Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-07-25 / 30. szám

külön kategória. Nem mintha nem lenne elég. A szállí­tás akadozik. Előfordult már az is, hogy maga:-' men­tem el autóval a kenyérért. A hús rendszeresen jön, de disznóhúsból sohasem a megrendelt mennyiséget kap­ják. Alkoholmentes üdítőitalból most már van elegendő. A májusi kánikula idején három hétig hidnyzotP az üzletekből. Beszéltünk a problémákról a Jednota veze­tőivel, úgy tűnik, kevés eredménnyel. Meg aztán — sok mid ién nem is rajtuk múlik. Azt mondják ők csak ke­reskednek, nem termelnek. Nemrég építettük fel és ad­tuk át a III. osztályú presszót, mellette az élelmiszer­­üzletet. Ebben nagy segítséget nyújtott a szövetkezet ép/tőbrigádja. Mire visszaérünk a szomszéd faluból, meghozták a kenyeret. Hét óra elmúlt, záróra után az utcán árusítják a késve érkezett mindennapit. Egyesével adják, mégsem jut mindenkinek. Tolakodnak az emberek.- Reggeltől itt álltam, hazaugrottam egy percre, és nem jut kenyér - méltatlankodik egy idős asszony. Az üzletvezető a sajátját adja neki.- Nem tudom, mi lesz holnap, ha azt ígérik, hogy csak délután hozzák — panaszkodik Salaj Vilma, a 70-es számú üzlet vezetője. — Mind ránk szárad, mert senki sem várja a bizonytalant. Akinek nem jutott ma, az reggel bemegy Vágsellyére (Saía) és ott vesz kenyeret. Mi meg majd leírjuk, és hétfőn darabját három koro­náért eladjuk takarmánynak.- Tudják, hogy Farkasdon egész nap volt kenyér?- Sejtettük, mert az egyik szállító teherautó sofőrje odavalósi - válaszol a másik elárusitónő. Lám, néha ennyi is elég a zavartalan ellátáshoz. Az új élelmiszerüzletben még ott találjuk Chovan Piroska üzletvezetőt.- Mi is most kaptuk meg a kenyeret, el is fogyott. Holnaptól szabadságon leszünk, így a mi kenyerünket is a másik üzletbe viszik majd. Ha olyan későn, mint ma, akkor a fele megmarad. A rendszertelen szállítás az oka, hogy havonta 100 darab kenyeret írunk le — pa­naszkodik. Szombat reggel, kilenc óra. A hús még mindig nem érkezett meg. Az üzletvezető, aki a nevét megmondta ugyan, de végül is nem engedélyezte, hogy leírjam, úgy védekezik, mintha valóban bűnös lenne. — Két helyről: Komáromból (Komárno) és Trnavábál kapjuk az árut. A trnavaiak a jobb szállítók. Komárom­ból néha csak a megrendelt disznóhús felét hozzák. En nem tehetek róla, hogy nem hozzák. Hús van, vehet­nek, amilyet akarnak ... de csak marhahúst. Persze az nem kell. Olyan igényesek, hogy válogatnak. He­tente kétszer hoznak árut, szerdán és pénteken, össze­sen 4,5 métermázsa disznóhúst és 8,5 métermázsa marhahúst. De ez sem elég. Mindenki csak combot vinne meg karajt. Nem lehet igazságot tenni. Most persze elvitték a marhahúst is, mert nincs más. Ma már nem is lesz, majd a jövő szerdán. Ez biztos, ha eddig nem hozták - állapítja meg magabiztosan. A délutánra ígért kenyér azonban már itt van. Salaj Vilma mosolyogva fogad. — Ezek szerint megneszelték, hogy itt jártak tegnap is. De azért érdemes megnézni, milyen minőségű a szál­lítmány. Tfz-tizenöt darab kenyér alja, oldala kovászosra ázva. A vágsellyei kenyérgyár portása tiltakozik, amikor meglátja kezemben a szétázott kenyeret. Ezt nem náluk sütötték. Nagy István üzemvezető és Kvas Pavel techno­lógus azonban nem tiltakozik: — Ismerjük az ilyen kenyerek történetét. Nem először fordul elő. Az éjszakai • műszakban melegen rakták a ládákba, a kipárolgó vízgőz lecsapódott, ettől ázott szét a kenyér. — Nem tehetnek ez ellen valamit? — Akkor még később szállítanánk. Négy-öt órába is beletelik, mire kihűl. — A takarékosság, a maguk érdeke is ezt kívánja. — Maga szerint. Az egészhez annyit, hogy az utóbbi időben 15—20 százalékkal emelkedett a megrendelés. Nem győzzük kielégíteni. A pékség kapacitása kilenc mázsa óránként. Ezen a hétvégén 500 mázsa kenyeret kellene sütnünk. Számoljon utána hány munkaóra, több mint ctven. Két nap alatt lehetetlen teljesíteni. — Éjszakai műszakban is dolgoznak? — Igen, másképpen nem menne. — A nők is? — Ök is . . . Másik kérdés, hogy a környéken évekkel ezelőtt mű­ködő pékségeket miért kellett egyszerre megszüntetni, 1. A galántai járásban Hidaskürtön kezdték az aratást 2. Jók a szakemberek, kicsi a kapacitás 3. Megérkezett a kenyér 4. Komlósi Ferenc, a hnb elnöke 5. Mrázik Stefan szövetkezeti elnök, nemzet­­gyűlési képviselő 6. Aki dolgozik, nem ér rá a sorban állni ha a vágsellyei kenyérgyár kapacitása nem fedi az igényeket. Szombat délután. Az üzletek bezártak. Megérkezett a kenyér, a húsra hiába vártak. Hétfőn leértékelt áru­ként adják el a megmaradt száraz kenyeret, szerdán megérkezik az új szállítmány. Pénteken a galántai (Galanta) járásban, Hidaskür­tön (Mostován) ünnepélyesen elkezdték az aratást, A következő héten Zsigárdon is elkezdődik a kenyér­csata. Nagyobb, nehezebb lesz a küzdelem, mint az előző években. A jól gazdálkodó szövetkezet elnöke Stefan Mrázik elmondta, hogy az őszi kalászosok és a kukoricg egy részét a fagykárok miatt ki kellett szán­tani. Rövid növekedési idejű fajtákat vetettek a helyé­be. Gondjaikat csak növeli, hogy háromszázötven hektár gabona és kukorica áll víz alatt. Az aratást tizennégy kombájnnal öt nap alatt akarják elvégezni. Felelősség­gel. Ezért is érthető, ha a kenyérrel történő pazarlás láttán az emberek felháborodnak: Munkájuk, hétköznapi küzdelmük megtestesítője, o kenyér kerül ebek harmin­­cadjára. „A Mindent az emberért" mozgalom nemcsak a szol­gáltatás és gyermekgondozók hálózatának biztosítását hivatott elősegíteni. A dolgozók, a családok rugalmas ellátását is mindenkor, de különösen most, csúcsmunkák idején. És vigyázni, hogy azt, ami megtermett, az utolsó szemig hasznosítani tudjuk és meg is becsüljük! DUSZA ISTVÁN MT\

Next

/
Oldalképek
Tartalom