Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-07-11 / 28. szám

„EGY BÁNATOS ÉDESANYA’ jeligére A kezelőorvostól kérjenek új­bóli ellenőrző vizsgálatot, és a vizsgálat eredményéről részletes igazolást, ezenkívül nem árt, ha hasonló igazolást kémek a férje munkaadójától. Ennek a két iga­zolásnak az alapján írjanak rövid kérvényt a Járási Közlekedésügyi Igazgatóságra (Okresny dopravny inspektorát), hogy jutassák vissza a kérdéses okmányt. H. É.-nek Kedves asszonyom! Elhiszem, hogy rosszul esik anyósa maga­tartása, viselkedése, ezt sajnos, nem változtathatja meg sem ön, sem más, bármit is csinálnak. Ön a fiatalabb, a rugalmasabb, fo­gadja el az idősebb asszonyt olyannak, amilyen. Viszont azt ajánlanám, hogy ne hallja meg a pletykákat, sem azt, amit ese­tenként az ablaka alatt beszélnek — így megkíméli magát a fölös­leges rágódástól. Amint leveléből kitűnik, anyósa magatartása sze­rencsére nem befolyásolja házas­életüket. Adja meg neki az idő­sebbnek járó kötelező tiszteletet, s így ha szeretetet nemigen vár­hat tőle, legalább elkerüli a gyű­lölködést, és a jövőre nézve is ez a legfontosabb. „SZOMORÚ SZÍV’ jeligére A fekete pontocskák az arco­don az un. mitesszerek, más szó­val aknék. Főleg serdülőkorban jelentkeznek, legtöbbnyire az or­ron és homlokon, de gyakoriak az állón, a háton és a mell felső harmadában is. A mitesszerek képződésének az a magyarázata, hogy a szőrtüszők nyílásai a bőr fokozott faggyútermelése miatt el­dugulnak. Az így képződött dugó­­szerű rész kéntartalmú, a levegő­től oxidálódik, ezért barnásfekete színű lesz. Eltávolításukhoz elő­zőleg kamillás vízzel gőzölve fel­puhítjuk az arcbőrt, majd tiszta, kivasalt zsebkendővel kinyom­kodjuk őket. A kinyomkodás után alkoholos arcvízzel fertőtlenítjük az arcbőrt. A kamillát nem sza­bad főzni, csak leforrázni! A mitesszerek megelőzésére, illetve a mitesszeres arcbőr ápo­lására a gyakori és alapos mosa­kodást ajánlhatjuk, lehetőleg ké­nes szappannal. Ezenkívül segít az arcszesz, a napozás, télen a kvarcolás. Ebben a korban a mitesszerek mellett megjelenhetnek a patta­nások is. Ha túlságosan elszapo­rodnak, jobb kozmetikushoz illet­ve orvoshoz fordulni, mert a pat­tanások kinyomkodása sokkal kockázatosabb a fertőzés szem­pontjából. Mindkét esetben rendkívül fon­tos a bélműködés rendezése, és hogy az étrend legyen zsír- és fűszerszegény, de vitamindús. Célszerű egy héten egyszer gyü­­mölcsnapot tartani. Üdvözlettel Szeretem a könyvet. Nemcsak olvasni, kézbe venni is, megigazítani oz elcsú­szott borítót, féltőn becsukni a fordítva letett könyvet. Néha percekig elnézem könyvespolcunkat. Gyönyörködöm oz új, szép kötésű könyvben éppúgy, mint agyonolvasott kedvenceimben, vagy az antikváriumban talált, viharvert ritka példányokban. Otthon nem vasárnopi vendég volt a könyv. Nemcsok a kará­csony, névnap, születésnap volt könyv­osztó ünnep, de azért megtanultuk be­csülni, tisztelni oz írást, a betűt. (Tolón tízéves lehettem, amikor egy Arany János életéről szóló regényt kölcsönöztem érettségire készülő roko­nomnak. Sírtam, amikor visszakaptam. Elhasadt borítóját papír ragasztósza­laggal próbálták egybeforrasztoni. Mély sebet takaró varként nehezedett ró. Verekedtek a könyvemmel. Ma sem ve­szem szívesen kezembe.) Két és fél éves lányom két kedvencét „olvasto" ronggyá. Nem nyugodtam, míg újra meg nem vettem neki a Hóc, hóc katonát meg Weöres gyermekver­seit. Azóta vigyázva lapozza. Lassan rákap a mese ízére, Brehm Állatvilágá­val. Európa madaraival ismerkedik — egyedül is, mert tudja, hogy fáj, ha el­hasad a lap, kiszakad a kép. Az ő könyvespolca is rövid mór, s o délután is, amikor együtt olvasunk. Szomjazza a betűt, s addig olavstot egy-egy ver­set, míg betéve tudja, aztán már maga veszi kézbe a könyvet, s mondja szépen sorba kedves költeményeit. Micsoda előnnyel indul azokkal a gyerekekkel szemben, okiknek nem ad­nak a kezébe irodalmat, legföljebb játékfegyvert, akiknek opja-onyja holt­­fáradtan tér haza a munkából, s az egyetlen felüdülést, kikapcsolódóst, pi­henést, szórakozást, művelődést a napi­lapokban, a tévében találják, látják, akik szemében bűn, fölösleges időpo­­csékolás tárgya a kögyv, mert nem hizlal, nem tartalmaz vitamint, nem divatcikk, nem hoz pénzt a házhoz. S azokkal a gyerekekkel szemben is, akik olyon csalódban növekednek, ahol a könyv dekoráció csupán, mint a kris­­tólyvázo, a porcenlánfigura a vitrinben. S mikor barátkozik meg a könyvvel az. aki kicsi gyermekkorától nem él vele? Az iskolában? A pedagógusok nagy része csak saját tantárgyával von el­foglalva - tanulja meg o diák, amit a tankönyvben talál, oz a dolga, o töb­bi könyv elvonja a figyelmét — vollják sokan. A Bratislavai Duna utcoi Magyar Tannyelvű Alapiskola ötödik osztályos tanultnak padján könyvholmozok: Strogoff Mihály, Pöttyös Panni, a Ma­gyar Történelem, Lenin lómpácskái, Robinson, Puffancs, Göndör és a töb­biek, az Egri csillagok, a Búvár-sorozat egy-egy darabja, csillagászat gyerekek­nek — szépirodalom, történelem, termé­szettudomány, minden. A gyerekek egy­más kezéből kapkodják: — Mutasd, ezt kölcsizd, látod, nekem is megígérted, hogy odaadod, csak egy hétre, de igo­­zán, holnap hozd el... — nyoggatjók egymást, kunyerálnak, esedeznek, kér­nek, követelnek, okarnak — olvasni akarnak. De nemcsok a maguk örömé­re. — És akkor a Strogoff Mihály... — meséli a többieknek Polgár Tibi, de K. Nagy Katalin magyar szakos tanárnő szigorú pillantására gyorsan kijavítja magát — Akkor Strogoff Mihály... — csillogó szemmel osztja meg élményét a többiekkel. Aztán záporoznak a kér­dések: Ki volt Marfo? Hogy jellemez­néd? Mi a véleményed Strogoff visel­kedéséről, amikor az anyjával találko­zott? Honnan tudják, hogy Strogoff Mihály lát? Miért nem vakult meg? Miért gyújtották meg a folyót? — Tibor mindent tud, még azt is, hogy 5523 kilométert tettek meg Strogoff Mihá­­lyék. Tibor egyetlen barátai a könyvek. Szülei váltott műszakban dolgoznak, oz értelmes, gondolkodó fiú éjjel-nappal olvas — Mondák könyvét, Kosztolányit, Mikszóthot, Petőfit, Gárdonyit, történe­lemkönyveket, természetrajzit - mindent meg akar ismerni, mindent meg akar szeretni. Kurina Iveta akkor vett először köny­vet a kezébe, amikor megkezdődött az osztályban az olvosóverseny, oz Egy hó­nap — egy könyv mozgalom. Egyelőre Pöttyös Panninél tart. A tanulmányi eredménye is javult, mint általában az egész osztályé. Mert nem szabják meg számukra oz olvasás korlátáit - csupán irányítják őket. Von. oki otthon is, ozok majd minden könyvhöz hozzászólnak, majd minden társukat vizsgáztatják, van, akinek itt vált szenvedélyévé. S mit szólnak a ~zülők? „Tisztelt tanító néni! Józsika ma, 1979. június 7-én meg­vette Széchenyi Zsigmond „Ahogy el­kezdődött" című könyvét 96 korona értékben. Azonkívül R. Kiplingtől a Riki- Tiki-Tévit, 9 korona értékben. Tehát az e havi könyvvásárlást mór teljesítette. Tisztelettel: Kovácsné.” — Amióta elkezdődött ez a mozga­lom, a fiam folyton olvas. A múltkor megkérdeztem tőle, kisfiam, megjegy­­zed-e, omit elolvasol? Mert egy nap átfutnak 150-200 oldalt is. Szemrehá­­nyóon néz rám: Elmondjam? Nem hiszed? — Reggel összezördültünk az asszony­nyal, valami apróságon, de aztán elfa­jult a dolog, ő is odavágott egy tányért, én is egyet-kettőt. A nagy zajra kifut a gyerek: Hát ti mit csináltok? — lábad könnybe a szeme, s ki is rohan azon­nal. Utána mentem, ott bőg a kamasz­­kodó fiú az ágyon, a Robinson fölött. Mi van, öreg? - fordítom magam felé. Ti, ti. . . nyögi keservesen, szegény Ro­binson mennyit küszködött, szenvedett egyedül, ti meg nem becsülitek meg, hogy így... nem tudja befejezni a mondatot. Ezeknek a gyerekeknek a kezéből mór senki sem tudja kivenni o könyvet, mert a jó bizonyítványért szinte egy­hangúlag nem kerékpárt, tortát, cso­koládét, világnagy fagyit, hanem köny­vet kérnek - bármilyen mennyiségbe,,. Nem gyűjteni — olvasni. GRENDEL AGOTA GYÖKERES GY. felvétele J

Next

/
Oldalképek
Tartalom