Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-08-08 / 32. szám

Aminap egy újságíró a következő kérdést tette fel nekem: »Mi az, amiért a komáromi járáshoz agaszkodik?" Először kissé meglepett a kérdés, de néhány másodperc után valahogy így feleltem: természetesen az, hogy itt születtem, azóta is itt élek és dolgozom. Csehszlovákia legdélibb járásának is megvan a maga rendkívüli és sajátos szépsége. Itt olyan emberek élnek, akiknek szinte példátlan a szorgalmuk, becsületes munkájuk, tisztességük. Ennyi összetevőt nehéz egy mondatba sűríteni. Véleményem szerint a két utóbbi gondolat a legreálisabb jellemzője járásunknak. Kedvezőek a természeti feltételek, a jó föld magas színvonalú megművelése mezőgazdasági dolgozóink vérében van. Egyre fejlődő iparunk dolgozóira szinte tökéletesen találó a megjegyzés: .annyit dolgoznak, hogy nem is érnek rá élvezni munkájuk gyümölcsét". A hajógyárról pedig azt mondják, hogy dolgozói akárhol találkozzanak is - még a pohár mellett is — csak a munkáról beszélnek. Ezért indokolt az a jellemzés, mely szerint járásunk .fejlődő mezőgazdasági — ipari jellegű járás".

Itt élt és harcolt Dél-Szlovókia munkásmozgalmának egyik legjelentősebb alakja Steiner Gábor, és gyakran megjelent itt Major István és Mező István is.

Ezt a népet évszázadokon keresztül elnyomták. A szorgalom, a gazdag termőföld kihasználásának lehetőségei mellett az uralkodók ügyeltek arra, hogy az itt élő nemzetiségek közt viszályt szítsanak, ezzel is gyengítve egységüket. Alacsony műveltségi színvonal, nehéz munka, sokszor emberhez nem méltó életfeltételek jellemezték az itt élő nép sorsát A nehéz. embertelen feltételek többszörösen sújtották az akkori egyenlőtlen viszonyok között élő nőket, asszonyokat. Társadalmi érvényesülésük egyetlen lehetősége férjükkel — zsellérek, kisparasztok, kisiparosok — együtt gürcölni, gondoskodni a családról.

Azokban az időkben, amikor a fiatal Szovjetunióban Lenin elvei alapján fokozatosan megvalósult a nők egyenjogúsítása, bár Dél-Szlovákia asszonyai még csak álmodtak erről, sokan harcba szálltak jogaik kivívásáért, a szebb, boldogabb jövőért. Férjük, testvéreik, fiaik, a kommunista párt alapítótagjai oldalán megértették, hogy a társadalom forradalmi változásai csak nehéz harcok árán érhetők el, és e forradalmi harcban nekik is tevékenykedniök kell. Ezekre a küzdelmekre máig is meghatódottan és kegyelettel emlékeznek vissza találkozóikon a Steiner Gábor-i idők harcos asszonyai, Csevórné, Holczerné, Rázná és 2i-NAGY KÁZMÉR

a járási nemzeti bizottság elnöke

Múlt és jelen

linská elvtórsnőkkel az élen. Gazdag és nehéz élettapasztalataikat ma is átadják a fiataloknak. Kommunistáink és munkásaink harca nem lankadt a fasiszta megszállás sötét időszakában sem. E kegyetlenül nehéz évek ismert és ismeretlen hőseinek állít emléket A kommunista mártírok emlékműve a város legszebb terén.

A 81 éves hajógyártás Komárom meghatározó iparága volt, és az ma is. A különbség, a szocialista fejlődés azonban épp az iparban szemléltethető a legkönnyebben. 1946-ban a járás ipari üzemeiben összesen kb. 900 ember dolgozott, 1978-ban már 11 407, s míg 1946- ban kb. 10 % volt a nők aránya, 1978- ban már 40,1 %.

A ma már csaknem 4500 dolgozót foglalkoztató hajógyár mellett 1948 óta számos új üzem létesült, többek közt a 918 dolgozót foglalkoztató járási építkezési vállalat, az 536 dolgozás Agrostroj mezőgazdasági gépgyár fióküzeme, a jó minőségű „Zloty bazant" (Aranyfácán) sört gyártó és számos országba exportáló Ógyallpi (Hurbanovo) Sörgyár, a tanyi (Tón) modern textilüzem, o csökkent munkaképességűeket is foglalkoztató bőrdíszműgyártó üzem (Kozená galantéria) Komáromban, az Augusztus 29. Cipőgyár komáromi és nemesócsai (Zemianska Olca) üzemei. Főleg az utóbbiak járultak hozzá jelentősen a járás asszonyai, lányai foglalkoztatottságának növeléséhez. Ma mór a produktív korban lévő nők 71,2 %-a, azaz 21 913 nő van munkaviszonyban.

Elmondhatjuk tehát, hogy a februári események óta eltelt időszakban Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának következetes megvalósítása alapvetően megváltoztatta a komáromi járás arculatát, az itteni emberek életét és munkakörülményeit. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemi munkaszervezése, fokozatos és forradalmi korszerűsítése, az ipar jelentős fejlesztése, új munka- és művelődési lehetőségek, a személyiség általános fejlesztése alapjaiban változtatták meg szocialista társadalmunk dolgozóinak életkörülményeit.

A komáromi járásban épült az első szocialista falu is - Ifjúságfalva (Dedina mládeze). Évtizedekig, főleg mezőgazdaságunk. szocializálásának kezdeti időszakában az ide települt fiatalok, asszonyok, férfiak voltak példaképei, élenjárói a szocialista mezőgazdasági munkamódszernek, és munkájukkal, eredményeikkel máig azok maradtak.

A nők egyenjogúsítása ma már nemcsak szép elképzelés, hanem valóság, hiszen ma 235 nő van vezető beosztásban járási vagy magasabb szinten. Van köztük jnb-alelnök, iskolaigazgató, kereskedelmi vállalat igazgatója, járási hivatal igazgatója, főorvos.

Az egyre igényesebb műveltség alapjainak elsajátítását járásunkban 61 alapiskolában és 9 középiskolában biztosítjuk, a nemzetiségi összetételnek megfelelően, szlovák és magyar nyelven. Az iskolák szakosítása a járás jellegének és tervezett fejlődésének megfelelő. Megoldásra vár még az új cipőüzem helybelit szakmunkásképzésének kérdése, amellyel nagy mértékben növekedne a munkaerő stabilitás e további fejlesztésre váró ágazatban.

A női munkaerőforrások még jobb kihasználásának egyik előfeltétele az óvodák, bölcsődék építése és üzemeltetése. A Nemzeti Front járási választási programja az 1976-80-as években ezeknek az építését tűzte ki elsőrendű feladatul. Az óvodai férőhelyek száma 1976—78 között 305-ről 3778-ra nőtt, bölcsődéinkben pedig 357-ről 478-ra emelkedett. Ha járásunk dolgozói, lakosai, fiataljai továbbra is segítségünkre lesznek, az ötéves tervidőszak végére elérjük a 3-5 éves gyermekek 70—72 százalékos bölcsődei és óvodai elhelyezését.

A nők foglalkoztatottsága, érvényesülésük a nemzetgazdaságban, megszerzett szakképzettségük, tudósuk kihasználása nemcsak a gyermek óvodákban, bölcsődében való elhelyezésének függvénye. Járásunk pártvezetősége, állami közigazgatási szervei szélesebb körű összefüggésben látják e fontos kérdés sikeres megoldását. A dolgozó családoknak nyújtott szolgáltatósok, szociális ellátottság, a nevelő munka sokrétű biztosítása javításában. Ezért az utóbbi években — és ez érvényes a 7. ötéves terv javaslataira is - fokozott figyelmet fordítunk az olyan beruházások és szolgáltatások biztosítására, amelyek a családok, dolgozó nők házimunkáját, nevelési gondjait tovább csökkentik. A nők nemzetközi éve, az idei nemzetközi gyermekév számos impulzust, ötletet adott ehhez. 1978-ban járásunkban 4 150 000.— Kcs családi pótlékot fizettünk, így kedvezően alakult a népesedés, mely az előző évekhez viszonyítva emelkedő irányt mutat. Gyermekvédelmi osztályunk külön gondoskodást biztosít 6584 gyermek számára — erre a célra 1978-ban. 644 600 Kcs-t fordított.

Szlovákiában az elsők között hoztuk létre a „házassági tanácsadót", hogy ezáltal is csökkentsük a válások aránylag magas számát.

A nők tevékeny részvételének társadalmunk életében és irányításában jelentős mutatója a munkahelyen, a társadalmi munkában betöltött vezető szerepük. Jelenleg járásunkban az állami szervek választott képviselőjeként 357 nő tevékenykedik (1148 közül), és a legnagyobb társadalmi szervezetben, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban 2088 nő tölt be vezető funkciót.

Ma járásunkban a nőszövetség 7990 tagot számlál, és nemcsak létszámával, de a politikai, társadalmi életben betöltött szerepével is előkelő helyet foglal el. A „Mindent az emberért" mozgalom élén aktív szerepet vállal a család, és ezen belül a nő szocialista társadalomban betöltendő szerepéhez a megfelelő feltételek megteremtésében.

Járásunk kulturális életének meghatározója a két, járásinál magasabb küldetésű intézmény — a Magyar Területi Színház és a Dunamenti Múzeum —, amelyeknek székhelye, Komárom a szlovákiai magyar nemzetiségi kulturális élet egyik jelentős központjává vált. Méltán, hiszen itt született Jókai Mór, akinek szobra és emlékszobája városunk büszkesége, s' szellemét idézi az évente egyre nagyobb tömegeket vonzó Jókai Napok rendezvény-sorozata. Komáromban született századunk egyik legnagyobb operett zeneszerzője, Lehár Ferenc is, emlékére mór készülőfélben van egy park,

omelyben a zeneszerző szobra áll majd.

Régészeti emlékeink, az egyedülálló komáromi erődítményrendszer, egykor itt élő elődeink kultúrájának, e terület stratégiai jelentőségének dokumentuma. Kulturális életünk jelentős mérföldköve lesz az új komáromi kultúrotthon. Építésének meggyorsítására összefogott az egész járás, és várjuk, hogy más járások is segítő kezet nyújtsanak.

Komáromnak jelentős történelmi múltja van, hiszen már 1037-ben fontos vásár- és közlekedési központként említik a korabeli iratok. Városjogokot 1265-ben kapott, így hazánk egyik legrégibb városaként tartjuk számon. Viszont évszázadokig nem volt folyamatos a fejlődése, és mint stratégiai fontosságú erődítményt többször lerombolták.

Folyamatos fejlődésnek csak 1948 után, a szocialista építési program keretében indult. Ma már iparával, politikai, gazdasági, kulturális jelentőségével, 32 000 tokosával Dél-Szlovákia egyik legjelentősebb városa. Fokozatosan eltűnnek az egykori szegénynegyedek, ,helyettük modern, többszintes házakból álló lakónegyedek épülnek. Járásunkban évente csaknem 1000 új lakás kerül átadásra, ennek több mint a fele Komáromban: tovább folytatódik az iparosítás, fejlődnek az egészségügyi szolgáltatások, új üzletházak, sportlétesítmények épülnek. Járásunkban 1945—1975 között 22 917 új lakás épült, a meglévő 33 614 lakás csaknem 70 százaléka, ami azt jelenti, hogy a lakások túlnyomó része nem öregebb 30—40 évesnél.

Jelentős szerepet játszik ebben az 1965-ös katasztrofális árvíz utáni időszak is. Amikor Csicsónál (Cicov) és Pótnál (Patince) a Duna átszakította a gátat és elöntötte a járás kb. 70 százalékát, 3264 ház összedőlt, 4218 jelentősen megrongálódott. Ezután olyan időszak következett, melyről csak úgy beszélhetünk, mint a szocialista. gondoskodás példájáról. Az egész ország összefogott, hogy a romboló elemtől tönkretett járást újjáépítse. A régi parasztházak helyébe új. modern lakóházak épültek — rekordidőben: néhány hónap alatt Gúta (Kolárovo), mely addig nagy falu volt, rövid időn belül modern, szocialista várossá fejlődött.

Ma a komáromi járás szocialista köztársaságunk idegenforgalmi szempontból jelentős kapuja. Áz elmúlt évben 6,5 millió turista lépte át itt a határt. A belépő idegen itt szerzi az első benyomásokat Csehszlovákiáról, fejlettségéről, tokosairól. Nem kis büszkeséggel mondhatjuk, hogy járásunk ezen a téren sem vall szégyent. Ismerjük hibáinkat, tudunk hiányosságainkról, ezért a mi feladatunk ezeket megszüntetni. A 7. ötéves tervidőszak előkészítése most van folyamatban. Javaslatainkban előtérbe került ezek elhárítása. Jelentős feladatként tartjuk szómon azt is, hogy a lányok, asszonyok, a család és gyermekeink boldog élete minden feltételét - jó munkalehetőségeket, gazdag szociális programot biztosítsunk. Hogy járásunk egyenesen, zavartalanul haladjon a szocialista féjlődés útján, hogy az itt élő emberek egyre szebb, egészségesebb és kedvezőbb életkörnyezetben alkothassanak és élhessenek.