Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-17 / 25. szám

ledvcsalji Medvesalja valamikor a járás leg­elmaradottabb, legszegényebb része volt. Ez megmutatkozott az itt élő emberek étkezési szokásaiban is. A 71 éves Agócs-Üjház Gáborné így emlékezik erre: — Tizenhét éves koromban mentem férjhez, egy szobában három család lakott. Az egyik héten az egyik fiatal­­asszony, a következőn a másik főzött. Az én főztömet nagyon szerették a családtagok. Az anyósom mondta is: Mari, ne légy fösvény, ne fújd le a tej felit, úgy lesz jó a bableves, még­ha hús nélkül fő is. Mert a sor min­den hétfőn babbal kezdődött. Kedden krumplileves, szerdán haluska túró­val, csütörtökön beletevős tésztaleves, pénteken megint bab rántva vagy habarva, attól függően, milyen volt a hétfői; szombaton pedig újból ha­luska, legtöbbször káposztával, eset­leg lekváros derelye. Vasárnapra változatok A SZAKÁCSKÖNYVÉBE JLim/­aztán levágtunk egy csirkét, s ennek elégnek kellett lenni a tíz-tizenkét tagú családnak. Vacsorára azt ettük, ami délről maradt. A tej, tojás sem maradhatott a családnak, mert pénzt csak ezek eladásából kaptunk. Ha disznót vágtunk, minden darabját ki­­porcióztuk, hogy minél tovább eltart­son, mert a szalonna akkor ünnepi eledelnek számított. Mari néni kinyitja a táskáját s elém tartja: — Tessék megnézni. Vasárnapra másfél kiló húst vettem levesnek. Pedig már csak ketten vagyunk az öreggel. Van 14 tyúkom, kacsám, hízóm. Ahhoz nyúlok, amire éppen étvágyam van. De nemcsak nálunk van ez így. Ma már mindenki így él Medvesalján. A régi szegényes étele­ket feldúsítva ínyencfalatként süti, aki még emlékszik rá. Szívesen át­adok belőle néhány receptet. A TÜRÖS LEPÉNY a dédunokám kedvence. A múltkor arra kért, hogy vihessen belőle, a zenetanárjának Losoncra (Luéenec). Mert az még ilyet úgy sem evett. Három összemarék lisztből van két lepény. Valamikor vaj nélkül készült, most teszek bele Vi vajat. A fél liter tejből elveszek egy keveset, felfutta­tom benne az 5 dkg élesztőt, picit édesítem, egy tojást tejben elkeverek, egy másikat a liszthez teszek. Elkeve­rem és jól kidolgozom. Mert a lepény titka, hogy a tésztája jól legyen ki­dolgozva. Pihentetem. A túrót sóval, citromhéjjal, ízlés szerint cukorral, mazsolával, 1 egész tojással és 2 tojásfehérjével (a tojá­sok sárgáját elteszem a tészta kené­séhez) eldolgozom. Ha megkelt a tészta, elnyújtom a tepsiben és kissé még pihentetem. Amikor a túrót rá­kenem a tésztára, a szélén hagyok ki körben egy ujjnyi szélességű csíkot, ezt megkenem a tojássárgájával (erről fogom tudni, mikor sült meg), és a túró tetejét is bekenem a sárgájával. Vé­gül őrölt fahéjjal szórom meg. A ke­mencében sütve igen finom. A MOLNÁRKALÁCS ünnepekre készült, Ma, ha elkezdem, százötven darabot is sütök, hogy az egész rokonságnak jusson. Ehhez olyan tűzhely kell, amelynek a tetejét fel lehet nyitni, s nyílt láng felett sütni, a speciális kovácsoltvas sütőn. A simalisztet megszitálom, jócskán teszek bele zsírt, mert ez úgy jó, ha nagyon zsíros. Só nem kell bele, lan­gyos tejjel nagyon lágy tésztát készí­tek. Ízlés szerint kicsit édesíthetjük is. Jól kidolgozom, gombócokat szakí­tok belőle, egyenként a sütővas közé teszem, összekapcsolom a vasat és a nyílt láng fölött gyorsan megsütöm. Ha a sütővas jó forró, a sütése na­gyon gyorsan megy. A sütővasat a falusi kovácsok készítik. A GÖRHE ma már újdonságnak számít, ha sü­tök minden rokon gyerek kap belőle. Jó kukoricaliszt kell hozzá. Ehhez adok egy pici cukrot, só ebbe sem kell. Jócskán teszek hozzá zsírt is és forró tejjel gyenge masszát keverek belőle. A tepsit kizsírozom, evőkanál­lal belerakom a masszát, elsimítom, késsel még nyersen felszeletelem a tepsiben, hogyha megsül könnyen tudjam felvágni. A tetejét jól meg­zsírozom és kristálycukorral megszó­rom, így teszem a sütőbe. Anyám tej helyett vízzel keverte, "és azt kérdez­te, melyikünk szerelmére süsse, hogy édes legyen. Mert cukor nem volt rá. A MORVÁNYT lakodalmakba, keresztelőkbe vitte a keresztanya, kettőt kézben, egyet a háton. Ez íratlan törvény volt a környéken. Daralisztből készül, kelesztett tészta kell hozzá, amelybe mazsolát dolgo­zunk. Amikor megkelt, három részre osztjuk, rudakra sodorjuk, majd be­fonjuk. Betesszük a kizsírozott tepsi­be — hagyjuk kelni. Sütés előtt meg­kenjük tojással és szép pirosra süt­jük. Karajba szeleteljük. A NŐSZERVEZETEK ÉLETÉBŐL A rimaszombati járás 130 nőszervezetének 8233 tagjából 3258 magyar nemzetiségű. A tagok csak­nem fele harmincöt éven aluli. Egyre több a fiatal, középiskolát végzett tisztségviselő, s ez kedvezően alakítja a szervezetek tevékenységét. Több eddig pangó szervezetből lett így tevékeny, mindenbe aktívan bekapcsolódó falusi szervezet. A tagok közül 3900 munkás, 1065 pedig háztartásbeli. Mivel foglalkoznak a nőszervezetek? Néhányat bemutatunk közülük: TORNALJA (SAFARIKOVO) Húsztagú énekkarukban a nagymama lányával, unokájával együtt lép fel. A női auto-moto klub tagjai versenyeket, kirándulásokat szerveznek. Az asszonyok közösen látogatják a gyermekotthonokat, a nyugdíjasok házát. Olvasókörük tagjai minden héten rendszeresen találkoznak. A spartakiád­­gyakorlatokon még a 61 éves Tóth Márta néni is részt vesz. GESZTETE (HOSTICE) Több éves szunnyadozás után tavaly itt is neki­láttak a munkának. Majálist rendeztek a gyere­keknek, kézimunka-kiállítást szerveztek, a falu­­szépítési akcióban rózsák kiültetését, gondozását vállalták. GÖMÖRPANYIT (GEMERSKÁ PANICA) A faluszépítésben háromszáz órát dolgoztak le, társadalmi munkában háromezer facsemetét ültet­tek az erdőben. Ok gondozzák a vöröskatonák sír­ját is, melyet a felszabadulás évfordulóján minden évben megkoszorúznak. Cselényi Ida néni és Kiss Anna jól szerepelt a szavalóversenyen. OZSGYÁN (OZDANY) A 94 tagú szervezet minden évben szépíti a falut, gondozzák a házak előtti virágágyásokat, parkokat. Tíztagú éneklőcsoportjuk együttműködik a püt-el, műsort adnak minden névadón, esküvőn. Segíte­nek a szövetkezetnek a csúcsmunkák idején; répát kapálnak, begyűjtik a szénát. A bevételből közös kirándulásokat szerveznek. Érdeklődéssel vesznek részt a politikai és egészségügyi előadásokon is. FELED (JESENSKÉ) A 120 tagú nőszervezet minden évben kiveszi részét a mezőgazdasági idénymunkákból. Szedik a zöldbabot, begyűjtik a szénát. A szövetkezettől ezért autóbuszt kapnak a közös kirándulásra. A pénzből gyermeknapi meglepetést készítenek, és ajándékot vesznek a nyugdíjasoknak. Aktívak a politikai munkában is, minden nőszervezeti tag­nak van egy utcája, amelyért felelős. Például segít megszervezni a nyilvános gyűléseket. Tavaly a játszótér építését kezdték el, idén akarják be­fejezni. RIMASZOMBAT (RIM. SOBOTA) Itt négy utcai szervezet működik, ezenkívül nő­szervezet van a konzervgyárban, a Novohrad textil­üzemben, a Csehszlovák Autóbusz-közlekedési Vál­lalatban, a Rimavanban, a jnb-on és az Ifjúsági Házban. A városi bizottság már három éve az üzemi szervezetekkel és az óvodákkal együtt szer­vezi a május elsejei felvonulást, melyen a szülők óvodás korú gyermekeikkel a nőszövetség transzpa­rense alatt az elsők között menetelnek. így erősödik az óvodák, a szülők és nőszövetségi tagok közötti kapcsolat. Az I. utcai szervezet tagjai a gyermekév alkalmából tavaly a kereskedelmi dolgozók segít­ségével gyermekruha divatbemutatót rendeztek. A csehszlovák—szovjet barátság hónapjában közö­sen mennek moziba, és a nyugdíjas tagjainak is jegyet biztosítanak. A tisoveci SZNF emlékműnél 100 rózsatőt ültettek ki. Az I., II. és III. utcai szer­vezet a járásban lévő 3 gyermekotthon fölött vál­lalt védnökséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom