Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-01 / 27. szám

A Szlovákiái Nőszövetség hetilapja Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő-helyettesek: NESZMÉRI SÁNDOR JANDANÉ HEGEDŰS MAGDA Szerkesztőségi titkár: DUSZA ISTVÁN Grafikai szerkesztő: SCHREIBER KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nő­szövetség KB 2IVENA kiadóvállalata, 89719 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség 897 36 Bratislava, Martanovi­­cova 20. Telefon: köz­pont: 585 02, titkárság: 585 19, főszerkesztő: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat - Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfize­tési díj negyedévre 23,30 Kcs. — Külföldi megrendelések: a Pos­ta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgá­lat - PNS, Ústredná expedíció a dovoz tla­­ce, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám 6. Ma­gyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizet­hető bármely postahi­vatalnál, a kézbesítő­nél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 180.— Ft. — közü­leti 220.- Ft. Csekk­számlaszám MNB 215— 96162 - A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodosloven­­ské tlaciarne, n. p., 042 67 Kosice, Sver in ova 47. indexszám: 49413. Kéziratokat és képeket nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon Nagy László felvétele KÖZÖS FELADATAINK I960. JÚNIUS 17-19-IG TARTOTTA TANÁCSKOZÁSÁT PRAGABAN A KGST XXXIV. ÜLÉSSZAKA A múlt hét folyamán figyelmünk több napon át Prágára irányult. Nemcsak a közgazdászokat, gazdasági szakembereket érdekelte, mi újat hoz a KGST XXXIV. ülésszaka, hanem mirvket fogyasztókat is, hogy a következő hónapokban milyen új­donságokkal telnek meg üzleteink, hogyan szüntessük meg a hiánycikkeket, mit terme­lünk olyan színvonalon, hogy a külföldi piacon is megállja helyét. Az ülésszakon jelen volt valamennyi tag­ország képviselője, valamint a jugoszláv kormány és a KGST megállapodása értel­mében a JSZSZK küldöttsége is. Ezenkívül számos — főként fejlődő ország — küldte el megfigyelőit a szocialista országok gaz­dasági tanácskozására. A KGST előző, XXXIII. ülésszaka — ame­lyet tavaly júniusban tartottak - két fontos célprogramot hagyott jóvá: a közszükség­leti iparcikkek gyártásával és kölcsönös szállításával, valamint a közlekedés fej­lesztésével kapcsolatosat. Az eredmények­ről, a tagállamok együttműködéséről Ru­dolf Rohlicek, a KGST Végrehajtó Bizott­sága elnöke, hazánk állandó KGST kép­viselője olvasta fel a Végrehajtó Bizottság jelentését. A sok számadatból csupán egyet emelünk ki: Az elmúlt év eredmé­nyeit illetően a KGST tagországaiban 1979-ben a nemzeti jövedelem 2.5 száza­lékkal, az ipari termelés pedig 3,7 száza­lékkal nőtt. Ami a számok mögött van, azt többé-kevésbé magunk is tapasztajhatjuk, ha nyitott szemmel járunk: számos nagy nemzetközi jellegű objektumot helyeztek üzembe, sikeresen valósítottuk meg a ter­melés nemzetközi specializóciójót és koo­perációját, jelentősen fejlődött a tagorszá­gok közötti tudományos-technikai együtt­működés. A beszámoló után szót kértek a KGST- tagországok vezetői, és összegezésként el­mondhatjuk, hogy valamennyien nagyra értékelték a gazdasági együttműködés eredményeit, aláhúzták szükségességét, és a tagállamok felelősségét a szocialista gazdasági integráció eredményesebbé té­telében. Hazánk eredményeiről, a közös munká­ban való résztvételről Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök, a csehszlovák küldöttség vezetője beszélt. Egyetértett be­számolójában a Végrehajtó Bizottság je­lentésével, és rámutatott, hogy a legjelen­tősebb közös művünk, a Szövetség gáz­vezeték mór teljes tervezett kapacitásával működik. Továbbá üzembe helyeztünk vas­ércet, vasöntvényeket és azbesztet, atom­­erőművi berendezéseket gyártó létesítmé­nyeket, és átadtunk a tranzit gázvezetéket stb. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője beszédében a KGST tevékenysé­gének fő irányvonalaival foglalkozott a nyolcvanas évekre vonatkozóan. Behatóan elemezte a jelenlegi világgazdasági hely­zetet és számos példával szemléltette, hogyan lehet tökéletesebbé tenni a KGST tevékenységét és hatékonyabbá a tag­országok gazdasági együttműködését. Ilyen értelemben készült a tanácskozást záró Közlemény is, az a fontos dokumentum, amely többek között leszögezi: „...a kö­vetkező öt évre szóló tervek egyeztetése és a távlati kérdések megoldása terén végzett munka zárószakaszába érkezett.” A közlemény teljes szövegét pár ismerjük a napi sajtóból. Mindannyiunk feladata, kötelessége, hogy elemezzük, átgondoljuk, mivel segítheti elő megvalósítósót a mi személyes felelősségünk, mindennapi be­csületes munkánk. A szocialista együtt­működés negyedik évtizedében úgy tekint­sünk a nagyszerű tervezetre, hogy megnö­vekedett igényeink egyenes arányú függ­vénye legyen megnövekedett részvállalá­sunk is. Szlovákia fővárosában idén is a hagyo­mányokhoz híven, három helyszínen — a Kultúra és Pihenés Parkjában, a Techni­ka Házában és a Téli Stadionban - ren­dezték meg a KGST országok rendszeres vegyipari bemutatóját. A tizenkettedik nemzetközi vásárra huszonhárom ország és Nyugat-Berlin hozta el legjobb, legkorsze­rűbb vegyipari termékeit. Jindrich Zahradník, a CSSZSZK miniszter­elnök-helyettese megnyitó beszédében el­mondotta, hogy az Incheba olyan fórum, ahol a korszerű vegyipari termékek bemu­tatásán kívül rendszeresen találkoznak a világ különböző országainak vegyipari szakemberei, hogy összehasonlítsák, egyez­tessék munkájuk eredményeit, elmélyítsék kölcsönös kapcsolataikat és tárgyalásokat folytassanak a kölcsönösen előnyös két­oldalú kereskedelmi együttműködésről. Kö­szöntötte a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország műszaki, tudományos és keres­kedelmi szakembereit, akik jelenlétükkel is tanúsítják a KGST-tagországok vegyipará­nak gyors fejlődését. Hangsúlyozta: a vá­sár jelentőségét növeli, hogy napjainkban a vegyipar biztosítja a textilipari alap­' ufSsst PVA I e~ * H i k L A B K Bratislava főpolgármestere, Ladislav Martinak megnyitja a vegyipari vásárt anyagok csaknem felét, a cipő- és bőr­ipari nyersanyagok egyharmadót, az üveg-, porcelán- és kerámiaipari alapanyagok egynegyedét. A vásár keretében minden évben külön pavilonban rendezik meg a KGST-tagorszá­gok kozmetikai- és háztartás-vegyipari ter­mékeinek bemutatóját. Az R-pavilonban az idén először állított ki a KGST-tagorszá­­gokkal együtt Finnország és Kuba is. A bírálóbizottság négy kategóriában 31 aranyérmet osztott) Hazánk és Lengyel­ország kozmetikai- és háztartásvegyipara öt-öt aranyérmet kapott, négy aranyérmet nyertek az NDK, Románia és a Szovjet­unió kiállított termékei, három aranyérem jutott Bulgáriának, kettőt-kettőt pedig Magyarország, Finnország és Kuba kapott. A KGST-országok vegyipara fejlődésé­nek, termelésük szakosodásának, kölcsönö­sen előnyös együttműködésüknek jelentő­ségét alátámasztja az a tény is, hogy vegyipari termelésük kis híján egyharmadót teszi ki a világ vegyipari termelésének. _

Next

/
Oldalképek
Tartalom