Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-08-12 / 33. szám
Az életszínvonal emelkedésének egyiik lényeges mutatója a kulturális tevékenység szélesítésére, fejlődésére megteremtett anyagi alap, s a kulturális nevl<^ munka színvonala. Andrej Olenák'kal, a jmto alelnökével és Pavol Do jónkkal, a kulturális ügyosztály dolgozójával beszélgetünk az elért eredményekről, a még megoldásra váró feladatokról. — Sokan rosszul értelmezik a kultúra fogalmát — kezdi Pavol Dojcák. — A kulturális tevékenységet vizsgálva csak az amatőrcsoportok munkáját figyelik. Leszűkítik ezzel a kört, ‘hiszen az összképhez kívánkozik a polgári ügyek testületéinek munkája, a népkönyvtárak állapota és ellátottsága, a különböző tudományos előadások, vagy előadássorozatok hatékonysága. Mert a kulturális nevelőmunkának a fő célja ugyebár, az emberek gondolkodásának formálása, az új, szocialista életforma kialakításának eredményes segítése. Nos. mi ilyen szempontokból vizsgáljuk a kulturális tevékenységet, s azt hiszem, jó eredményekről számolhatunk be. Andrej Olenák hozzáteszi; Ilyen tekintetben nagy felelősség hárul a nemzetiségi kulturális szövetségre, a CSEMADOK-ra amelynek a nemzetiségi kultúra fejlesztésén kívül továbbra is fő feladata marad a csehszlovák szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre nevelés. Egyidejűleg — ez az említett feladatból is kitűnik — határozottan harcolnia kell a nacionalizmus minden megnyilvánulása ellen. Iyen tekintetben elégedettek vagyunk a CSEMADOK munkájával, különösen a nagy.kaposi, a királyhelmeci, a kis- és nagytárkányi (Maié a Veiké Traikany) a bodrogszerdahelyí (Streda nad Bodrogom) és a borsi (Borsa) alapszervezetek tevékenységét értékeljük nagyra. — A polgári ügyek testületének munkájába több, mint ezerszáz ember kapcsolódott' be — folytatja Pavol Dojcák. — Munkájuk eredményességét egyetlen ténnyel támasztom alá: az újszülöttek 73 százalékának ők rendeztek névadót. Ezenkívül temetéseken is közreműködnek és különböző jubileumokra szerveznek műsorokat. A könyvtárak — 15 központi, 5 városi könyvtárunk van, és több mint száz részleg működik a kisebb falvakban — ellátottsága jó, egy lakosra 3,98 kötet jut. A lakosság 26 százaléka olvasója könyvtárainknak, egy lakosra évente 6 könyv kölcsönzés jut. Könyvtárainkban természetesen magyar könyvek is találhatók. Pontos kimutatás nincs róla. de gondolom, 40 százaléka magyar, hiszen ilyen a nemzetiségek aránya járásunkban. Mi pedig az internacionalizmus szellemében úgy irányítjuk tevékenységünket, hogy az minél eredményesebb legyen, s minden tekintetben be tudjuk tartani a nemzetiségi arányt. Őrös (Strázne) Bodrogköz kisebb falvainak egyike. A hnb elnöke hosszú évek óta Juhász Jánosné. A falu gondjait, örömeit sorolja, de megjegyzi, hogy több közülük jellemző a járás kisebb falvaira, sok viszont teljesen egyedi, őrösi probléma. — Falunkban az egyetlen munkalehetőség a földmű vessző vetkezet. Mondanom sem kell, hogy ez kevés, s mert évek óta így van, öregszik a falu. A fiatalok elköltöznek, ki Csernőbe, ki Helmecre. Terebesre. sőt Kassára (Kosice) is. attól függően, hol kapnak megfelelő munkát. Több ház 'már ma üresen áll. 1970-ben, az utolsó népszámláláskor még nyoloszáz lakosa volt falunknak, jelenleg -körülbelül 760. Gondjaink tovább szaporodtak, hiszen nemrég központosították az iskolánkat, mert kevés volt a gyerek. A magyar -tanítási nyelvűbe1 30-an, a szlovákba 9-en jártaik. Igaz, hogy Nagygéresen (Vefky Mores) szép, modem iskolába járhatnak a gyerekek, minket mégis érzékenyen érint a dolog. Talán idővel lehetőségünk nyílik az iskola visszaállítására, hiszen a magyar tanítási nyelvű óvodába jelenleg 41 gyerek jár, bár ismerve falunk lakosságának összetételét — kb. a fele 60 éven felüli — balga reménynek tűnik ez az elképzelés. Az elköltözéseknek további oka, hogy falunkban nincs szórakozási lehetőség, egyetlen üzletünk nagyon rossz állapotban van, más szolgáltatásról nem is lehet beszélni. A nagyobb bevásárlást a sokkal jobban kiépített Nagygéresen és Királyhelmecen végezzük. Juhászné szavainak igazáról többszörösen is meggyőződhettünk. Este olvasóinkkal találkoztunk, a leggyakrabban egy új üzlet építésének szükségessége, a szolgáltatások rendszeresítése került szóba. Erre mutatott rá Gönczy Gábomé, Bélán Ilona. Csontos Bertalanmé. Szekerkai Lászlóné. de maga Keresztúri Lászlóné, az üzlet vezetője is. Tarczali Sándomé, az óvoda igazgatónője, a nöszövetség helyi szervezetének elnöke a kulturális élet lehetőségeiről szólva mondta el. hogy igény van, amit a két éve megalakított folklórcsoport munkája is bizonyít. Olvasni is szeretnek az emberek, de nincs mindenkinek lehetősége könyvvásárlásra. a könyvtár viszont szegényes. Csaik a fiatalok hiánya egyre észlelhetőbb, egyre nagyobb gond. Ez is Juhász Jánosné szavait igazolta, aki a falu „elöregedésével" kapcsolatban még azt is említette, hogy rengeteg ügyes-bajos dolgot kell intéznie a járáson, mert az idősebbek nem nagyon 'beszélnek szlovákul. Igaz. a járási nemzeti 'bizottság dolgozói számára nemrég magyar nyelvtanfolyamot szerveztek. de egyelőre még nehéz lenne komolyabb eredményekről beszélni, így szinte minden személyes problémával neki kell Terebesre utaznia. Kedves falu Őrös. Gondjaik többsége nem egyedi, mondhatnék, országos jellegű. Hiszen sok olyan kis falu található országszerte, melynek társadalmi, kulturális élete egyre szegényesebb lesz, fejlődése -megáll a fiatalok elköltözése miatt. Szocialista társadalmunk bonyolult feladatainak egyike e kérdés megoldása. Együtt a hét folyónak nincs legendája. Legalábbis nem találkoztunk legendával. Talán azért, meri amikor kialakulhatott volna, az itt élőknek nem volt szükségük legendára. Az egy-egy folyó jóságosságát vagy rosszindulatát elmondó mesékre alig emlékszik valaki. S az is bezárkózik, hallgat, mint a folyók száraz időben: indulattalan. Változó valóságunk feledteti a letűnt korok meséit, az egykori valóságokat. Az emberek pedig hamarabb alakították ki életük állandó medrét, mint a folyók. Egyszer tán — amikor megzabolázzák a hét folyót — Bodrogköz jelene válik legendává. 1—2. A kistermelők nélkül lehetetlen a zöldségfelvásárlási terv teljesítése. 3. Ok negyvenegyen már csak a nagygéresi alapiskolát fogják ismerni. enni V
