Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-08-12 / 33. szám

[fl] ^ [ I ISZAKflCSKÖNYVÉBE BODROGKÖZI ÉTELEK E vidék egyik legjellegzetesebb étele a töltött káposzta. Még ma sincs tán olyan bodrogközi háztartás, ahol rendszeresen ne készítenék. A töltött káposzta „sorsa” csak annyiban válto­zott, hogy a fiatalabb nemzedékeknél már ke­vésbé gyakori étel mint a korábbiaknál, emiatt viszont nagyobb megbecsülésnek örvend. Az alábbiakban egy különleges fajának receptjét közöljük: KACSAHÚSSAL TÖLTÖTT KÁPOSZTA A felbontott kacsa melléről és combjáról le­fejtjük a húst. (A maradék csontok a kacsa töb­bi részével felhasználhatók ízletes kacsaleves készítésére. A legjobb kacsaaprólékíeves sok zöldséggel — sárgarépa, petrezselyem, zeller, ka­ralábé és egy kis fej vöröshagyma —, szemes­­borssal és kockatésztával — a helyi szóhaszná­lat szerint lecskével — készül). Ezt a kb. 75 dekányi kacsahúst ledaráljuk, majd megdará­lunk a húsdarálóval három-négy fej vöröshagy­mát és öt-hat gerezd fokhagymát is. Megmo­sunk kb. 37 dekányi rizst. (A rizs mennyisége mindig a hús súlyának a fele legyen!). A régi időkben rizs helyett kukoricadarát használtak, érdemes ezt a változatot is megpróbálni. A meg­darált húst, ' ízlés szerint sóval, törött borssal és kevés pirospaprikával megfűszerezzük, majd hozzákeverünk egy-két tojást és egy evőkanál­nyi disznózsírt. A fűszerezett darált húst az összedarált vereshagymát és fokhagymát össze­keverjük a mosott rizzsel. Ezt a húsmasszát ká­posztalevelekbe göngyöljük úgy, hogy kúpos formát nyerjünk melynek szélesebb végén a ká­posztalevél peremét visszahajtjuk és benyom­kodjuk. Télen savanyított káposztaleveleket hasz­nálunk, nyáron friss káposztát. Az egész fej káposztát megmossuk és abároljuk, majd leve­leire szedjük. (Vannak, akik nyáron is megsava­nyítják a káposztaleveleket töltött káposzta ké­szítés előtt). A káposztaleveleket edénybe kell helyezni, az edényt vízzel felönteni, majd a te­tejére sót, fokhagymát és kenyeret teszünk. Na­pon vagy meleg helyen tartjuk, hogy kovászo­­sodjon. Két-három nap alatt kellemes savanykás ízt kap. Ügyeljünk arra, hogy kis töltelékeket készítsünk, mert úgy gusztusos a töltött káposz­ta. Ezért a nagyobb leveleket ketté kell repesz­­teni! A maradék káposzta leveleket apróra vág­juk és a fazék aljára szórjuk. Az elkészített töl­telékeket rétegekben rakjuk a fazékba. Vannak, akik a telirakott fazék tetejére nehezék gyanánt tányért helyeznek, hogy forrás közben a tölte­lék ne bújhasson ki a pundrából (így nevezik a töltelék burkát, a káposztaleveleket). A fazék­ba rakott töltött káposztára annyi vizet öntünk, hogy ellepje azt, majd lassú tűzön főzzük. Ami­kor félig megfőtt és a rizs megszívta magát vízzel, felöntjük paradicsomlével, majd készre főzzük. Végül leöntjük tejszínnel (nem tejfellel!) és még egyszer felforraljuk, de csak egy roty­­tyanásnyit. A töltött káposzta akkor jó, ha így megrottyantották, és akkor a legjobb, ha ki­lencedszer melegítik. A töltött káposzta természetesen készülhet sertéshússal is. A Bodrogközben valamikor reg­geli éteknek készítették A régi parasztvilágban erős reggeli után indultak a földekre az embe­rek. Kint ebédeltek, általában szalonnát, kol­bászt, nyers füstölt sonkát kenyérrel. A leggya­koribb vacsora a főtt krumpli volt, amit hagy­más zsírral öntöttek nyakon és savanyú tejjel fogyasztottak. BABLEVES SAVANYÜKAPOSZTA-LÉVEL Három deci száraz fehérbabot beáztatunk. Es­tétől reggelig hagyjuk ázni, majd kevés kari­kákra vágott petrezselyemmel, sárgarépával és karalábéval sós vízben megfőzzük. Apróra vágott vöröshagymát disznózsíron (vagy étolajon) aranysárgára pirítunk, és a for­ró zsiradékba egy púpozott kávéskanál simalisz­tet keverünk el, majd a ráintást a levesbe önt­jük. Ezután fél liternyi savanyúkáposzta-lével öntjük fel a levest. Kockatésztával azaz lecské­vel tálaljuk. ZABCIBERE Fél liternyi darált zabot, vagy zabpelyhet há­romliteres uborkásüvegbe szórunk. Az üveget feltöltjük vízzel. Tetejére két gerezd fokhagy­mát, kiskanálnyi sót és kenyérhéjat teszünk. Letakarjuk és két-három napig erjedni hagyjuk. Amikor már kellemesen savanykás, leszűrjük és fogyaszthatjuk. Valamikor légcsőhurut gyógyítá­sára is használták. ZABCIBERELEVES A leszűrt zabcibere levél edényben felforraljuk majd behabarjuk. A habarékot a következő módon készítjük el: Kevés simalisztet elkeve­rünk vízzel. Néhány gerezd fokhagymát apróra vágunk és a habarékba szórjuk, s ezzel besűrít­jük a zabcibere levét. Kockákra vágott pirított kenyérrel tálaljuk. gEresi beles Egy kilogramm lisztből, fél kiló grízesliszt és fél kiló simaliszt keverékéből vízzel és sóval tész­tát gyúrunk. Négy részre osztjuk és ujjnyi vas­tagságúra nyújtjuk A tetejét zsírral kenjük meg, kétszer-háromszor hajtogatjuk. Hajtogatás közben a tésztát mindig újra megkenjük zsírral, közben pihentetjük (Egy kg liszthez összesen fél kilogramm zsírt használunk el.) Káposztás vagy túrós töltelékkel töltjük meg és a tűzhely tetején kerek vastepsiben sütjük. A töltelékek egyszerűen készülnek. A túrót, tojással, cukorral és apróra vágott kaporlevél­lel keverjük össze. A káposztát zsíron vagy ége­tett cukron pároljuk, ízlés szerint sózzuk, bor­­sozzuk, vagy cukrozzuk. Italhoz (főleg bor mel­lé) sós töltelékkel készítjük. GERESI LÁNGOS Két kilogramm krumplit héjában megfőzünk, meghámozunk, áttörjük krumplitörőn. Miután az áttört krumpli kihűlt, liszttel és kevés tejjel összegyúrjuk. Vason, a konyhai tűzhely tetején megsütjük. Tetejét tálalás előtt olvasztott zsír­ral vagy lekvárral kenjük meg. Húsos és hústalan ételek — kinek mire tellett. Az étrendet a szükség szabta meg. A „szegé­nyes” ételek lassan a múltba vesznek. Legjob­ban a töltött káposzta tartja magát. Nem megy ki a divatból. Ez érthető is különösen annak, aki megkóstolta. Kisgéresen még sütik a bélest és a lángost, de a fiatalabb asszonyok már nem ismerik a módját, az ő nemzedéküknél már a piskóta dívik. A nőszervezetek életéből A Szlovákiai Nőszövetségnek a tóketerebesi (Trebisov) járásban 125 alapszervezete van 10 067 taggal. A ta­gok 40,5 százaléka a járás déli részében élő és dol­gozó magyar nemzetiségű nő. Az alapszervezetekben sokrétű munka folyik. Az el­múlt időszakban a legnagyobb figyelmet a politikai nevelő munkának és a kulturális tevékenységnek szen­teltük, de nem hanyagoltuk el a szervezeti életet, so­kat foglalkoztunk a nők munka- és életkörülményeinek javításával is. A politikai oktatás témáin kívül együttműködve több más tömegszervezettel szemináriumokat, vitaesteket, an­­kétokat tartottunk, amelyek célja a jogi és egészség­­ügyi felvilágosítás, a világnézeti és esztétikai nevelés Volt; Kultúrpolitikai tevékenységünk jelentős része az ol­vasómozgalom, mely mély gyökeret vert járásunkban. Meghonosodott és teljesíti legfontosabb küldetését: könyvszeretetre neveli az asszonyokat. És bizony, asz­­szonyaink olvasnak! A kötelező és az ajánlott -irodal­mat, közösen és individuálisan is, aztán az összejöve­teleken szívesen beszélnek benyomásaikról, élményeik­ről. Különösen a történelmi témájú regények érdeklik őket. Az elolvasott könyvekhez járási szintű vitákat, olvasótalálkozókat is rendezünk. Hatvanhárom olvasó­körünknek 1446 tagja van. Állandóan, növekszik a nők aktivitása. Az élet szép­sége mozgalombán, az amatőr művészeti tevékenység­ben. A népdal- és népi táncversenyeknek járásunkban több éves hagyománya van. Az évente megrendezett versenyt felváltva tartjuk a járás északi, illetve déli ré­szén. Idén júniusban tizenegyedszer találkoztunk „Szo­­motonban, ahol a magas színvonalú műsorban több kitűnő szólista és éneklőcsoport mutatkozott be. A Szólj költemény lassabban jut be a köztudatba. Idén még csak harmadszor rendeztük meg a járási versenyt, s bár az előadás, valamint a vers- és pró­zaválasztás színvonala javul, nem lehetünk elégedet­tek, mert hiányzik a hozzáértő szakmai tanácsadás. Sajnos, a 21 résztvevő közül csak hárman szavaltak magyar nyelven. Szeretnénk, ha a jövőben ők is töb­ben lennének, ezért a következő versenyt már a CSE­­MADOK jb-vel közösen rendezzük. Asszonyaink a választási program teljesítésébe is be­kapcsolódnak. Közösségért végzett munkájuk nyomát mindenütt láthatjuk: iskolák, óvodák, temetők keríté­sét mázolják, parkokat gondoznak, emlékművek kör­nyékét. játszótereket tartanak rendben. Kultűrházak, agitációs központok építésében segítenek, virágokat, díszcserjéket ültetnek és környezetszépítési akciókban vesznek részt. A Mindent az emberért mozgalomban több ezres értékek megteremtésével járulnak hozzá népgazdaságunk dinamikus fejlődéséhez. Járásunk nő­szervezetei az elmúlt évben e mozgalomban második helyezést értek el. Nem sorolom fel az összes meg­teremtett értéket, csak néhányra mutatok rá: a mozga­lom 180 óvodai férőhellyel és 300 iskolás gyerek étkez­tetésének megoldásával gazdagította a járást. Különös figyelmet szentelünk a nők munka- és élet­­körülményei javításának, az üzlethálózat fejlesztésének, a szolgáltatások kiszélesítésének, elsősorban falvaink­­ban, hogy az ott élő csalódok is teljes mértékben élvezhessék társadalmunk előnyeit. Szervezetünk továbbra is mindent megtesz azért, hogy asszonyaink, gyermekeink, családjaink napról napra szebben, jobban boldogabban éljenek. Anna Cervenáková GEüL]

Next

/
Oldalképek
Tartalom