítéséért vívott küzdelemben ez a prognózis nemcsak igazolódott, hanem a feltételezettnél még bonyolultabb formában jelentkezett. Maradéktalanul nem tudtuk teljesíteni mindazokat a feladatokat, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa tűzött elénk, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervekben, illetve szervezetekben dolgozó kommunisták elé. Számos vállalat, szakág és ágazat eltért a 6. ötéves terv feladataitól, részben objektív, de nagymértékben szubjektív okokból is. Értékelve a pártnak, valamint a párt-, az állami és a gazdasági szervekben, illetve szervezetekben dolgozó kommunistáknak szívós harcát, az FSZM, az ifjúsági és a nőszövetség, valamint más társadalmi szervezetek számos tisztségviselőjének aktivitását, sok élenjáró kollektíva lelkiismeretes, áldozatos munkáját és jó eredményeit, még kritikusabban kell tekintenünk azokra, akik nem járultak eléggé hozzá a kitűzött célok eléréséhez. Elsősorban azt kell bírálnunk, hogy az irányító stábok, a minisztériumoktól a vállalatokig, nem mindenütt és nem minden esetben fejtettek ki megfelelő igyekezetét a belső tartalékok mozgósítására, a fogyatékosságok kiküszöbölésére, nem harcoltak eléggé erélyesen a munkafegyelem és a felelősségérzet megszilárdításáért, a tudományos-műszaki haladás, a nyersanyag, fűtőanyag és energia, valamint a termelési alapok jobb kihasználása és a gazdasági fejlesztés egyébb tényezői útján a gazdaság intenzívebb fellendítéséért. A 7. ötéves terv kidolgozásának eddigi munkálatai arról tanúskodnak, hogy a fűtőanyag, az energia, a fémek és néhány további nyersanyag erőforrásainak lassúbb növekedése mellett kell biztosítanunk a további gazdasági fejlődést, miközben az előző tervidőszakokhoz képest kisebb arányban fog gyarapodni a munkaerők száma, s a világpiacon számolnunk kell termékeink értékesítésének mind igényesebb feltételeivel. Az ilyen korlátozó feltételek leküzdése érdekében jóval határozottabban kell mozgósítanunk az összes termelési tényező felhasználásának tartalékait. Elsőrendű feladat jobban felhasználni és értékesíteni a nyersanyagot, az energiát, az alapanyagokat, az állóalapokat és az emberi munkát, szélesebb méretekben érvényesíteni a tudományos-műszaki haladást, határozottabban tökéletesíteni az egész beruházási folyamatot, fokozni gazdaságunk exportképességét és növelni részvételünket a szocialista gazdasági integrációban. Csak ezen az alapon érhetjük el szociálpolitikai programunk céljait, biztosíthatjuk és emelhetjük tovább az elért magas anyagi és kulturális életszínvonalat. (Részletek Peter Colotka elvtárs az SZLKP Központi Bizottságának október 14-i ülésén elhangzott beszédéből.) CES
