Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-02 / 1. szám

GÄGYOR PÉTER

fehér éjszakákról már megírták, hogy csodálatosak. Mintha az élet végtelenségét jelképeznék. A mitológiák nyelvén a világosság győzelme ez a sötétség felett, az életé a halál felett. A kórházi fehér éjszakák nem természeti tünemény. Nem is úgy fehérek, mint ott fenn északon . . .

Rozsnyón (Roznava) az a nap, nem éjfélkor, nem a helyi idő szerint, nem is a napfölkeltével kezdődött, hanem éjfél után két óra huszonhét perckor. Ebben az időpontban ember született. Egészséges, erős. Hangosan kiáltotta az új életet.

— Az orvosok közül a szülész mosolyog a legtöbbet — mondja dr. Seres Pál, a rozsnyói kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezetője. Ebben a szakmában nem lehet elfásulni, mert ha megmagyarázható természettudományos jelenségek sora is a fogamzás, magzatfejlődés és szülés, ez a kis lény, akit először a szülész vehet a kezébe, mégiscsak csoda, nincs, ami felülmúlhatná.

E szubjektív vallomás alapján se gondoljuk, hogy a szülészet, a lerhesgondozás és csecsemőgyógyászat tudománya csodavárón topog egy helyen. Mint minden gyógyászati ágban, itt is keresik az egyre korszerűbb hatékonyabb

módszereket, a szülészeti klinikákat és osztályokat egyre újabb műszerekkel szerelik fel. A rozsnyói kórház szülészeti osztálya azzal büszkélkedik például, hogy a kelet-szlovákiai kerületben itt van az egyetlen dräger (hordozható inkubátor). A szakorvosok a rozsnyói szülészeten újabban a fetálmonitor szükségességét emlegetik a leggyakrabban. Ez olyan műszerek egysége, mellyel a terhesség és szülés alatt az anya és a magzat állapota ellenőrizhető. Rendellenességek esetében (pl. szüléskor is) azonnal jelzi a megfigyeléssel és egyszerű műszeres vizsgálattal fel nem fedezhető veszélyt ....

— A legdrágábbak a meg nem vásásárolt műszerek, vagy a későn beszerzett berendezések . . . — dr. Seres Pál eltűnődik. — Ezt nem is én mondom, hanem a hazai és külföldi egészségügyi statisztikák. Franciaországban például kimutatták, hogy a fejlett terhesgondozás, a magzat és a terhes anya rendszeres és alapos ellenőrzése — \ehát a megelőzés — kifizetődik. A perinatális gyógyászatban befektetett 1 frank hatszorosan térül meg a koraszülések és veszélyes szülések csökkenése által. Ezek nem csupán gazdasági mutatók; emberről,

leendő nemzedékről van szó! Nálunk egy

intézeti nevelésre szoruló gyermek gondozása magzati ill. szülési károsodás miatt (testi vagy szellemi fogyatékos), átlag évi 50 000 koronába kerül! De nem számoltunk még a koraszülötteknek az időre születettekhez viszonyított drágább és gyakoribb orvosi ellátásával.

Rozsnyón a betléri (Betliar) országút mellett új kórház épül. A jelenlegi, a régi kórház épületei közül a legkorszerűbben van a szülészet. Ez az épület eredetileg munkásszállónak épült. A szülőszobák és műtők ezért kicsit szőkébbek a szükségesnél. De amit az épület nem ad meg, pótolható az ember által.

Az újszülöttosztály a folyosó végén van. Egy szobában tizenöt apró ágy — mintha játéknak készültek volna, csak magasabbak —, bennük apró emberkék. Ki korábban, ki később érzi elérkezettnek az étkezés idejét. Sedlák Gabriella főnővér és Zsoldos Mária csecsemőgondozó hosszú kerekes asztalra rakja a „kis éheseket”. Ezen utaztatják őket a szomszéd szobába, ahol az anyukák már készülődnek a szoptatásra. Előbb azért minden kis fehér csomagot megdajkálnakt becézgetik őket, nem tudják anyáskodó mozdulatok nélkül odábbtenni az apró embereket.

— Nálunk minden olyan fiatal, szép, reményteljes — mondja dr. Klára Beshirovó, a csecsemőosztály vezetője. Van egy idős kollégánk, már régen nyugdíjjogosult. Kínt az utcán, civilben, látszik már a kora, de amikor fehér köpenyt ölt, amikor bejön, visszafiatalodik.

A szülőszobában az asztalokon a türelem és a görcsök percei váltják egymást. A szülő anya testi és lelki megterhelése nagy. Máshoz nem hasonlítható.

— Ugyanannak az anyának nem volt két egyforma szülése — mondja a főorvos. Az orvostudományban csak a múlt kartotékolható, a jelen sosem. Az ember — nyomatékot ad szavainak — nem „kartoték adat”.

A rozsnyói kórház szülészetén az a gyakorlat alakult ki, hogy nemcsak a „nehéz percekben" találkozik az orvos a szülő anyával, hanem korábban; meglátogatja, beszélget a néhány óra múlva szülő nővel. A magányosan szenvedő ember könnyen kétségbeesik, lelkileg bezárkózik, és a szülés, a gyermek világrahozatalának perceiben nem alakulhat ki kapcsolat a szülő nő és az orvos között.

— Az orvosnak sok szülést kell átélnie. Csak így alakulhat ki benne az az