Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-02-20 / 8. szám

lazánkban a daganatos megbetegedések előfordulása és struktúrája körülbelül olyan, mint a többi iparilag fejlett országban. Az elhalálozási arányszám Szlovákiában jelenleg 18 százalék, Csehországban meghaladja a 20 százalékot. Ez azt jelenti, hogy 'minden ötödik csehszlovák állampolgár halálát rosszindulatú daganat okozza; Szlovákiában évente mintegy 10—11 ezer új megbetegedésről érkezik jelentés. És összehasonlítási alakként még egy adat: a világ 60 államában vezetnek a daganatos megbetegedésekről rendes nyilvántartást - ezeknek sorában Csehszlovákia, a 12. helyen áll (Szlovákia a 21 -en).

A férfiaknál első helyen a tüdő és gyomor, kisebb arányban a végbél, a dülmirigy (prosztata,), a húgyhályag és a gége daganatos megbetegedései fordulnak elő. A nőknél a leggyakoribb az emlőrák, utána körülbelül egyforma arányban a gyomor, a méhnyak, a méh, a többi nemi szerv és a végbél daganatos megbetegedései.

E statisztikai adatok mögött nemcsak a betegek állnak, hanem azok is, akik szenvedésük enyhítéséért, sőt már gyógyulásukért küzdenek - orvosok, kutatók, egészségügyi nővérek, mérnökök, laboránsok ezrei. S míg a múlt század végéig egyetlen szakosított intézmény sem foglalkozott a rákos betegek kezelésével, addig századunk második felében, különösen az utóbbi két-három évtizedben a rákkutatás nemzetközi összefogással programszerűen folyik.

A KGST tagállamai rákkutatási programjáról, a közös munkáról, az elért eredményékről, valamint a közel- és a távolabbi jövő kilátásairól dr. Viliam Ujházyt, a tudományok doktorát, a Szlovák Tudományos Akadémia Ki-A GYÓGYULÁS ESÉLYEI

Az SZTA Onkológia Kísérleti Intézetébei az egyik legkorszen diagnosztikai müszt a termovíziós käme

■PWS

fi '

I

HP—MM*

MŰL

S í ^ Wr

m

/

.BL Wf

Ki á

sérleti Onkológiai Intézetének igazgatóhelyettesét kérdeztük.- Mikor vetődött fel a közös kutatóprogram ötlete?

1972-ben, a legfelső párt- és kormányszervek vezetőinek kezdeményezésére került szóba. Ezeket a beszélgetéseket csakhamar követték a hivatalos nemzetközi tárgyalások. A Szovjetunióban és később a többi szocialista országban örömmel fogadták a tervet. Alig egy év elteltével, 1973-ban itt Bratislavában a résztvevő államok képviselői megtartatták az első „alakuló” ülést. A KGST-tagállamok közül ma a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyaroszág, Bulgária, az NDK, Lengyelország, Kuba és Mongólia vesz részt a közös munkában. Ezt követően Moszkvában megalakult a koordinációs központ, a Szovjetunió Onkológiai Tudományos Központján. A rákkutatási programot részben a tudományos tanács, részben a meghatalmazottak tanácsa irányítja, amelynek élén Nyikolaj Blahin, a Szovjetunió Onkológiai Tudományos Központjának főigazgatója, a Szovjet Orvostudományi Akadémia elnöke áll. Csehszlovákiát a tanácsban Viiiam Thurzo .akadémikus, intézetünk igazgatója képviseli.- A KGST-tagállamok rákkutatási programja milyen területekre terjed ki?

A kilenc, illetve tavaly óta tíz problémakörben a modern rákkutatás minden területe benne foglaltatik: rákkeltő vírusok vizsgálata, vegyi rákkeltő kórokozók, a daganatos megbetegedések imunalógiája, a daganatok korai felismerésének diagnosztikája, .gyógyszeres kezelés, sugárkezelés, a rosszindulatú daganatok epidemiológiája, a rák elleni küzdelem tudományos megszervezése, sebészeti illetve kombinált kezelés, és végül a legújabb terület, a gyermekonkológia. Minden ország — eddigi tapasztalatainak és eredményeinek, adott lehetőségeinek alapján — egy-egy kutatási területtel foglalkozik. Az NDK-ban például a korai felismerés módszereit kutatják, a Szovjetunióban a vegyi kórokozókat, Magyarország a rák elleni gyógyszerekre összpontosít. Csehszlovákiában a rák keletkezésének víruselmélete áll a kutatómunka — amelyet országos vi-Nagy László felvételei