Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-08-12 / 33. szám

Az életszínvonal emelkedésének e­­gyiik lényeges mutatója a kulturá­lis tevékenység szélesítésére, fejlő­désére megteremtett anyagi alap, s a kulturális nevl<^ munka színvo­nala. Andrej Olenák'kal, a jmto al­­elnökével és Pavol Do jónkkal, a kulturális ügyosztály dolgozójával beszélgetünk az elért eredmények­ről, a még megoldásra váró fel­adatokról. — Sokan rosszul értelmezik a kultúra fogalmát — kezdi Pavol Dojcák. — A kulturális tevékeny­séget vizsgálva csak az amatőrcso­portok munkáját figyelik. Leszűkí­tik ezzel a kört, ‘hiszen az összkép­hez kívánkozik a polgári ügyek testületéinek munkája, a népkönyv­tárak állapota és ellátottsága, a kü­lönböző tudományos előadások, vagy előadássorozatok hatékonysá­ga. Mert a kulturális nevelőmun­kának a fő célja ugyebár, az em­berek gondolkodásának formálása, az új, szocialista életforma kialakí­tásának eredményes segítése. Nos. mi ilyen szempontokból vizsgáljuk a kulturális tevékenységet, s azt hiszem, jó eredményekről számol­hatunk be. Andrej Olenák hozzáteszi; Ilyen tekintetben nagy felelősség hárul a nemzetiségi kulturális szövetségre, a CSEMADOK-ra amelynek a nem­zetiségi kultúra fejlesztésén kívül továbbra is fő feladata marad a csehszlovák szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre ne­velés. Egyidejűleg — ez az említett feladatból is kitűnik — határozot­tan harcolnia kell a nacionalizmus minden megnyilvánulása ellen. Iyen tekintetben elégedettek va­gyunk a CSEMADOK munkájával, különösen a nagy.kaposi, a király­­helmeci, a kis- és nagytárkányi (Maié a Veiké Traikany) a bodrog­­szerdahelyí (Streda nad Bodrogom) és a borsi (Borsa) alapszervezetek tevékenységét értékeljük nagyra. — A polgári ügyek testületének munkájába több, mint ezerszáz em­ber kapcsolódott' be — folytatja Pavol Dojcák. — Munkájuk ered­ményességét egyetlen ténnyel tá­masztom alá: az újszülöttek 73 százalékának ők rendeztek névadót. Ezenkívül temetéseken is közremű­ködnek és különböző jubileumokra szerveznek műsorokat. A könyvtá­rak — 15 központi, 5 városi könyv­tárunk van, és több mint száz rész­leg működik a kisebb falvakban — ellátottsága jó, egy lakosra 3,98 kötet jut. A lakosság 26 százaléka olvasója könyvtárainknak, egy la­kosra évente 6 könyv kölcsönzés jut. Könyvtárainkban természete­sen magyar könyvek is találhatók. Pontos kimutatás nincs róla. de gondolom, 40 százaléka magyar, hiszen ilyen a nemzetiségek aránya járásunkban. Mi pedig az interna­cionalizmus szellemében úgy irá­nyítjuk tevékenységünket, hogy az minél eredményesebb legyen, s minden tekintetben be tudjuk tar­tani a nemzetiségi arányt. Őrös (Strázne) Bodrogköz kisebb falvainak egyike. A hnb elnöke hosszú évek óta Juhász Jánosné. A falu gondjait, örömeit sorolja, de megjegyzi, hogy több közülük jel­lemző a járás kisebb falvaira, sok viszont teljesen egyedi, őrösi prob­léma. — Falunkban az egyetlen mun­kalehetőség a földmű vessző vetkezet. Mondanom sem kell, hogy ez ke­vés, s mert évek óta így van, öreg­szik a falu. A fiatalok elköltöznek, ki Csernőbe, ki Helmecre. Terebes­­re. sőt Kassára (Kosice) is. attól függően, hol kapnak megfelelő munkát. Több ház 'már ma üresen áll. 1970-ben, az utolsó népszám­láláskor még nyoloszáz lakosa volt falunknak, jelenleg -körülbelül 760. Gondjaink tovább szaporodtak, hi­szen nemrég központosították az iskolánkat, mert kevés volt a gye­rek. A magyar -tanítási nyelvűbe1 30-an, a szlovákba 9-en jártaik. Igaz, hogy Nagygéresen (Vefky Mo­res) szép, modem iskolába járhat­nak a gyerekek, minket mégis ér­zékenyen érint a dolog. Talán idő­vel lehetőségünk nyílik az iskola visszaállítására, hiszen a magyar tanítási nyelvű óvodába jelenleg 41 gyerek jár, bár ismerve falunk la­kosságának összetételét — kb. a fele 60 éven felüli — balga re­ménynek tűnik ez az elképzelés. Az elköltözéseknek további oka, hogy falunkban nincs szórakozási lehe­tőség, egyetlen üzletünk nagyon rossz állapotban van, más szolgál­tatásról nem is lehet beszélni. A nagyobb bevásárlást a sokkal job­ban kiépített Nagygéresen és Ki­­rályhelmecen végezzük. Juhászné szavainak igazáról több­szörösen is meggyőződhettünk. Es­te olvasóinkkal találkoztunk, a leg­gyakrabban egy új üzlet építésének szükségessége, a szolgáltatások rendszeresítése került szóba. Erre mutatott rá Gönczy Gábomé, Bé­lán Ilona. Csontos Bertalanmé. Sze­­kerkai Lászlóné. de maga Keresz­túri Lászlóné, az üzlet vezetője is. Tarczali Sándomé, az óvoda igaz­gatónője, a nöszövetség helyi szer­vezetének elnöke a kulturális élet lehetőségeiről szólva mondta el. hogy igény van, amit a két éve megalakított folklórcsoport munká­ja is bizonyít. Olvasni is szeretnek az emberek, de nincs mindenkinek lehetősége könyvvásárlásra. a könyvtár viszont szegényes. Csaik a fiatalok hiánya egyre észlelhe­­tőbb, egyre nagyobb gond. Ez is Juhász Jánosné szavait igazolta, aki a falu „elöregedésével" kapcsolatban még azt is említette, hogy rengeteg ügyes-bajos dolgot kell intéznie a járáson, mert az idősebbek nem nagyon 'beszélnek szlovákul. Igaz. a járási nemzeti 'bizottság dolgozói számára nemrég magyar nyelvtanfolyamot szervez­tek. de egyelőre még nehéz lenne komolyabb eredményekről beszélni, így szinte minden személyes prob­lémával neki kell Terebesre utaz­nia. Kedves falu Őrös. Gondjaik több­sége nem egyedi, mondhatnék, or­szágos jellegű. Hiszen sok olyan kis falu található országszerte, mely­nek társadalmi, kulturális élete egyre szegényesebb lesz, fejlődése -megáll a fiatalok elköltözése miatt. Szocialista társadalmunk bonyolult feladatainak egyike e kérdés meg­oldása. Együtt a hét folyónak nincs le­gendája. Legalábbis nem találkoz­tunk legendával. Talán azért, meri amikor kialakulhatott volna, az itt élőknek nem volt szükségük le­gendára. Az egy-egy folyó jóságos­ságát vagy rosszindulatát elmondó mesékre alig emlékszik valaki. S az is bezárkózik, hallgat, mint a folyók száraz időben: indulattalan. Változó valóságunk feledteti a le­tűnt korok meséit, az egykori va­lóságokat. Az emberek pedig ha­marabb alakították ki életük ál­landó medrét, mint a folyók. Egy­szer tán — amikor megzabolázzák a hét folyót — Bodrogköz jelene válik legendává. 1—2. A kistermelők nélkül lehetetlen a zöldségfelvásárlási terv telje­sítése. 3. Ok negyvenegyen már csak a nagy­­géresi alapiskolát fogják ismerni. enni V

Next

/
Oldalképek
Tartalom