Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-01 / 27. szám

Megelőzhető-e a veszélyeztetett terhesség? Manapság egyre több fiatal nő ter­hessége veszélyeztetett, hazánkban a terhes nőknek körülbelül egyharmada. Ha meggondoljuk, hogy ezek a fiatal nők, huszonévesek, jólétben születtek, jólétben nőttek fel, ez az arányszám nagynak tűnik. Mégis, mi az oka? Erre a kérdésre dr. Z. Stembera docensnek, a tudományok doktorának cikkében találtuk meg a választ. xxx Az anya- és gyermekvédelemnek nemcsak az a célja, hogy csökkentse a csecsemőhalandóságot, illetve a szü­lő nők halandóságát, hanem az is, hogy teljesen egészséges gyermekek szülessenek. Csehszlovákiában jelenleg a csecsemőhalandóság aránya 1000:18, ilyen érték körül mozog a fejlett ipari országok átlaga is. Az elmúlt években végzett széleskörű, nagyon alapos ku­tatás azonban kiderítette, hogy a ter­hes nők egy része — mintegy egyhar­mada — bizonyos körülmények között nehezen hordja ki magzatát, illetve fennáll a veszély, hogy a gyermek nem lesz teljesen egészséges. Itt 1000 szü­lésre 2—3 nehezebb eset jut, a köny­­nyebb sérülékenység viszont 10-szer több! A veszélyeztetettség azonban a megfelelő egészségügyi gondoskodás­sal és ellátással erősen csökkenthető - a veszélyeztetett csoportban ezáltal csak minden tizedik nőnél fordul elő könnyebb szülési rendellenesség; súlyos rendellenesség vagy halvaszülés csak minden századiknál. Ma már természetes, hogy minden nő kórházban szül, és kevés kivételtől eltekintve a kismamák rendszeresen járnak a tanácsadóba, s ha valamilyen komplikáció lép fel, kórházi ápolásban részesülnek. S ma már kiépült azok­nak a központoknak a hálózata is, ahol a veszélyeztetett terhesekről gon­doskodnak. Mikor veszélyeztetett a terhesség? A rizikó-faktorok két nagy csoportra oszthotók: 1. Biológiai veszélyeztető tényezők: ide tartoznak a különböző betegségek, amelyek a kismamát terhessége alatt érik, vagy amelyekben már terhessége előtt szenvedett. Például keringési za­varok, szív-'vagy veseelégtelenség, fer­tőzések, cukorbaj. De ide tartozik a túl alacsony életkor (18 éven alul) és a túl magas (35 éven felül), a 3-nál több előző szülés, előzőleges többszöri tér­­hességmegszakitás, beteges kövérség és hasonlók. 2. A második csoportot a környezeti tényezők alkotják. Ide elsősorban a dohányzás és az alkoholfogyasztás tar­tozik, és nemcsak a terhesség alatti, hanem a terhesség előtti időszakban is. Továbbá a túlzott gyógyszerfogyasztás, különböző munkahelyi ártalmak: zaj­ártalom, vegyi anyagok kipárolgása és így tovább. Ezek közül a tényezők közül az orvos már az első vizsgálatnál soknak a nyo­mára juthat, és megteheti a szükséges intézkedéseket. Mielőtt választ adnánk arra a kér­désre. mit tehet maga a kismama — vagy talán inkább a jövendő kismama — azért, hogy terhessége ne legyen veszélyeztetett, hangsúlyoznunk kell, hogy számos rizikó-faktort szüntetett meg a szocialista társadalom. Az élet­színvonal emelkedésével fokozatosan — és tegyük hozzá — rövid idő alatt megszűnt a táplálékhiány, illetve a rosszul tápláltság, az angolkór, a vészes vérszegénység, a tüdőbaj, eltűntek a nedves pincelakások, és még hosszan sorolhatnánk. Közben kiépítettük a ter­­hesgondozós hálózatát is, amely a vilá­gon egyike a legjobbaknak... De új, „modern" rizikó-faktorok ütötték fel a fejüket, s ezek ellen állandóan küzd az orvostudomány. Sajnos, nem mindig a legjobb eredménnyel, és jórészt azért, mert ezek közül az új veszélyeztető té­nyezők közül nagyon sokat éppen a jövendő kismamának áll módjában - s lenne kötelessége - megelőzni. De lássunk néhány példát: 1. A terhesség művi megszakítása — minden előző terhességmegszakítás súlyosan veszélyeztetheti a következő terhességet, különösen akkor, ha elő­zőleg az első terhesség már a későbbi hetekben lett művi úton megszakítva. Ugyanis a legszakszerűbben végzett abortusz is azzal a következménnyel járhat, hogy tartósan megsérül az anyaméh elzáródásának mechanizmusa, ami sorozatos vesztéseket, vagy vészes koraszülést okozhat. A koraszülések pedig mint ismeretes, a csecsemőha­landóság rátájának egyharmadát alkot­ják. 2. A nő életkora — a tizennyolc éven aluli életkorban bekövetkezett terhes­ség több szempontból is veszélyeztetett. A fiatal szervezet még nincs felkészül­ve a magzat kihordására, és a túl ko­rán elkezdett nemi élet leggyakoribb következménye az egy vagy súlyosabb esetekben több abortusz. Ezt a gyakori veszélyeztető tényezőt csakis a serdülő ifjúság helyes szexuális, illetve a csa­ládi életre, a szülői hivatásra való ne­velésével lehet kiküszöbölni. A maga­sabb életkorban kihordott gyermekek­nél több a valószínűsége, hogy született fejlődési rendellenességgel jönnek vi­lágra. A harmincötödik életéven felüli terhesség az anya egészségét is ve­szélyezteti, a terhesség alatt különböző betegségek alakulhatnak ki, esetleg a lappangók kitörhetnek (vérkeringési elégtelenség, cukorbaj, magas vérnyo­más stb.), ami viszont negatív hatással van a magzat egészséges fejlődésére. 3. Dohányzás a terhesség alatt — erről már valóban ezernyi felmérés, tanulmány látott napvilágot világszerte, és százezernyi táblázat mutatja ki, hogy: a dohányzó nők gyermeke kisebb testsúllyal jön a világra, közöttük jóval több a koraszülés, mint a nem do­hányzó nőknél, a dohányzó anya gyer­meke később is betegesebb, fejletle­nebb lehet társainál. Az orvostudomány cófolhatatlanul bebizonyította, hogy a nikotin károsítja a magzat agysejtjeit, következménye a többé-kevésbé csök­kent szellemi képesség, ami rendszerint az iskoláskorban nyilvánul meg. Minél erősebb dohányos valaki, annál erő­sebben veszélyezteti gyermeke egész­ségét. Mindezek a tényezők akkor is jelen vannak, bár kisebb mértékben, ha a kismama a terhesség idejére abbahagyja a dohányzást, de előtte erős dohányos volt. Az alkohol hasonló súlyos rendellenességeket idéz elő. 4. Gyógyszerfogyasztás a terhesség alatt — különösen az első hetekben veszélyes. Szabály kellene hogy legyen minden kismama számára, hogy terhes­sége idején csak olyan gyógyszerrel éljen és úgy, ahogy a terhesgondozó­ban a kezelőorvosa előírta. 5. Fertőző betegségek — a terhesség egyes szakaszaiban a legközönsége­sebb, legegyszerűbb cseppfertőzés is lehet rizikó-faktor. Még a legenyhébb náthaláz-járvány idején is a kismama jobban teszi, ha lehetőleg nem száll föl villamosra, autóbuszra a sok köhö­gő, prüszkölő ember közé, és inkább kicsit többet gyalogol. 6. Beteges kövérség - az utóbbi idő­ben egyre több fiatal nő szenved súly­­feleslegben, s ez nemcsak későbbi élet­korukban lehet számos betegség oko­zója, hanem terhességük alatt a mag­zat egészséges fejlődését is veszélyez­teti. A nő életében még sok tényező ve­szélyeztetheti későbbi terhességét, de ezek közül jó néhányat módjában áll elkerülni, ha időben orvoshoz fordul. Például a menstruációs zavarok, az idült vese- és hólyaggyulladósok és el­hanyagolt, ki nem kezelt betegségek. Természetesen a kismama környezete önmagában véve is lehet rizikó-faktor - családi konfliktusok, részeges férj, állandó stressz-helyzetek otthon vagy a munkahelyen. Sajnos, a fiatal nők egy része félvállról veszi a veszélyez­tető tényezőket, arra hivatkozva, hogy X. barátnője bizony egész terhessége alatt dohányzott és minden rendben ment, míg Y. barátnőjénél lámpással sem lehetett volna találni egyetlen rizikó-faktort sem. és mégis koraszülése volt. Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy a „veszélyeztetett terhesség" mindössze annyit jelent, togy nagyobb a valószí­nűsége a magzat fejlődési rendellenes­ségének, koraszülésnek vagy halva­szülésnek. A valószínűségszómítás tehát a csoportra és nem az egyénre vonat­kozik. De ha haladást akarunk elérni a megelőzésben, akkor — „jobb félni, mint megijedni". Vagyis azért kap in­tenzívebb orvosi ellátást kilenc kismama „fölöslegesen", hogy a tizediknél idő­ben feltárják q veszélyeztetettséget, és segíteni is tudjanak rajta. Ezt az írást nemcsak a fiatal kis­mamáknak szántuk, hanem a kismamák piamáinak is. Főleg azoknak, akik szí­vesen hangoztatják, hogy „édes lányom, el nem tudom képzelni, mi ez, de ma minden második nő veszélyeztetett ter­hességgel bíbelődik ... bezzeg, amikor én szültem...”, és itt rendszerint kö­vetkezik a fölsorolás, hogy mi mindent kellett csinálnia, s meg is csinálta, mégis minden jól ment. Már akinek szerencséje volt. Akkoriban 1000 cse­csemő közül 60 meghalt - ma viszont csak 18, és éppen azért, mert „ezekre a fiatalokra" ma nagyobb gondot for­díthatunk ... Feldolgozta LÁNG ÉVA 1 A SZÉPSÉGRŐL ÉS SZÉPSÉGHIBÁKRÓL A szépséghibákat lehet — és kell is — korrigálni. M Vannak, akik viselik és ta­­- kargatják, ahogy tudják, s ezzel telik el egész éle­tük. Pedig súlyos depresz­­sziót okozhat, mely miatt S sokat ígérő életpályák tör­hetnek ketté, szerelmek pusztulhatnak el, házassá-Ögok robbanhatnak fel. Ta­lán csak azért, mert az ille­­fcj tő félt tanácsért, segítségért ^ orvoshoz fordulni, nehogy kinevessék ilyen „csekély­ség", ilyen „csacsiság” miatt. Tavasszal, nyár ele­jén szerkesztőségi postánk­ban is gyakoribbak az ilyen «jellegű tanácskérő levelek. Itt szeretném valameny­­nyiüknek elmondani, hogy £ egyetlen igazi vagy vélt problémát sem becsülök le, tartok nevetségesnek, s a lehető­ségekhez képest válaszolok. Azt azonban, hogy lehet-e és meny­nyire segíteni, természetesen csakis a szakorvos mondhatja meg. Csak az tanácsolhatom, hogy ne veszítsék el a türelmüket, sem a határozottságukat, ugyanis az orvoslás útja néha hosszadalmas és talán egy kicsit bonyolult. 0 „MÉG SZOMORŰ VAGYOK“ jeligére Problémádra semmiféle házi­szert nem tudok ajánlani, ne is kísérletezz semmivel! A legjobb lesz, ha édesanyáddal elmégy az iskolaorvoshoz, s tőle kértek be­utalót endokrinológiai kivizsgá­lásra. Lehetséges, hogy átmeneti serdülőkori hormonzavarról van szó, de elhanyagolni nem szabad. „AGGÓDÓ ÉDESANYA“ jeligére Sajnos, nem írta meg, milyen korú gyerekekről van szó. Meg­nyugtató választ csak az endokri­nológiai szakorvosi vizsgálat ad­hat, hogy szükség van-e egyálta­lán valamilyen kezelésre. „BOLDOGTALAN LÁNY“ jeligére Ez a szépséghiba ma már telje­sen korrigálható. Jelentkezzen ki­vizsgálásra a plasztikai sebésze­ten. A cím: II. chirurgická klini­ka — plastická chirurgia, Bra­tislava, Partizánska 2. „B. K. REMÉNY“ jeligére Kedves fiatalasszony! önnek feltétlenül alapos belgyógyászati kivizsgálásra van szüksége! A le­írt tünetek alapján lehetséges, hogy mindenért a pajzsmirigy a „felelős”, s a megfelelő kezelés­sel a szépséghiba is rendbejön. Ha nem, akkor vállalja a plaszti­kai műtétet, melyet ma már kockázatmentesen végeznek (a cí­met lásd az előbbi válaszban), önnek erre a korrekcióra termé­szetéből adódóan szüksége van, különben aligha fogja elkerülni a mind súlyosabb kedélyhullám­zásokat. De előbb a teljes bel­gyógyászati kivizsgálás! Szeretet­tel üdvözli

Next

/
Oldalképek
Tartalom