Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-09-30 / 40. szám
' Lrü gyan lehetséges az, hogy a tejtermelésben a rozsnyói (Roznava) járás mezőgazdasági üzemei közül a pelsőci (Plesivec) Vörös Csillag a legutolsó, viszont a szövetkezet gömörhorkai (Gém. Hörka) udvarán Kiss Júlia brigádja a legelső a járásban? Nem tudtam megérteni, hogy amíg a szövetkezet valószínűleg idén sem teljesíti évi tejeladási tervét, ez a nyolc asszony már szeptember második felében eleget tett az ötéves terv feladatainak! Sőt, Kiss Júlia augusztus végéig kifejte az ötéves tervben előirányzott tejmennyiséget! Lehet ilyen óriási eltérés egy gazdaságon belül? Vagy csupán néhány tehénnek megadnak mindent, s a többi ezt sínyli? Ügy akartam érkezni, hogy ott legyek a reggeli fejésnél. De bárhogy igyekeztem is, a fejők megelőztek. Az utcán még égtek a lámpák, az esthajnalcsillag is ragyogott, az óra még nem ütötte el a fél négyet, ők már az istállóban voltak. Nem mondták, de észrevettem: megO J N W < >< Ü < előzni a másikat itt nemcsak „presztízs-kérdés”. Aki elsőnek érkezik, az elsőnek nyúl a takarmányhoz. (Mint aki elsőnek szed a közös tálból, a legjobb, legízletesebb falatot teszi a tányérjára ...) Nyolcán gondoznak, fejnek száznégy tehenet. Mindegyikük tizenhárom darabot. Számukra mind a tizenhárom másféle. Mindegyiknek megvan a maga „bogara”. Ezt ugyan figyelmen kívül hagyhatnák, de eredményeik titka éppen abban rejlik: megismerni az állatot, alkalmazkodni tulajdonságaihoz, igényeihez. — Aki későn jár, annak nincs ideje rendesen elvégezni a munkáját. Az állathoz nem lehet idegesen, kapkodva közelíteni. Nagyon fontos a nyugalom és a pontosság — mondják az asszonyok. Ezért jönnek időben. Hogy hat órára, amikor megjelenik a pásztor, aki legelőre hajtja a csordát, nyugodtan végezzenek a munkával. Régi tapasztalat szülte a mondást: a tehenet a száján keresztül fejik. Vagyis: meg kell adni neki, ami jár. Nemcsak mennyiségben, minőségben is. Például ha a takarmánykészítők „ésszerűsíteni” akarják munkájukat s egyszerre két napra valót hoznak a zöldtakarmányból, a másik nap minden tehénnél egy literrel csökken a hozam. Az állott takarmány ugyanis veszít tápértékéből. Hasonló a helyzet, ha elromlik a kombájn, és zöldtakarmány helyett szénát kapnak. A fejők azt is észreveszik, milyen legelőn volt aznap a tehén. Mert a silány legelő után nem elég a füves keverék, lucernát várnak. A legeltetés nem a legszerencsésebb megoldás: a napi három kilométeres „séta” nem növeli a hozamot. Ha viszont egész nyáron bent tartanák az állatokat, télre nem maradna takarmány. A szövetkezet összterületének ötvenkét százaléka legelő meg rét, amit másképp alig lehet hasznosítani. A tejtermelési lemaradásnak is a taa tehenet. De etetések és fejések között nagy különbségek lehetnek. S nem állhat mindenki felett egy ellenőr ... Tisztelettel és csodálattal vizsgálom titkukat, a többletet, ami bennük van. Az istálló még az elsők között épült, trágyahordószalag, tolós csille, kosár, talicska. A munkabiztonsági vagy tűzvédelmi ellenőr biztosan bezáratná. Tudják ezt ők is. A teljes felújítás legalább hatszázezer korona, száz tehénre számítva ez túl költséges. Új istálló építésére nincs lehetőség, a tehenek számát pedig nem csökkenthetik. Hasonló a helyzet a többi istállóban is ... Az asszonyok kezet mosnak a csap alatt, amelynél a tejeskannákat tisztítják. Átöltözni, munka közben megpihenni — nincs hely, nincs mikor. A tejtárolóban e viszonyokhoz mérten nagy a rend és tisztaság, az innen kikerülő tej 83 százaléka első osztályú. Hat órára befejezik a munkát. És már elhiszem, hogy ilyen feltételek mellett is le tudták karmány a fő oka. Az előirányzott tervek szerint tavaly a szántóföld 59 százalékán gabonaneműt termesztettek, takarmányra mindössze 340 hektár jutott. Az állatsűrűség a járásban náluk a legnagyobb: 100 hektár mezőgazdasági területre 60 db szarvasmarha jut. Négy udvarban — Gömörhorkán, Mellétén (Meliata), Szalócon (Slavec) és Pelsőcön — 700 tehenük van. A szövetkezet elnöke panaszolja, hogy már éjszaka is tejről álmodik. A tej a legnagyobb gondjuk. Probléma, melyet elegendő takarmány nélkül nem tudnak megoldani. Lehet rajta javítani, talán jó eredményeket is elérni, erre példa a gömörhorkai Kiss Júlia csoportja. De ez kivétel. Nem azért, mert ők több, más takarmányt kapnak. Azért az igazi munkásbecsületért, amit nem lehet előírni, az ellenőrzéssel megteremteni. Felelősségre vonhatják a gondozót, ha nem eteti, nem feji meg rövidíteni a tervteljesítés határidejét. Nem szívesen engedik át az állatokat még egy-két napra sem más gondozónak. Mert egy nap elég ahhoz, hogy egy hétre csökkenjen a tejhozam. Ezért utasították el a szabadnapot biztosító munkaidő-szervezést is. Ha szabadságra mennek, maguk szereznek helyettest. Olyat, akiben megbíznak. Így teljesítette Barna Lenke, Bálint Piroska, Ambrus Erzsébet, Bacsó Erzsébet, Szabari Lujza, Csupori Matild, Fürjes Lenke és vezetőjük, Kiss Júlia három hónappal korábban a hatodik ötéves terv feladatait. Nem szemfényvesztéssel, különleges előnyökkel, mégcsak nem is valamilyen csodával. Becsületes, szívós munkával. Volt benne önfeláldozás, lemondás, több is, mint amit bárki megkövetelhetett volna. De éppen ez a többlet az ő sikerük titka, munkájuk öröme. H. ZSEBIK SAROLTA m i] 7777