Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-10-31 / 44. szám
RSDr. MUZLAY RADOVAN, A GALANTAI (GALANTA) JÁRÁSI NEMZETI BIZOnSAG TITKÁRA nad V. nóc) Forradalmi múlt — szocialista jelen Csehszlovákia felszabadulásának közelgő 35. évfordulója alkalom arra is, hogy értékeljük azokat a jelentős szociális és gazdasági változásokat, amelyek a felszabadulás óta és főképp a szocialista társadalom építésének időszakában a galántai járásban bekövetkeztek, egyszersmind rámutatva a járás asszonyait érintő kedvező változásokra. A galántai járás síkságaival benyúlik a Csallóközbe; a közelmúltig mezőgazdasági jellegű terület volt, a diószegi (Slódkovicovo) és a serecTi cukorgyár kéményei, a falvakban, városokban előforduló szórványos építkezések csak jelentéktelen helyi iparról tanúskodtok. A termékeny földet néhány vállalkozó és nagybirtokos tartotta kezében. Vagyonuk, birtokaik nagysága éles ellentétben állt a kisparasztok, zsellérek és munkanélküliek nyomorával. A tőke és a munka. a fényűzés és a nyomor ellentétében alakult ki és edződött a járás proletariátusának osztályöntudata. örökre emlékezetünkben maradnak törekvéseik, a galántoi, vágsellyei (Sara), diószegi, abrchámi, hidaskürti (Mostová), seretfi, alsószeli (Dőlné Saliby), kosúti (Kosúty), vógtornóci (Trnovec na Váhom) osztályharcok szervezői és résztvevői. Senki sem feledheti a harcos kommunisták — Steiner Gábor, Kubac Frontisek, Major István munkáját. Örökre járásunk történelme marad a földmunkások és a Masaryk-féle „fegyveres demokrácia" összecsapása 1931. májusában. Az 1938-as tornád manifesztáció, melyben szlovákok, magyarok, csehek, haladó gondolkodású németek közösen védték Csehszlovákia egységét, a fasiszta ellenes internacionalista összefogás örök példája marad. A felszabadulás és főképp a dolgozó nép 1948. évi februári győzelme teremtette meg a gazdasági fejlődés és a lakosság életszínvonala növelésének feltétételeit. Járásunk közvetlenül a fetszobadulás után is megőrizte mezőgazdasági jellegét, gazdaságilag nagyon alacsony színvonalon volt. Ipara úgyszólván nem volt, a magángazdálkodók pedig nem biztosították a mezőgazdasági termelés növekedését. Egyetlen nagyobb beruházásra, az árvízvédelmi intézkedésre — a folyók szabályozására — került csak sor. A diószegi és serecfi cukorgyár és a néhány nagybirtok a földművesek és földnélküliek ezreinek nem biztosított elegendő munkát, sem megélhetést. Közmunkák — út- és vasútépítés, csatornázás — alig voltak, így o lakosság jelentős része a járás, a kerület, sőt az ország határain túl keresett munkát. Jelentős életszínvonal-különbség mutatkozott az akkor még különálló vágsellyei és galántai járás között. Míg az utóbbi járásban két cukorgyár volt és viszonlog jó közlekedés Bratislavába és Trnavába, addig a vágsellyei járásban mindösze 72 munkás dolgozott tíz ipari üzemben (1947-es adat). Például szeszfőzdében 21, malomban és pékségben 30, nyomdában 1. Számadatban kifejezve: 100 km'-’-re 17 ipari munkás jut, azaz 1000 lakosra '1,4; a galántaíban 100 kmJ-re 181, ezer lakosra 15,4. Ha o kisebb területi egységek fejlődési lemaradását vizsgáljuk, a galántai terület, főleg Vágsellye környéke 35—40 évvel maradt a szlovákiai átlag alatt. Ez a hátrány szociális téren ugyanúgy megnyilvánult, mint az iskolaügyben, kultúrában, lakásépítésben, üzlethálózatban. A járás jellegének alakulását a felszabadulás után létesített ipari üzemek szemléltetik leginkább. Már 1946-ban megkezdte működését a galántai bútorgyár és baromfifeldolgozó üzem, 1949-ben a mostani TOS gépgyár elődje; Seredben a kosárfonó szövetkezet. Az 1950-es években nyílt meg a seredi sütőipari üzem, a diószegi lenfeldolgozó és műtrágyagyár, a galántai tejgyár. Az iparfejlesztés szempontjából rendkívül fontos az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején telepített kohászati és vegyipari üzem, a seredi nikkelkohó és a vágsellyei Duslo. A nők ipari foglalkoztatásának növekedését nagyban elősegítette az 1970- ben megnyílt vágsellyei Trikota textilipari üzem. A galántai járásban az 1970. év végén működő 31 üzemből 27 a felszabadulás után létesült. Ezerkilencszázhatvanegyben mindössze 6500 alkalmazottat foglalkoztattak a járás üzemei, 1970-ben 14 600-at, az 1973. év végén mór 16 722-t. Számuk jelenleg mintegy 17 500-ra növekedett. A foglalkoztatottsága is jelentősen változott ebben oz időszakban: 1961-ben 1800 nő dolgozott ipari üzemekben, 1970-ben 5120, 1973-ban 5650, jelenleg mintegy 6600. Az arányok ilyetén változása, s főleg a Duslo üzembe helyezése, jelentősen hatott a járás lakossága szociális összetételének alakulására. A volt mezőgazdasági dolgozókból, földművesekből szakképzett munkások, technikusok, mesterek és mérnökök kerültek ki. A legnagyobb változás a járás gazdasági életében a mezőgazdaságot érintette. 1946-ban a járás területén 11 927 felaprózott mezőgazdasági üzem volt, ebből 3883 kéthektáros vagy ennél kisebb területtel. Döntő fordulatot ebben a népgazdasági ágazatban is 1949, a IX. pártkongresszus jelentett. Irányelvei értelmében, a CSKP helyi szervezeteinek vezetésével még 1949-ben tizenöt földművesszövetkezet alakult járásunk területén, összesen 804 taggal, 2916 ha területtel; 1958-ban pedig — amikor befejeződött a mezőgazdaság szocializálása — a járás szövetkezetei 43 867 hektáron gazdálkodtak, 9092 taggal. Az 1977. évben szövetkezeteink több mint 83 000 hektár területet műveltek meg, átlagos terméshozamaik búzából 53,5 q ha, árpából 50,8 q'ha, cukorrépából 360,9 q/ha. A mezőgazdasági dolgozók száma 14 360 közülük 4962 a nő. A termelőágazatok fejlődése szociális, kulturális téren és a szolgáltatások szférájában is megnyilvánul. Kedvező eredményeket értünk el az üzlethálózat és az áruellátás fejlesztésében új bevásárlóközpontok létesítésével, amelyek lényegesen könnyítik a családok beszerzési gondjait. Legtöbb üzletünkben élelmiszert és iparcikkeket egyaránt vásárolhatnak. Járásunkban 141 közétkeztetési üzem működik melyek 10 434 személy ellátását teszik lehetővé. Szocialista társadalmunk jelentős pénzösszeget fordított az iskolahálózat minőségi és mennyiségi javítására, s tekintettel arra, hogy járásunk lakossógo több nemzetiségű, nagy figyelmet szenteltünk az anyanyelvi oktatásnak. 1946-ban járásunkban csak 14 óvoda működött, 420 férőhellyel; 65 alapiskolánkban pedig 11 200 gyereket tanítottak. Ma járásunk 77 óvodájában 5643 gyermekről gondoskodnak, huszonkettőben magyar nyelven folynak a foglalkozások, s ezeket 1441 három-hatéves gyermek látogatja. Hasonlóan a 78 alapiskola 18513 diákja közül 5874 jár magyar tanítási nyelvűbe. A Győzelmes Február óta eltelt harminc év eredményeként tartjuk számon gimnáziumunkat, három művészeti iskolánkat, a galántai iparitanuló iskolát, a seretfi mezőgazdasági iskolát, a szaktanintézetet, a közgazdasági középiskolát, a gyermekotthont, pionírházainkat és az új, korszerűen felszerelt galántai gimnáziumot. Jelentősen megváltozott a járás lakosságának kulturális és művelődési lehetősége. Amatőr színjótszócsoportok, kiszínpadok, éneklőcsoportok, táncegyüttesek, zenekarok alakultak. 1961 —1973 között lényeges minőségi változás következett be a filmszínházak felszereltségében és műsorpolitikájában. Jelenleg működő tizennyolc filmszínházunk látogatottsága eléri az évi 350 ezret. A felszabadulás óta 34 új művelődési otthont építettünk, nyolcat pedig felújítottunk. A járás kulturális fejlődését napjainkban a járási népművelési intézet, a honismereti múzeum, a könyvtárhálózat szavatolja. A járásban 292 orvos dolgozik, a kórházi férőhelyek száma 442. A kórházi kezelések minőségi változását a közeljövőben (1980) átadásra kerülő 630 ágyas galántai kórháztól várjuk. Egészségügyünk szerves és fontos része a gyermekekről való gondoskodás. Járásunkban 750 gyermeknek biztosítunk bölcsődét. Körültekintően foglalkozunk az idős emberek és nyugdíjasok életkörülményeivel; 1978-ban 27 218 személynek 269 millió Kcs nyugdíjt fizettünk ki, különböző szociális juttatások formájában pedig további 52 millió koronát. Serecfben új nyugdíjas otthont építettünk, a járásban működő szociális otthonokban 295 idős emberről gondoskodnak. Az életszínvonal emelkedése fokozza a szolgáltatásokkal szembeni mennyiségi, minőségi követelményeket. A szolgáltatások nagy részét (60 százalék) a Galántai Kommunális Özem egész járásra kiterjedő 192 fióküzeme biztosítja. A lakosságnak nyújtott szolgálatok nagy mértékben megkönnyítik a dolgozó csalódok házi munkáit. Új a takarító- és szőnyegtisztító szolgálat, melyet a megrendelő házhoz hívhat; a mosott ruha és fehérnemű házhoz szállítása. A kismamák igényeinek megfelelően bővítették a pelenkaszolgálotot, és csökkentették a gyermekruha-tisztítás határidejét. Az autósok gondjait enyhíti a két korszerű, jól felszerelt javítóműhely Galántán és Seredében. Most épül az új mosoda és vegytisztító Galántán, melytől méltán várható a szolgáltatás további javulása. Az üzem a statisztikai adatok szerint évente 3,1 kg fehérneműt és 3 kg felsőruhát tisztit lakosonként. Hasonló fejlődés mutatható ki a járási iparvállalat javító-szerelő szolgálata esetében is, főképpen a háztartási villamosgépek, gáztűzhelyek, televízió- és rádiókészülékek javításában, a cipőjavító, lakatos, bádogos-, az asztalos- és kárpitosszolgálatban. Közkedveltek a járási iparvállalat fafeldolgozó műhelyének gyerekszoba-berendezései és a bőrfeldolgozó műhely termékei. A járás rohamos fejlődését legjobban a lakóházépítésben bekövetkezett változások mutatják. 1961-ben még 14 000 vályogház (a lakások 55 százaléka) volt a járásban, ez az 1961—1970-es időszakban 34 százalékra csökkent. A legutóbbi tíz évben pedig szinte forradalmi változások álltak be a lakásépítés- és lakberendezés terén. Az 1978. évi adatok alapján a járás 43 231 lakása közül több mint 29 ezer a felszabadulás után épült. Már az 1961—1970-es években a lakások 53,3 százaléka három- vagy ennél több szobás lakás volt, s az ezt követő években felépített lakások számából az arány növekedésére következtetünk. Gazdasági fejlődésünk eredményei a szabodság 34 esztendejében méltón dokumentálják azt a munkát, melyet járásunk dolgozó népe a mezőgazdaság korszerűsítéséért, az ipari-mezőgazdasági jelleg kialakításáért végzett. A forradalmi múlt és a szocialista jelen továbbra is a gazdasági alapok erősítésére, az életszínvonal és a kultúra fejlesztésére, járásunk gyarapodásának elősegítésére kötelez bennünket.
