Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-23 / 39. szám

KENYÉR-GONDOK A. jó ellátás mércéje a kenyérnél kezdődik, hiába áll a vásárló rendelkezésére a többi élelmiszer, ha a friss kenyér hiányzik. Dunaszerdahelyen (Dun. Streda) a járási nemzeti bizottság keres­kedelmi szakbizottsága a nyár közepén egyetlen programponttal tartott rendkívüli ülést. A kenyérről volt szó. A kenyérről, mely még ebben a „kenyeret termelő“ járásban is gondot okozhat, ha nem figyelnek rá kellőképpen, ha az ellenőrzés néhol lazul. A Zdroj és a Jednota, valamint a három város — Dunaszerdahely, Somorja (Samorín) és Nagymegyer (Calovo) — körzeteinek képviselői, a pékség igazgatója, a jnb és SZLKP jb dolgozóinak ellenőrzésével felülvizsgálták a járás lakosságának kenyérellátását. A július utolsó hetében észlelt hiányosságokról számoltak be. Zuzanna Májková, a Zdroj dolgozója: — Üzleteinkben reggel csak fekete kenyeret és péksüteményt lehetett kapni, a nap folyamán az utánszállitás rendszertelen volt. A péksütemények alja égett és piszkos. Néhány üzletvezető arra panaszkodott, hogy nem kapja meg a meg­rendelt mennyiségű fonott kalácsot, s így ha például 50 darab helyett csak 20 érkezett, ezt kénytelen volt odaadni az óvodának, nem maradt a lakosságnak. Minőségi ellenőreink súlyhiányt is észleltek. A szállító­­levél sem érkezik minden rakománnyal, s ez megnehezíti az elszámo­lást, visszaélésekre ad lehetőséget. Nagy Árpád, a Jednota alelnöke: — A dunaszerdahelyi és a bősi (Gabcíkovo) körzetben több helyre reggel későn érkezett a szállító­kocsi. A cséfai (Cechová) üzletbe száraz kenyeret vittek, az üzlet­vezető kénytelen volt azonnal visszaküldeni, frisset azonban már nem kapott. Bodakra (Bodíky) penészes kuglófot hoztak. Nagymagyarra (Zlaté Klasy) rosszul sült, kisebb súlyú kenyér érkezett. Panaszkodtak a minőségre is. A kétkilós kenyér becsesebb mint az egykilós, minő­sége is jobb, de csak néha kapunk. Hogy mikor azt az üzletvezető sem tudja, s mivel az itteniek darabszámra vásárolják a kenyeret, a megrendelt mennyiség csak a vásárlók felének elég. Jó lenne tudni, mikor sül kétkilós kenyér, hogy a megrendelést eszerint állíthassák össze. Piszkosak a szállítóládák, a meleg kenyér felszedi róluk a port, s olyan lesz, mintha sárral kenték volna be. A szállításnál egymásra rakott kenyér összenyomódik, „megizzad“, fogyaszthatatlanná válik. Az üzletvezetők inkább kevesebbet rendelnek, nehogy a nyakukon maradjon a kenyér. Mert a száraz kenyeret nem veszik vissza tőlük. Ha elfogy is a kenyér, naponta háromszor-négyszer ugyanarra a helyre akkor sem mehet a pékség kocsija, mert az üzemanyag-takarékosság rájuk is vonatkozik. Somogyi Anna, a jnb kereskedelmi osztályvezetője: — Ezen a héten hét nemzeti bizottságtól kaptunk hírt a kenyérről. Légen (Lehnice), Békén (Mierová), Dunaszerdahelyen különböző tárgyakat találtak a kenyérben. A szállítókocsik késése szombaton és ünnepnapok előtt a legnagyobb. Az üzletvezetők kérik, hogy a reggeli szállítmány egy részét már előző délután kapják meg, hogy a dolgozók munkából jövet megvehessék a kenyeret, péksüteményt, ne kelljen rá reggel várakoz­niuk. Jó lenne feltüntetni, mikor érkezik a szállítmány az üzletekbe, hogy aki friss kenyeret aikar, ehhez igazítsa a vásárlási idejét. Nagy József, a dunaszerdahelyi pékség igazgatója megígérte, hogy utánanéz a hiányosságoknak. De kép>es lesz-e minden panaszt orvosolni? Ha egy-másfél órán át nincs áram, megállnak a gépek, oda a minő­ség ... Vagy elromlik a szellőztető berendezés — nehéz hozzá alkatrészt szerezni —, gyorsabban kel a tészta, nem győzik sütni. Nehézséget okoz, ha a pékség 14 szállítókocsijából egy elromlik! Esetleg meg­betegszik a sofőr... A pékáruk választékbőségét a csomagolóanyag, a töltelékek hiánya csökkentheti. A harmadik műszak dolgozói visszaéltek a bizalommal, az ellenőrök ugyanis csaik két műszakban dolgoznak, ez okozta a súly­hiányt, súlyeltérést. A pékség dolgozóinak hanyagságáról, a higiéniai előírások be nem tartásáról tanúskodnak a kenyérben talált tárgyak. A ládák tisztítására diákokat vettek fel, eddig 1200 darabot tisztítot­tak meg, 600 még hátra van. Nagyobb gondot kellene fordítani a ládák tisztaságára. Sokhelyütt kidobálják az udvarra, ott lepi a por, piszko­lódik. Ennyi — és még sok másféle — oka lehet, ha a polcokon ott marad a kenyér. Csupán a dunaszerdahelyi járásban félévenként több mint 650 ezer korona értékű kenyér szárad az üzletekben! Mi legyen vele, ki szedje össze, ki használja fel? Pillanatnyilag még az is megoldatlan kérdés. így van ez más járásokban is. Kimondottan szükséges tehát, hogy a helyi és járási nemzeti bizottságok foglalkozzanak a kenyérrel. Hogy ne csak számba vegyék a hiányosságokat, hanem távolítsák is el azokat. H. ZSEBIK SAROLTA A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMI­­SZERIPARI DOLGOZÓK NYITRAN (NITRA) MEGTARTOTT ÉRTEKEZLE­TE, AMELYEN JOZEF LENÁRT, A CSKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, AZ SZLKP KB ELSŐ TITKÁRA VEZE­TÉSÉVEL PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜL­DÖTTSÉG IS RÉSZT VETT, A TÁR­SADALMI ÖSSZEFOGÁSBAN JE­LÖLTE MEG A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK FŐ FELADATAIT. JÁN JANIK, AZ SZLKP KB TITKÁRA AZ ÜLÉSEN ELMONDOTT BESZÁ­MOLÓJÁBAN A MAXIMÁLIS GAZ­DASÁGOSSÁGOT ÉS HATÉKONY­SÁGOT HANGSÚLYOZTA. A TÖBB MINT EZER KÜLDÖTT A TANÁCS­KOZÁS UTÁN MEGTEKINTETTE AZ AGROKOMPLEX ’80 MEZŐGAZDA­­SÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍ­TÁST. AZ IDÉN IS TÖBB SZÁZ­EZREN JÁRTAK A ZOBORAUI VÁ­ROSBAN, HOGY MEGISMERKEDJE­NEK MEZŐGAZDASÁGUNK, ÉLEL­MISZERIPARUNK ÉS VADGAZDÁL­KODÁSUNK EREDMÉNYEIVEL. A RENDEZVÉNY BIZONYÍTÉKA VOLT ANNAK A HATÉKONY MUNKÁNAK IS, AMELYET AZ ÉLETKÖRNYEZET. AZ ERDŐK, A HÁZTÁJI KISKERTEK, KISÁLLATTENYÉSZETEK FEJLESZTÉ­SÉBEN ELÉRTÜNK. MILYEN HATÁSSAL LESZ MINDEZ MEZŐGAZDASÁGUNKRA? MENY­NYIRE TUDJÁK AZ ÉVENTE MEG­JELENŐ ÚJ GÉPEK SEGÍTENI ME­ZŐGAZDÁSZAINKAT? EZ A KÉR­DÉS FOGLALKOZTATOTT LEGIN­KÁBB. HISZEN EGY ILYEN KIÁLLÍ­TÁSNAK ELSŐSORBAN AZ A KÜL­DETÉSE, HOGY A TUDOMÁNY, A MŰSZAKI FEJLESZTÉS LEGÚJABB TALÁLMÁNYAIT BEMUTATVA. MI­NÉL GYORSABBAN ELJUTTASSA AZOKHOZ, AKIK IGÉNYLIK, AKIK­NEK MUNKÁJÁT SEGÍTENI, KÖNY­­NYlTENI HIVATOTTAK EZEK A GÉ­PEK. Attekinthető-e egy kilenc falu hatá­rában gazdálkodó szövetkezet tevékeny­sége? Betájolható-e a gazdasági rész­legek fejlesztésének iránya? — Tettem fel a kérdést a mezőgazdaság élenjáró és vezető dolgozói nyitrai értekezleté­nek szünetében Nagy Lászlónak, az ipolyvarbói (Vrbovka) szövetkezet elnö­kének.- Magam is többször gondoltam erre, amióta megválasztottak elnöknek. Ahogy telt az öt esztendő, úgy erősö­dött bennem a tudat, hogy felkészült beosztott vezetők nélkül, aligha sike­rülne. Ha csak szokásos, tüzetes határ­­szemlére indulok is, eltart három-négy napig. 4000 hektár, ebből 2500 szántóföld; 2600 szarvasmarha, 300 sertés. A 7. öt­éves tervben 4000 sertéssel és 1400 juh­­val lesz több. Tagságunk létszáma azonban nem gyarapszik, sőt az utóbbi időben csökken. 560 dolgozónk 60 szá­zaléka nő, akik többségükben az állat­­tenyésztésben dolgoznak. A férfiak hat­van százaléka a gépesítésben, a töb­biek az állattenyésztés nagyobb fizikai megterhelést adó munkahelyein dolgoz­nak. Üt szocialista brigádunk van, ebből három az állattenyésztésben. Ennyi tömören a lényeg, ami ezek mögött van, az mind, mind az ember. Gondjainkkal, küzdelmünkkel — az ele­mekkel, önmagunkkal. Olyan ember szavai ezek, aki inkább a gyakorlattal, a hétköznapok felada­taival szeret birkózni, mint az újságíró kérdéseivel. Most mégis megtoldja: — Szövetkezetünkből ötvenen jöttünk Nyitrára, hiszen az országos értekezlet ürügyén az Agrokomplex mezőgazda­­sági kiállítást is mégnézzük, örülünk minden szépmek, jónak. Csakhát, évek óta látjuk eredményeinket, évek óta „eszesebbnél eszesebb" gépeket isme­rünk meg, földjeinken, istállóinkban mégis alig találni belőlük. Kiállítják, megrendeljük, végül úgy öt év múlva leszállítják. így voltunk a múlt eszten­dőben is az önjáró szalmaszedő kocsi­val, amit szinte a mi dombos vidé­künkre teremtettek. Pedig a legégetőbb m»r 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom